Zempléni Gazda, 1926 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1926-07-20 / 14. szám
6. oldal. ZEMPLÉNI GAZDA 14 szám. fi szolok állása - Szüreti kilátások. A Tokajhegyalja minden részéről beérkezett hiteles és lelkismeretes jelentések alapján kívánjuk olvasóközönségünket tájékoztatni a szőlők állásáról, a szüreti kilátásokról. Szükséges a való helyzet ismerete azért, nehogy megörülve az eddigieknél kissé magasabban kínált áraknak, elpocsékoljuk gadnáron fekvő borkészleteinket. A szőlők fakadása a Tokajhegyalján nagyon kedvezőtlen volt. Oka ennek az, hogy nagyon korán — november húszadika körül — szakadt nyakunkba a kegyetlen hideg, a fagy megölte a kellőleg be nem érett termőrügyeket. Az őszi és téli hosszucsapos metszés ezidén csődöt mondott. A hajtások csaknem kivétel nélkül az alsó szemekből törtek elő és nagyon lassan fejlődtek. De a junius elején megindult állandó esőzés késleltette a virágzást is, ennek folytán egyenlőtlenül és rosszul kötött a szőlő. Középén aluli termésre számíthattunk már akkor is, amikor junius közepén a lomb-, majd julius első napjaiban a fürtperonospora, helylyel-közzel a lisztharmat fellépett. A fürtperonoszpora rettentő pusztítást végzett főleg a későn elvirágzott, a későn kötött gerezdeken. Nem hiszem, hogy a későn elvirágzott fürtök egy százaléka épen maradt volna s mene kült a vész elől. Főleg a késői virágzásnak kell betudnunk, hogy a peronoszpora ellen — minden költekezésünk és fáradozásunk dacára is — szőlőinket megvédelmezni nem voltunk képesek. A peronoszpora legelsőbb Tokajon jelentkezett : itt már május 26-án fellépett a lombpe- ronoszpora; junius köaepén — az esős időjárás miatt — el volt terjedve az egész Tokajhegyalján. A fürtperonoszpora — s elvétve a lisztharmat — amint már fentebb is megírtuk, julius elején mutatkozott. Ezidőszerint Tokajon és Tarcalon száz százalékos a kár, utána Mád, Tállya, Bodrogkeresztur következik 80—90 százalékkal. Bodrogkisfaludon, Erdőbényén, Erdőhorvátiban, Sárospatakon 75 — 80, Tolcsván, Bodrogzsadányban, Bodrogolaszin, Sátoraljaújhelyben 70 —75 százalékos a kár, Sze- giben, Mezőzomboron, Olaszliszkán áll még legjobban a szőlő, ahol ezidőszerint még nem több a kár hatvan százaléknál. Szerencsről, Bekecsről, Legyesbényéről, Monokról nincsenek értesüléseink. Azt hisszük e községek határai sem maradtak sértetlenek. E községek határaiban egyébként sem haladja meg a szőlők területe a 300 holdat. .4 százalékos kiszámításnál a május végén mutatkozott középén aluli termést vettük alapul s meg kell jegyeznünk, hogy minden határban, elvétve, vannak kivételek. A lombperonoszpora pusztítása elől, siirü s alkalmas időben megejtett permetezéssel jobbadán j sikerült megmenteni szőlőinket, ezekben a szöiők- I ben a rügyek kifejlődése és beérése remélhető. A Tokajhegyalján az utóbbi években oly i pusztításokat végzett szőlőorbánc (Teleki Sándor szerint „vörös égő") még nem jelentkezett. Ezekben mutattunk rá a Tokajhegyalja mai ! állapotára, a nagyon szomorú szüreti kilátásokra: nézetünk szerint a Tokajhegyalja 8000 hold szőlő- területén 30,000 hektoliter mustnál több nem várható. Felkérjük a szőlőbirtokos és szőlőkezelő urakat, hogy pontos megállapítás után, szíveskedjenek lapunk szerkesztőségét a szőlők állásáról újból ; is értesíteni Szőlészeti osztály. * * * Utolsó pillanatban, amidőn lapunk jelen száma már nyomás alatt volt, j érkezett meg Hegedűs Sándor m. kir. szol. és bor. I főfelügyelő ur részletes jelentése a peronoszpora által a Tokajhegyalján okozott katasztrófális károkról. Sajnos, ezt már csak lapunk legközelebbi számában fogjuk leközölhetni. Szerkesztőség. Gyümölcsészeti rovat. Rovatvezető: gróf Széchenyí-Wolkenstein Ernőné A kerti eper termesztése. Több közlemény, irja : „öreg kertész*. V. Első közleményemben rámutattam arra, hogy cikksorozatomat voltaképpen fordított sorrendben fogom hozni; kiindulok a kész epertelep ismertetéséből és most végzem az uj epertelep ültetésével. Ennek oka az volt, hogy közleményeimben a fő- sulyt az uj eperpalánták mikénti nevelésére helyeztem, hogy ily módon kedves olvasóimat teljesen célszerű, uj telep létesítésére kioktassam. Ilyen uj telep alapföltétele a talaj jó előké- | szitése. Fontos ez azért, mert az eper vagy négy | évig egy helyen maradván, ezen idő alatt a földet
