Zempléni Gazda, 1927 (7. évfolyam, 1-23. szám)
1927-01-05 / 1. szám
4. oldal. ZEMPLÉNI GAZDA 1. szám. Serényi László gróf Girincs, 1 drb. 30 HP | Hart-Parr traktorral, Széchenyi-Wolkenstein Ernő gróf Bodrogke- resztur, 1 drb. 20 HP Fordsonnal, Vécsey Béla báró Luka, 1 drb. 20 HP Fordsonnal, Waldbott Frigyes báró Sátoraljaújhely, 1 db. 40/42 HP Rába motorekével és 1 drb. 24 HP Hart-Parr traktorral, Waldbott Kelemen báró Tolcsva, 1 drb. 24 HP Wendestock motorekével. Tudjuk, hogy ezeken felül még többen vannak traktor-tulajdonosok vármegyénkben, akik eddig még nem jelentették be csatlakozásukat. Nézetünk szerint az agrár-kollegialitás megkívánja, hogy amikor országos vezéreink ilyen akciót indítanak, mindenki csatlakozzék hozzájuk még akkor is, ha pillanatnyilag az egyesek még nem látják tisztán az egész akció fejlődési irányát és előnyeit. Minderről részletes fölvilágositást fog nyújtani az alakuló közgyűlés. Újból kérjük tehát a megyebeli szántógép tulajdonosokat, jelentsék be mielőbb csatlakozásukat a Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület titkárságánál, amely a jelentkezők névsorát összegyűjtve továbbadja az OMGE elnökségének. dr. báró Waldbott Frigyes, a mezőgazdasági osztály elnöke. Küzdelem a mételykor ellen. A Földmivelésügyi miniszter ur 113 151/1926 szám alatt rendeletet adott ki és küldött el minden törvényhatóságnak és mezőgazdasági érdekképviseleti szervnek, melyben rámutat a mételykórnak erős terjedésére, és fölszólítja a gazdaközönséget, ezen veszélyes féreg elleni fokozottabb küzdelemre. A mételykórt tudvalevőleg apró élősdiek okozzák, melyek kiváltképen vizenyős, ártéri legelőkön tenyésznek és a takarmánnyal együtt kerülnek a szarvasmarhák, de leginkább a juhok gyomrába. Innét a májba vándorolnak, ott befészkelik magukat és oly kóros elváltozásokat okoznak, melyek az állat elhullását vonják maguk után. A tavalyi esős nyár, a sok árvíz és talajvíz kedvezett a mételylárvák fejlődésének és félös, hogy a betegség a tél folyamán nagyobb mértékben fogja pusztítani különösen a juhállományt. Ép ezért rendkívül fontos az állatok állandó figyelése, mert a kórt csak hozzáértő állatorvos tudja biztosan megállapítani. Újabban föltalálták a mételykór elleni orvosságot, mely „DistoP név alatt vált ismeretessé. Az orvosság adagolását és alkalmazását ajánlatos állatorvosra bízni. Vármegyénk alispánja, fölismerve a mételykor pusztító hatását, rendeletet adott ki a főszol- gabirákhoz és községi elöljáróságokhoz, melyben szintén ajánlja a járvány elleni állandó küzdelmet. Mivel pedig a „Distol“ drága és annak alkalmazása a kisgazdáknál ellenszenvre fog találni, az alispán ur úgy rendelkezett, hogy a vármegyei eb- adóalap terhére és 25,000.000 K. erejéig, 10 holdon aluli kisgazdáknak meg fogja téríteni a fölhasznált orvosság árát. Érdeklődők további fölvilágositásért forduljanak vagy a Z. G. E. titkári hivatalához, vagy a vármegye területén működő bármely állatorvoshoz. Az erre vonatkozó alispáni rendelkezés megjelent a vármegyei Hivatal jS Lapnak [december végén kiadott számában. Mezőgazdasági osztály. Az állatdijazások egyöntetűvé tételét célozza az OMGE. állattenyésztési szakosztályának azon szándéka, hogy az állat- dijazásokat rendező vidéki egyesületek vezetőit jan. 21-én délután a Közteleken értekezletre hívja össze, melyen a legcélszerűbb rendezési módokat fogják a megjelentek megvitatni és az e téren szerzett tapasztalatokat egymás között kicserélni. Nevezetesen megbeszélés tárgyát fogja képezni: 1. a bírálat gyakorlati keresztülvitelének módja, 2. a bíráló bizottságok száma, nagysága, ösz- szeállitása, 3. a dijak száma, nagysága, megosztása, sorrendje, minemüsége, 4. a rendezés technikája. Az igen érdekesnek ígérkező megbeszélésen a Z. G. E elnöksége is képviseltetni fogja magát különös tekintettel arra, hogy vármegyénk területén ez évben ismét fogunk rendezni szarvasmarha-, ló- és sertésdijazásokat. Ha egyesületünk tagjai, esetleg a megyebeli állatorvos urak közül véletlenül valaki a fővárosban tartózkodna január 21-én, úgy fölkéijük, hogy a fönti értekezleten vegyen részt. Mezőgazdasági osztály
