Zempléni Gazda, 1927 (7. évfolyam, 1-23. szám)
1927-02-05 / 3. szám
3. szám. ZEMPLÉNI GAZDA 5. oldal. gyobb körültekintéssel kell eljárni a tenyésztőnek. Itt kell kimutatnia a tenyésztő tudását és hozzáértését. A lágy eleség ugyanis a legalkalmasabb arra, hogy — különösen zárt kifutóban tartott állatoknál — mindazt nyújtsuk benne a növendék állatoknak, melyet a hús, a vér és csontképzéshez a növekedéshez, egészséges állapotban való tartáshoz, az általános jólét érzetének megteremtéséhez megkívánnak. Ha itt helyesen akarunk eljárni, úgy szükséges, hogy ismerjük azon anyagokat, melyek az állat testét alkotják. Ilyenek a sok szerves anyagokon kívül az ásványi anyagok, mint a mész és foszfor, melyek együtt a csontképzésnél olyannyira fontos foszforsavas meszet alkotják. Továbbá a kálium, nátrium, klór (a két utóbbi együtt, mint konyhasó), vas, kovasav, kén, silicium és fluor. Ezeket az anyagokat a takarmányozás utján juttatjuk állatainkba. Nevezett anyagok közül a test felépítésénél legfontosabb szerepet játszik a foszforsav és szénsavas mész, mely ezenkívül a vért is tisztítja és a jólét érzetét kelti. Az ásványi anyagokon kívül fontosak a test felépítésénél a fehérje, szénhidrát, zsir és viz, valamint a vitaminek Előbbi négy képezi állataink tulajdonképeni tápanyagát, utóbbi pedig állataink életének legfontosabb fentartó eleme, mert a vita- minek hiánya vagy súlyos betegséget, vagy elhullást idéz elő. A felsorolt szerves anyagokat s az ásványi anyagok egy részét a szabadban nevelt állat megtalálja. Itt a tenyésztőnek megfigyelések alapján s a talaj összetételének ismerete alapján kell a hi ányzó anyagokat megállapítania és megfelelőképen pótolnia. A zárt kifutóban való nevelésnél pedig a tenyésztő kötelessége nyújtani minden anyagot, melyet az állat magának megkeresni nem tud. A fentiek tekintetbevételével a lágy eleséget, az alábbiak szerint ajánlom összeállrtani: 2 rész korpa, 1 rész tengeri dara, 1 rész árpa, vagy zabdara, 1 rész hús, vagy halliszt, 1 rész vérliszt, 1 kávéskanál foszforsavas, vagy szénsavas mész, ugyanannyi törött faszén s hetenként kétszer ugyanannyi kénpor. Ez utóbbi 3—10 állatra számítva, továbbá egy késhegynyi, illetve annyi só, amennyi kissé ízletessé teszi a keveréket. A leirt anyag szárazon összekeverendő. Összekeverés után leforrázzuk s újból alaposan összekeverjük, 2—3 órán át álni hagyjuk s ekkor 1 rész főtt burgonyát hoz zákeverve adjuk állatainknak. A főzést nem ajánlom, mert a korpa s a darák nagy vitamintartalma ezáltal elpusztul. A mennyiséget nem adom meg, mert az mindenkor a körülmények szabják meg. A lágy eleséget a szemes eleségek után mindig felváltva adjuk. A szemes eleség ne legyen mindig ugyanaz Az állatok sokkal jóizüebben fogyasztják azt, ha váltakozva, különböző magvakat adunk, eltekintve attól, hogy a különböző magvakban az egyes tápanyagok nem egyformán vannak meg s igy kívánatos is a szemes eleség változtatása. Négy hónapos korukig kedvezzünk állatainknak, adjunk nekik napjában 5—6-szor enni, de mindig csak annyit, amennyit egyszerre elfogyasztanak. Az eleség sohase heverjen előttük. Négy hónapos koruk után már ugyanúgy etethetjük őket mint a tenyészállatokat Jegyezzük meg azonban, hogy a különböző korú növendékállatokat vagy növendék és tenyészállatokat egy zárt kifutóban ne tartsuk, mert az erősebbek a gyengébbeket elverik a takarmánytól s igy azok visszamaradnak a fejlődésben. Fentieket találtam szükségesnek a keltetés és nevelésnél tenyésztőtársaim figyelmébe ajánlani. Ha ezekből a tenyésztő a lényeget helyesen választja ki és alkalmazza, feltétlenül hasznát fogja látni. (Vége.) Szőlőgazdasági rovat. Rovatvezető: Hegedűs Sándor kir. borászati főfelügyelő-igazgató. Mire fordítsuk az inségkölcsönt? ti. Lapunk 2. számának 7. oldalán a mésznit- rogént összekeverve ajánlottam elszórni az istállótrágyával már ellátott szőlősorok közötti árkokba és ezért most bizonyos helyreigazítással tartozom. Először is megismételni kívánom, hogy az istállótrágya alkalmazásánál annak letaposasát s némi földnek ráhuzását ajánlottam a 6 oldalon is. Tehát az igy ellátott árkokba képzeltem belehinteni a műtrágyát. Ekkor u. i. nem keveredik egyenesen az istállótrágyával. Egyes műtrágyákat ugyanis, éspedig nagy általánosságban a savas hatásua- kat nem szabad keverni a lúgos hatásuakkal s ezért nem kívánatos, hogy a mésznitrogén akár az istállótrágyával, akár a szuperfoszfáttal keveredjék.
