Zempléni Gazda, 1927 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1927-07-20 / 14. szám

16. szám. ZEMPÉN1 GAZDA 5. oldal Baromfitenyésztés. Irta: Lutsánszkjr László ny. igazgató-tanító. I. rész. A mezőgazdaság jelentékeny ága az okszerű baromfitenyésztés, mert egyrészt a hulladékot el­fogyasztva (rostaalja, apró krumpli, konyha hulladék stb.) emeli emezek értékét és emellé tollával, húsá­val, sőt zsírjával apasztja a gazdaasszony gondjait. A kacsa a csigaféléket, a pulyka a répaférgeket pusztítja eredményesen, amit a gazda más mellék munkákkal soha nem érne el! Az ürülék sem ' megvetendő érték a növénytenyésztés terén. De a gazdának kevés gond a fenntartásuk, mert a cse­rebogarak összegyűjtésével egész télen át pompás ingyenes keveréket ad — korpával, cfarával — nö­vényi szecskával. Maga a cserebogarak pusztítása által is érdemet szereznek a velők intenzivebben való foglalkozáshoz. Az a konyhai 3—4 kotlósalji keltetés nem fizeti ki a sok kellemetlenséget, amit a kotlósok egymás elleni ellenszenvökkel okoznak a gazda- asszonynak s mire értékesíteni kellene, alig van mit pénzzé tenni, vagy a konyhára adni . . . Ezerszeresen előnyösebb és felette jövedel­mezőbb a gépszerü keltetéssel baromfiskodni. Nagy | előnye, hogy akkor költet, amikor akarjuk — télen- nyáron, nem kell a kotlós után várni s igy egész éven át mindig van állomány s ami fő, a gazda- asszonynak majdnem semmi gondja, baja, kelle­metlenkedése nincs, ez oly előny, amely minden árat megérdemel. Mikor én 1906 ban a költőgépemet a Z. me­gyei megyeházán bemutattam, oly nagy volt az érdeklődés, hogy 2 nap alatt 24 előadást tartot­tam több ezer hallgatóság előtt. A gépem egy J kettősfalú egyszerű láda, a belső magassága há­rom egyenlő részre osztva. A felső harmadban vo- I nul végig a 8 cm. átmérőjű rézcső, de lehet vas, ! pléh is. A középső részben van függő lécen a két j tojástartó keret, bevonva zsákvászonnal. Az alsó harmad a kikelt apróság gyűjtőhelye, benne két bádogtányér sósvizzel ellátva, bogy a gép leve­gője állandóan nedves s igy élvezhető levegőjű legyen. Elől középen a hőmérő, melynek nem szabad többet 40°-nál és kevesebbet 36°-nál mu­tatni. A két ejtő ajtó belülről üveg, kívül deszka. A láda két végén 2—2 ujjnyi szelelő lyuk a le­vegő ventillálására való. A két tojástartó 100—200 tojást elfogad, le- I hét pulyka, liba, kacsa, tyuk, fácán, páva tojást is | keltetni. Természetes, hogy más és más költésidő kivárásával. A gépet egy 5-ös konyhai lámpa látja el bármely szélmentes helyen, lehetőleg szem előtt; kellő lángnagyságra hagyva, kitart 24 óráig. (Ha véletlenül befüstölődik a cső, úgy az rögtön ki­tisztítandó, hogy a hővezetés meg ne akadjon.) A tojás vizsgálatát egy ernyős lámpa világánál ejtem meg. Friss, 4 — 6 napos tojás mind és egyenletes szemcséjű, héjú, közepes nagyságú legyen. A viz- hólyagos héjú, hibás levegőjű, ürü és rücskösképü nem alkalmas költésre. Az első 5 nap zavartalan legyen, ezután minden reggel a vendégkeret 3-ik ráboritásával forgatva van, az utolsó hét elején melegvízre 5 percre rakva válogatjuk : a melyik mozog, az jó, kivéve nem törüljük meg, mert be­leiül ! A kikelt szárnyasok gondozása. II. rész. 1. A gép mellett egy 1 m. vagy T50 m. hosz- szu üveg tetővel és melegítővel ellátott s bent fü- részpor, hamukeverék alom s két rácsozott etető és itató vályúval s egy részeg kappannal felszerelt száritó és 1—2 hétig gondozó láda 20—24°-ra melegítve. 2. A nevelő ház vályog, vagy paticsból 4—6 m. alapterület, egy oldalon üvegfal. Alagút fűtés­sel, 2—24° meleg, az oldalpárkányokon nyitott ládikók — zab és árpa veteménnyel, melyből na­ponta 1 láda zöldtakarmány kerül fogyasztásra. 3. Az alom fürészpor, hamu és göndör for­gács az élősdiek elfogására és elpusztítására. 4. A fűtés a föld alatt, 040—0 40 -0 40 cin. méretű sáncon vezettetük el. Befedve 0T m. po­ronddal, mely felmelegedve pompás melegedő s pihenő helyet szolgáltat 1—3 részeg kappan ve­zetett apróságok részére. 5. A tyúkfélék 1 hónapig, a kacsa, liba 1—2 hétig lakják, mely után a kifutóba kerülnek, mely szélfogó deszkakerítéssel és eső, nap ellenzővel, megfelelő itató és etető edénnyel felszereltetett. 6. Az élelmezés egy pár napig tojás vagy főtt rizskásával, majd (köles, tatárka, dara, zab, árpa, korpadara) cserebogártörmelék keverékkel gyengén sózva adagoltatik. Az ivóvíz friss legyen, néha pár csepp sósav, pár csepp olajjal. 7. A nátha ellen gálic-vizbe mártjuk a fejet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom