Zempléni Gazda, 1927 (7. évfolyam, 1-23. szám)
1927-07-20 / 14. szám
16 szám. 7. oldal. ZEMPLÉNI GAZDA mivel egyenlő. Mert hogy 2—3 hold szőlőben 1— 2 hl-t talán össze lehet lesz mezgerélni, az semminek nevezhető. A nem fagyott szőlők terméshozama is csekély. Átlagban 5 hl-re tehető. A kilátás tehát elég szomorú. A szőlőfürtök fejlődése sem kielégítő. A szemek aprók, megsültek. Elvétve, igen jól gondozott szőlőkbe, akad elég jól fejlett szőlőfürt is. Tavaly volt Tállyán 1800 hl. Az idei termést 2500 hl-re becsülöm. A szőlő fája szépen fejlődött. A lefagyott szőlők uj fakadásán a peronospóra erősen fejlődött. Különösen a korán csonkázott szőlő uj fakadásán. A nem fagyott szőlőkön is látni peronospórát. De nem jelentékeny. — A leendő bor minőségéről jósolni lehet. Én azonban korainak tartom. Jósolni pedig nem szokásom. A szőlőmunka egész évfolyamon rendesen folyt. Sőt jobban mint máskor. Munkás, az aratási időszakot kivéve, mindig volt. Mostan meg különösen sok van. Férfi napszám 2 P, asszony napszám 1 P. Munkaidő fél 8-tól este fél 7 óráig. Ó bor kevés van. De a kérésiéit még kisebb. Eladni alig lehet. Számbajöhető vevő nem jelentkezik. 1925-ös borért lehet kapni 80 fillért 1924-es és 1926-ost 1.20 fillérjével. De e csekély áron sem lehet értékesíteni. Gyümölcsből körte nem termett, alma, szilva közepes. De roppant férges. Mandula, dió, őszibarack kielégítő termést iger Az árak is maradhassak. Homoky György. Olaszliszka, 1927 augusztus 17. Az olaszliszkai határban fekvő összes szőlőkben — 80— 100°/o-os az idei — elemi csapás, amely nem tisztán fagykárnak, hanem inkább pe- ronoszpora pusztításnak minősíthető. Úgyszólván majdnem minden szőlőt volt alkalmam bejárni és megtekinteni. Az eredmény — igen csodálatos, ugyanis majdnem közvetlen szomszédos szőlők vannak olyanok, amelyekben a fagy kárt nem tett, de a peronoszpóra — az egyiket 35—40 — közvetlen szomszédját 80—100%-ban pusztította el; dacára, hogy a súlyosabb százalékú kárral sújtott szőlők tulajdonosai 4—5-ször permetezett, mig a kisebb kárral jelentkező szőlők tulajdonosai 2—3-szor. Kell lenni valaminek abban és hogy talán a permetező anyagban lehetne keresni a sulyosbitó körülményt előidéző baj indokát, azonban precíz feltevést és következtetést levonni azért nem lehet, mert nem bírjuk ellenőrizni sem a fölhasznált rézgálic, sem az adagolt keverék „rézgálic", „mész“ vagy más anyag fölhasznált hozzáadási százalékát. Már pedig, mielőtt Ítéletet mondhatnánk ezek fej lett, feltétlenül meg kellene állapítani, nem csak I azt, hogy ki hányszor és mily erősségű permedével dolgozott, hanem azt is, hogy milyen gyártmányú rézgálicot, honnan való meszet használt és mely időpontokban ismételte meg a permetezést. Annyi bizonyos, hogy ahol fagykár volt, ottan rohamosabban lépett föl a peronoszpora, mint másutt, ahol fagyást a szőlő nem szenvedett. Minden esetre tény az, hogy oly szőlőterület, ahol sem az egyik, sem a másik irányban kár nem jelentkezne, a Tokajhegyalján nincs. Megérzi a szőlő a múlt évi jégkárt és múlt évi peronoszporát is. Sehol sincs annyi terméshozam, amely normálisnak volna nevezhető. A bogyó fejlődése is nagyon hátramaradt, talán a rendkívüli nagy és hosszantartó szárazságban kereshető a baj kutforrása. S bár még jó bor lehet, de kielégítő terméshozam már ki van zárva, Rengeteg szőlő látszik elhagyatott parlagnak, sárga, kopár, burjánozott látképpel, úgy, hogy el- szomorodottnak és kétségbeejtő állapotnak kell a jövőt venni, mivel — a tokajhegyaljai szőlők kipusztulása most sokkal erősebb iramban történhetik, mint akkor, midőn azt philoxera tette tönkre ; miután az oltvány-szőlők az egyévi elhanyagolt, sőt még a rendszertelenül müveit szőlőknél is könnyebben és hamarább, idézik elő a tőke teljes kiszáradását, mint valaha, ezt a philoxeránál tapasztaltuk. A szőlősgazdák tönkremenését mutatják azok a parlagositás felé rohanó szőlőterületek, amelyek ma már túlnyomó terület arányában múlják felül — a messziről rutazöld szinváltozatokat. Kolozsy Ferenc. A ZEMPLÉNI GAZDA HIRDKTÉNI Általában: egy □ cm. 500 kor. Egy egész oldal 400 □ cm. P. 16 Egy fél 200 □ cm. P. 8 Egy negyed 100 □ cm. P. 4 Egy nyolcad ,, 50 □ cm. P. 2 Egy tizenhatod ,, 25 □ cm. P. 1.20 Keskeny, szalaghirdetés legfölebb 3 X 23 = 69 □ cm. á 500 kor. P. 3.00 Állandó, legalább hatszor egymásután feladott hirdetéseknél 30% engedmény.
