Zempléni Gazda, 1926 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1926-07-20 / 14. szám
14. szám. ZEMPLÉNI GAZDA 7. oldal. már nem lehel többször mélyen átmunkálni, annál szükségesebb tehát a beültetés előtt a talaj alapos fölásózása, erős megtrágyázása. Legjobb ha az uj epertelep részére oly kertiágyat választunk, melyben idén korai burgonya, bab, borsó vagy hagyma termett s amely termények ilyenkor júliusban már be lettek takarítva. Ha augusztus végén akarjuk az epret elültetni, fogjunk hozzá legkésőbb julius végén a talaj előkészítéséhez. A földet érett istállótrágyával alaposan fölásózzuk. Frissen rigolozott földbe ne ültessünk epret, mert a laza talaj nem felel meg neki. Az eper kedveli a televényes, kissé homokos i vályogtalajt Ha tehát sovány, homokos vagy éppen kavicsos a föld, adjunk hozzá bőségesen érett tehéntrágyát, vagy ha tehetjük: humuszos erdei földet. Ha kötött agyagos a talaj, ne sajnáljunk a trágyán kívül még egy-két szekér homokot ráhor- datni a földre s igy fölásózni azt, azonkívül adjunk a talajnak egy kis meszet is, amit igen meg fog hálálni az eper. Téves azt hinni, hogy a talajt közvetlenül ültetés előtt kell fölásózni. Ez végzetes hiba lenne, mert a frissen forgatott föld darabos, hézagos, j hamar átszárad és csak később ülepszik meg. Ok- | vétlenül ültetés előtt egy hónappal keli a talajt fölásózni, hogy ideje legyen néhány nyári eső ha- | tása alatt jól megülepedni. Szükség esetén még { az üres helyet is locsoljuk meg, ha nem kapna | esőt, de ne engedjük magcserepesedni, hanem itt- \ ott gereblyézzük meg. Jól gondoljuk meg az uj telep beosztását, az ültetendő epertövek távolságát. Úgy ennél, mint minden más kultúrnövénynél az az elvem: tágas sorközöket s inkább a sorokban sűrűbben az egyes növényeket! Legmegfelelőbbnek találtam az epertelepet 120—140 cm. széles kerti ágyakra fölosztani. Egy-egy ilyen ágyra hosszában két sor epertő ültetendő úgy, hogy a két sor egymástól 50—60 cm.-re legyen. Ha több ilyen ágyat ültetünk egymás mellé, úgy közöttük apró ösvényt taposunk, szokott módon. Ily beosztásnál a sorok felváltva 50—60 ill. 70 — 80 cm.-re lesznek egymástól, a szélesebb közökben lévén egy-egy ut Ennél szü- kebbre ne ültessünk, hogy a sorközöket állandóan jól meg lehessen művelni. Ami terület ezáltal elvész, azt behozhatjuk részben avval, hogy a sorokban szükebbre vesszük a növénytávolságot. Sokan 40 cm.-re ültetik a töveket a sorban, én elegendőnek tartom a 30, sőt a 25 cm.-t is, ha a sorok jó távol vannak egymástól és ha a talaj jó táperőben van. Persze az egyes fajták növekedési hajlama is szerepet visz a beosztásnál, de erre most nem térhetünk ki. A német kertészek szeretnek 3—3 palántát egy csomóba ültetni, s ezáltal később hatalmas méretű bokrokat érnek el, amelyeket persze valamivel távolabb kell egymástól elhelyezni. Az ültetés legjobb ideje augusztus vége, vagy szeptember eleje, de ültethetünk előbb is, ha már van jól fejlett palántánk. Ismétlem, amit már a múltkor írtam: lehetőleg ültessünk átiskolázott, erős gyökérzetü palántákat, mert csak ilyenek hoznak már a jövő tavasszal szép termést. Hogy a kettő között mi a különbség, azt a le-nti ábra mutatja: 1. ábra. Az 1. ábrán látható egy erősen fejlett, hatalmas gyökérzetü fiatal eperpalánta, mely azáltal lett ilyenné, hogy egészen zsenge korában jó talajba át lett iskolázva (lásd 4. közleményemet). Figyeljük meg jól a dús gyökérzetet, melyre ráragad a föld és a növénynek erősen kifejlett „szi
