Zempléni Gazda, 1927 (7. évfolyam, 1-23. szám)
1927-02-05 / 3. szám
4. oldal. ZEMPLÉNI GAZDA 3. szám gazdahitel további kiépítését, valamint a hazai tő- ( kék okszerű gyűjtését. Le kell zárni végre a bir- j tokreform kérdését és rendezni a kisajátított, de még át nem vett és ki nem fizetett birtoktestek helyzetét. Arra intette a gazdákat, hogy a jövőben több kereskedelmi szellemet vigyenek bele gazdálkodásukba, mert talán soha sem kellett annyira ceruzával a kézben gazdálkodni, mint manapság. A termelésnél, különösen az állattenyésztésnél a jó minőségre és az egyöntetűségre való fokozott áttérést ajánlotta. A közterheket illetően a tervszerű adócsökkentést követelte, mert a mai közterhek mellett a mezőgazdálkodás megszűnik rentábilis lenni. Rámutatott még a szállítási tarifapolitikára és gazdasági életünknek sok más égető problémájára, melyekre itt Külön ki nem térhetünk. Végül kijelentette, hogy az agrártársadalom a kormánytól egyöntetű gazdasági programot vár és oly határozott irányzatot, melyből gazdasági kérdésekben teljesen kikapcsolja a politikát. A viharos tetszéssel fogadott elnöki beszédet végig hallgatta Mayer János földmiv. miniszter is, aki követve régebbi elődeinek szokását ezidén ismét megjelent az OMGE közgyűlésén, evvel elismerve azt, 'hogy mégis csak az OMGE a magyar gazdatársadalomnak leghatalmasabb, legsúlyosabb országos érdekképviselete. Szólásra emelkedve a miniszter reflektált az elnöki beszéd főbb pontjaira, kiemelvén, hogy ő is egyik legsürgősebb föladatának tartja a földbirtokreform gyors befejezését. Rámutatott arra is, hogy nézete szerint a földmi- velésügyi kormány és a gazdatársadalom vezetői között mindig meg kell lennie a kellő összhangnak és együttműködésnek, mely kijelentését nagy tetszéssel fogadták Következett a terjedelmes igazgatói évi jelentés, majd az OMGE belügyeinek tárgyalása, és az igazgatóválasztmány ujjáválasztása. Ebbe Zemplénből dr. báró Waldbott Frigyes földbirtokos saját személyére is be lett választva azon felül, hogy eddig már mint a Z. Gazd Egyesület kiküldöttje is tagja volt az igazgatóválasztmánynak. fi „Zempléni gazda“ jelenleg vármegyénk legelterjedtebb, legtöbb példány számban megjelenő lapja. Ezért hirdessünk a „Zempléni Gazdádban J Keltetés és nevelés. Irta; Szécsényi Isiván Magyaróvár, a „Házi Szárnyasaink“ cimii szaklap társszerkesztője. II. A kelés napján ne legyen a tenyésztő türelmetlen s ne zavarja a kotlót. Ha attól lehet tartani, hogy egyik-másik tojást gyenge héja miatt esetleg kelés alatt a tyuk agyonnyomhat, az esetben egy tyuk alatt levő tojásoknál nagyobb alakú gipsztojást langyosra melegítve, aláteszünk, úgy, hogy az a tojások csoportjának közepére kerüljön s ez meg fogja védeni a féltett tojásokat az összenyomástól. A kelés alatt a tenyésztőnek egyéb dolga nincs, mint a kikelt tojások héjjait a tyuk alól kidobálni, nehogy azok egy még kikeletlen tojásra rákerüljenek s a másik csibe kikelését lehetetlenné tegyék. A kelésben ne segítsünk a csirkének. Ha egy csibe a tojásból saját erejéből nem bir kibújni, abból már egészséges állat úgysem válik, tehát nem vészit vele a tenyésztő semmit, sőt akkor árt saját magának, amikor azt a tojásból kisegíti, mert sok baja lesz vele s kevés öröme benne. Kikeltek a csibék, fel van adva a nagy kérdés, mit csináljunk velük? Sokan, amint a tojásból kibújt, már elveszik s vagy toll, vagy gyapjú közé helyezik egy kosárba, mások legalább bevárják, mig teljesen felszárad, s akkor veszik el. A leghelyesebb, ha a tyuk alatt hagyjuk őket mindaddig, mig mindannyian kikeltek, csak arra vigyázunk, hogy a fészekből ki ne essenek s igy meghűljenek (a kotló-láda ezt kizárja). A csibék etetésére nézve az alábbiakat tanácsolom. A kikelés időpontjától számított 48 óra elteltével adjunk először enni csibéinknek, Az ele- ség legyen hántolt köles, törött búza, szárított kenyér, vagy zsemlyemorzsa s törött tojáshéj stb. egyenlő mennyiségbeni keveréke. Néhány nap múlva már adhatunk nekik zabot, tatárkát és árpát törött állapotban, váltokozva. Egyszerre csak any- nyit tegyünk elébük, amennyit el is fogyasztanak, mert ha sokat adunk nekik, bepiszkítják s a piszkos eleség igen sok csirkebetegségnek okozója. Zöldet csak 8 napos koruktól kezdve adjunk a csibéknek. Innen ered az a szokás, hogy 8 napos korukig a csibéket nem szokták egyes vidékeken kiengedni a szabadba. Lágy eleséget csak három hetes korukban | adjunk a csibéknek. A lágy eleség adagolása alkalmával a legna-
