Zempléni Gazda, 1926 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1926-07-05 / 13. szám
6. oldal. ZEMPLÉNI GAZDA 13. szám. miként mennek tönkre gyengébb minőségű boraink s pusztulnak el a racionális borkezelés lehetőségeinek hiánya miatt bár jobb minőségű, de esetleg betegségre hajlamos nagy értékeink: vígan nyargal tovább a porpárlatnak — tokajhegy- aljai vonatkozásban — lehetetlen ideáján. A megértés e példátlanul álló hiánya mellett valóban nem marad más reánk tokajhegyaljaiakra, mint felhagyni a szőlőmiveléssel! Illésházy Endre. Munkabérmegállapitás. A szegényt az ág is huzza. Az ország szegénye, koldusa ma a szőlősgazda: ezek között első helyen a tokajhegyaljai szőlősgazda. A szőlő rosszul fakadt, a virágzás csak seny- vedt s hiányosan kötött. A lomb és fürtperonosz- pora, itt-ott a lisztharmat is, rettenetes károkat okozott. Tokaj, Tárcái, Mád, Szegi, Erdőbénye, Olaszliszka, Tolcsva, Sárospatak határaiból vészjelentések érkeznek. A szürettel már szinte végeztünk. A bornak mindazonáltal ára nincs : 60—70 százalékkal alatta áll a békebeli áraknak. Ezzel szemben a munkabérek nem állnak alatta a békebeli napszámnak, a rézgálic, a kötözőanyag, a trágya, a karó, jól felette állanak a békebeli áraknak. Két éve immár, hogy a szőlősgazda — egy jobb jövő reményében — ráfizetéssel művelted szőlőit. Az eladósodás rettenetes! A földművelésügyi minisztériumhoz olyan feljelentés érkezett be, hogy a tokajhegyaljai szőlő- birtokosság kiuzsorázza a szőlőmunkásokat. Tollat ragad ezen feljelentés folytán a földművelésügyi miniszter illetékes referense, kiadja a rendeletet a munkabérmegállapitó bizottságoknak, hogy állapítanák meg a legkisebb munkabéreket. Eddig a Sátoraljaújhely városi és a szerencsi munkabérmegállapitó bizottságok megállapításait ösmerjük. A sátoraljaújhelyi munkabérmegállapitó bizottság megállapítása normális: a békében fizetett napszámok aranyparitásban. Oly összegek, amelyeket a nyár folyamán eddig is fizettünk, amelyek ellen munkásaink sem emeltek szót. Egyetlen hibája van csak : elmulasztotta megállapítani, hogy a munkaidő tekintetében mit ért napszám alatt. Ebben a tekintetben ugyanis nagy nézeteltérés uralkodik a múlt és a jelen között, a tokajhegyaljai munkás és más vidékek munkásai között. A kommun előtt napszám alatt a napkeltétől a napnyugtáig tartó időt értettük, más vidékeken ma is igy értelmezi m unkaadó és munkás egy a ránt. Ezzel szemben a Tokajhegyalján a leghosszabb nyári napon át jó ha hét órakor áll munkába a munkás és öt órakor leteszi a kapát. Ezt a körülményt a földművelésügyi minisztérium rendeletet kibocsájtó referensének, illetve a munkbérmegállapitó bizottságnak nem szabad volna figyelmen kívül hagyniok. A szerencsi munkabérmegállapitó bizottság kitett magáért: a női és 16 éven aluliak munkabérét csaknem 100 százalékkal állapította meg magasabban, mint amennyi békében fizettetett, mint amennyiért szívesen álltak a nyár folyamán munkába nők és gyermekek. A munkaidőt szintén elmulasztotta leszögezni és nem hónapok szerint, de naptári évszak szerint állapította meg a legkisebb napszámbéreket úgy, hogy novemberben, amikor a nap 8 óia tájban kél és fél négykor este már sötét van, ugyanoly napszámot kell fizetni, mint szeptemberben. Kell, mert különben büntetés és kártérítés alá esik a szőlősgazda. Hát ez mind igen szép dolog, félő azonban, hogy ily rendeletek és bérmegállapítások a szőlők kiirtására fogják a szőlőbirtokosságot rákényszeríteni. Vitis Caltor A szőlő helyes kötözése. Igazi szőlősgazda nagy súlyt helyez a szőlőkötözésre, nem nézi, ha kedvére van-e ez a rászo- ritás a munkásnak. Főleg a szőlő harmadik kötözése az, amelyet a legnagyobb körültekintéssel kell végeznünk, ha szőlőinket a különböző gombabetegségektől megóvni s a szőlő beérését előmozdítani óhajtjuk. A harmadik kötözést a következőleg kell végrehajtanunk: Az első kötözés kötőanyagát elvágjuk és ezt az anyagot használjuk fel a harmadik kötözésre. A karó körül csoportosított hajtásokat a két kezünkkel erősen összefogva a karóhoz szorítjuk és lassan, fokozatosan lefelé irányuló nyomással, alul, a tőkéhez közel, ahol a terméshozam van, kosár- alakúra képezzük ki, hogy a levegő szabadon érhesse és ha ez megvan, a felül összefogott hajtásokat szorosan összekötjük. A lefelé nyomásnál vigyázni kell, hogy a hajtás el ne törjön. Feltétlenül szükséges, hogy a hónaljhajtásokat lekurtitsuk. Az oldalhajtásokat tőből kitörni nem szabad, hanem csak az utolsó levélig kell visszacsípni, mert ha tőből távolitjuk el a hónaljhajtásokat, az ott levő világos rügyet megsértjük és az
