Zempléni Gazda, 1927 (7. évfolyam, 1-23. szám)
1927-11-20 / 22. szám
2. oldal. ZEMPLÉNI GAZDA 22. szárit THezőgazdasági rovat Rovatvezető: dr báró Waldbott Frigyes a Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület mezőgazdasági osztályának elnöke Waldbott Kelemen báró indítványai. Báró Waldbott Kelemen nagybirtokos, Egyesületünk agilis tagja, vármegyénk mezőgazdaságának fejlesztése végett három indítványt nyújtott be Egyesületünkhöz. A beadott indítványokkal alapszabályaink szerint első sorban Egyesületünk Mezőgazdasági Osztályának kell foglalkoznia, kell javaslatot előterjeszteni az Igazgatóválasztmányhoz. A benyújtott indítványt teljes egészében kö- | zöljük s felkérjük gazdatársainkat, hogy az indítványokra vonatkozó észrevételeiket 30 napon belül Mezőgazdasági osztályunk elnökéhez Írásban benyújtani szíveskedjenek. „ Zemplén vármegye Gazdasági Egyesületének Sátoraljaújhely. Van szerencsém a következő 3 indítványt a T. Gazdasági Egyesületnek bejelenteni, azon kérésemmel, hogy ezeknek megvitatását a legközelebbi gyűlés tárgysorozatába felvenni szíveskedjenek. 1. A Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület forduljon azon kéréssel a m. ktr. Földmivelésügyi kormányhoz, hogy a szarvasmarhatenyésztés előmozdítására előirányzott állami kölcsönből, amely talán 90%-ig a dunántúli tenyésztőknek jut, a tiszajobbparti vármegyék okvetlenül nagyobb részesedést kapjanak és hogy ez a kölcsön ne egy évre, hanem két évre szóljon. Indokolás. Nagyon helyes, hogy a dunántúli igen fejlett szarvasmarhatenyésztés állami támogatásban részesül. Azonban nem helyes az, hogy az egész ország terhére a Dunántúl oly előnyöket élvezzen e téren a többi országrészek kárára. De nem is célirányos volna ép oda fordítani ezen állattenyésztési kölcsön legnagyobb részét, ahol úgyis már meg tudnak állani saját lábukon, viszont azokat a vidékeket, mint például a miénket, ahol még kezdetleges stádiumban van a szarvasmarhate- i nyésztés, ahol ijesztő hiány van jó tenyészanyag- ! | ban, nincs kialakulva nemesített tenyészFaj, na- | gyobb segítség és támogatás nélkül hagyni 1 De , nekünk mozgolódnunk kell, és véleményem szerint azokkal az igen nagy súllyal biró befolyásokkal szemben amelyek a Dunántúl érdekében működnek, csak széles alapokon és az egész tiszajobbparti érdekeltség bevonásával lehet felvenni a harcot. A Gazdasági Egyesület álljon ennek az akciónak az élére és szólítsa fel a többi tiszajobb parti vármegyék Gazdasági Egyesületeit és a miskolci Mezőgazd. Kamarát, hogy egyöntetűen követeljék a kormánytól, hogy most elsősorban is ennek az elhanyagolt vidéknek nyújtson segélyt és ilymódon állítsa talpra az itteni tenyésztést. 2. Lépjen a Gazdasági Egyesület érintkezésbe a miskolci Mezőgazdasági Kamarával, illetve annak szarvasmarhatenyésztesi alosztályával, egy zemplénmegyei tejtermelesi ellenőrző körzet meg- í alakítása végett. Indokolás. A tejtermelési ellenőrző körzetek a leggyakorlatibb módon szolgálják a szarvasmarhatenyésztő gazdák érdekeit. A nagyobb, tenyészállat neveléssel foglalkozó gazdaságok pedig egyenesen reá lesznek utalva e körzetek megalakítására, mert hiteles törzskönyvelést csakis ezen utón nyerhetnek és az uj állattenyésztési törvény csakis törzskönyvezett származású bikákat fog engedélyezni a köztenyésztés céljára. Így tehát kb. 2 év múlva a mi vidékünkön sem lesz lehetséges másként tenyészbikákat értékesíteni! Minden körzetben működik egy szakképesített tejgazdasági ellenőr, aki járja állandóan a körzet tehenészeteit, ott végzi a tejellenőrzést és vizsgálatot, valamint tanácsokat ad a tehenek takarmányozására vonatkozálag és a tej értékesítését is irányítja. Az ország egyes részeiben ily körzetek megalakításával a tejhozam igen lényegesen emelkedett, úgy hogy a gazdák nagyon megtalálják számításukat. Egy körzet alakításának gyakorlati feltétele, hogy legalább 400 tehén legyen legfeljebb 12 gazdaságban csoportosítva, részben az ellenőrzési költségek fedezése, részben a tejgazdasági ellenőr munkakifejtése szempontjából. Amennyiben zempléni gazdaságainkból ily csoportosulás összegyűjthető lenne, úgy a kir. gazd. felügyelőség közreműködésével, a miskolci Kamara segítségével meg lehetne szervezni az uj körzetet, amelyre nagy szükségünk van, ha nem akarunk teljesen kiesni tenyészállataink értékesíthetőségéből.
