Zempléni Gazda, 1927 (7. évfolyam, 1-23. szám)
1927-11-20 / 22. szám
22. szám ZEMPLÉNI GAZDA 3. oldal. 3. Juhtenyésztésünk fejlesztése végett szólítsa fel a Gazdasági Egyesület a tiszajobbparti Mező- gazdasági Kamara juhtenyésztési alosztályát, hogy tartson Zemplénvármegye területén is nyájszemléket és rendezzen kosvásárt. Indokolás. A miskolci Kamara május 9-én Kisternyén, május 10-én Zádorfalván, május 12-én Tiszafüreden és 13-án Diósjenőn tartott juhnyájszemléket. Ezeken a nyájszemléken történhetik céltudatos és amellett jóakaratu beavatkozás a juhtenyésztés fejlődésének érdekében. Ilyen szemlére a környékbeli juhtenyésztők tenyészetükből tavasszal, nyiratlan állapotban, beküldenek 2—4 drb. kost, 4—8 drb. anyajuhot és néhány bárányt egy megjelölt helyre, ahol a Kamara szakértő bizottsága megjelenik, a csoportokat, illetőleg egyedeket szakszerűen megvizsgálja, a hibákat a tenyésztőknek megmagya rázza s általában szaktanácsokkal látja el a gazdaságokat. A szemle díjtalan. De oly gazdaságokba, amelyek intenzivebben kívánnak foglalkozni juhtenyésztésükkel, a Kamara küldje ki szakértőjét részletes nyájvizsgálatra is, esetleg méltányos költség felszámítása mellett, hogy szaktanácsok szerint lehessen a tenyésztést és gyapjutermelést előbbre vinni. Ahol 15—20 juhtenyésztő részvételét lehet biztosítani, ott már a Kamara rendezhetne nyájszemlét, de nagyobb tenyészetek jelentkezése esetén, azt hiszem, csekélyebb szám is elegendő volna. Végül arra is szeretnék rámutatni, hogy ezek a kívánságok legnagyobb mértékben jogosultak, mivel pótadó alakjában mi is fizetünk a Mezőgazdasági Kamara pénztárába és csak méltányos, ha Zemplénvármegye gazdái is látnának abból valami hasznot. Egyébként mind a három indítványomnak nagy fontosságot tulajdonítok és kérem az Egyesület igen tisztelt Vezetőségét, szíveskedjék a felvetett kérdésekkel foglalkozni és indítványaimat pártfogólag előterjeszteni. Kitűnő tisztelettel Tolcsva, 1927 nov. 16. Báró Waldbott Kelemen. Szőlőgazdasági rovat. Rovatvezető: Hegedűs Sándor Rir borászati főfelügyelő-igazgató A szőlővesszők megszedése és vermelése. Irta: Sándor Béla. Az amerikai anyatelepeket kivéve is, minden szőlőben akad több kevesebb amerikai alanytőke, amelyek vesszői nem lettek zölden beojtva, vagy nem sikerült rajtuk esetleg még a vessző akkori gyöngesége miatt az ojtás, de később megerősödtek és a mostani nagy gyökeres alanyvessző hiány mellett ezekből, a máskülönben metszéskor veny- nyigébe kerülő szőlővesszőkből sokat összeszedhetünk amelyeket — ha más helyünk nincsen is — a szőlősorok szélén gyökereztetve, szőlőinkben a későbbi pótlásokra felhasználhatunk. Nagy kár lenne tehát, ha ezeket a vesszőket elveszni hagynánk. A szőlővesszőket a tél folyamán bármikor megszedhetjük, ha erősebb fagy nincsen, mivel a hirtelen jövő erős fagy kárt tehetne a frissen metszett tőkéinkben, ezért ajánlatosabb mindjárt a lombhullás után, november-december hónapokban megszedni az elvermelésre szánt vesszőt. Hagyhatnánk ugyan saját szükségletünkre a szőlővessző , megszedését a tavaszi metszés idejére is, de ta- I vasszal rendesen nagy munkáshiány van és igy a i tavaszi nagy munkabérek és időhiány miatt több- j nyíre nem rentábilis a szőlővessző szedés, mig i késő ősszel és tél elején vagy maga a szőlőbirtokos-kisgazda, vagy a nagyobb birtokos vincellérje néhány olcsó munkással bejárhatja és összeszedheti a szőlővesszőket. Fontos továbbá a fásojtás- ! hoz szükséges nemes vessző szükségletünk téli j leszedése, mivel, itt a korai megszedés és a ! vermelés által tudjuk csak elérni azt a célunkat, hogy a nemes vessző rügyei kifakadását minél tovább késleltessük. A vessző megszedését külön ismertetni fö- j löslegesnek tartom és inkább a szőlővessző elver- I melését irom le röviden. A vermelés helyes keresztülvitele nagyon fontos, mert esetleg, ha nem jól vermeltük el szőlővesszőinket, azok vagy kiszáradhatnak, vagy meg- penészedhetnek és ez mindenképen károsan befolyásolhatja az elvermelt vesszőink későbbi meg- eresedési százalékát. A vermelésre szánt vesszőt legalkalmasabb
