Zempléni Gazda, 1926 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1926-04-20 / 8. szám
6. eldal. ZEMPLÉNI GAZDA 8. szám. hiányok pótlását gondoltam néhány szóval ismertetni Mint falun élő gyakorlati ember azt látom, hogy e téren minden vármegyei szabályrendelet dacára nagy hibák vannak, mert, tisztelet a kivételeknek, ilyen felfogás mellett törzskönyvelésre alkalmas utódokat nevelni nem lehet. A mai anyag vármegyénk területén e célra csak a kiinduló pont lehetne, szakszerűen meg kell azt előbb rostálni. Tudjuk, hogy községeink, legeltető társulataink ma még csak hatósági nyomásra vásárolnak megfelelő időben és küllemű apaállatot s mint a tenyészállatvizsgáló bizottságnak évek óia tagja, azt látom, hogy sok esetben nem törődnek avval, hogy miképen kell egy ilyen drága pénzen megvásárolt apaállatot eltartani, hogy a célnak megfeleljen. Tudok esetet, amikor a drága bika télen tengeri száron, nyáron a kopár legelőn tengődött, s mellette a szőlőben lakó vincellérek zugbikái fedeztek. A tenyészállatok mikénti gondozását különösen két szempontból kívánnám alaposabban ellenőriztetni : a takarmányozás és a fertőzések szempontjából. A vármegyei szabályrendeletben biztosított ellenőrzést e célra kevésnek tartom, mert a község lakosságától függő tisztviselő e célra, ha alapos munkát akarunk végezni, kevés, és néha gyakorlati érzekkel sem rendelkezik, s annál kevésbé ismeri a kérdés elméleti oldalát. A főszolgabiróság és a járási állatorvos ezeket rendszeresen ellenőrizni képtelenek. Én nem terhelném ezzel a központokat, van majdnem minden községben már képzett gazda elég. Ezeket bíznám meg, díjtalanul, az ellenőrzés gyakorlásával, valamint a törzskönyvezés vezetésével. Remélem, hogy e nagyfontosságu ügy szolgálata miatt ez nem képezne senkinek sem terhet. Mert ha a hatóságok adott esetekben a köz szempontjából a magánvagyont ellenőrizhetik, mint pl. az erdőt, úgy ezt az elvet e téren is jobban meg lehetne valósítani. A járási állatorvos urakra csupán egy feladatot bíznék ilyen formában, t. i. azt, hogy a legeltető társulatok egyik értelmes vezető emberét a leggyakoribb fertőző bajok felismerésére kioktatnák. Tudjuk, hogy községeinkben élénk csereberélés folyik az állatokkal. A csordára minden ellenőrzés nélkül kerül ki a marha. így kívánatosnak tartanám biztosítani azt, hogy kihajtani csak ezen egyén engedélyével lehessen jószágot a csordára. Mert hiszen a beteg jószág a községi bikát is megfertőzheti. Láttam oly sajnálatos esetet, amidőn egy ily fertőzés után az apaállat idő előtt került a vágóhidra, a községnek igen nagy kárára. Szerény véleményem szerint ezen csekély intézkedésekkel nagy tehertől fehetne a járási központokat mentesíteni s amellett a kívánt célt teljes mértékben el lehetne érni. Szőlőgazdasági rovat. Rovatvezető: Hegedűs Sándor kir. borászati főfelügyelő-igazgató. A szőlőbirtok jövedelmének megállapítása és megadóztatása. Irta : Or. Szabó Sándor egyetemi tanár, Sárospatak. Gazdasági Egyesületünk Szőlészeti és Borászati Szakosztályában, továbbá a lapokban is több Ízben képezte a tárgyalás anyagát tokaji borvidékünk, illetve e borvidék szőlőbirtokosainak erősebb megadóztatása. Az illetékes tényezők által többször megállapittatott, hogy a kincstár polgárainak megadóztatásánál elment a legszélső határig, súlyosabb megadóztatást már őstermelésünk nem bir el. E ténymegállapítás után annál nagyobb jelentőséggel és fontossággal bir az arányos, a teherviselési képességnek megfelelő adóztatás, mert igy egy kis tévedés, vagy gondatlanság, egy kissé súlyosabb adóztatás, az adóalanyt veszedelembe sodorhatja. Ilyen körülmények között minden hegyaljai szőlőbirtokossal mintegy törékeny adóalannyal, vigyázva, lelkiismeretes gondossággal kellene az adókivetésre hivatott tényezőknek foglalkozniok, szem előtt tartva, hogy csakis jövedelmet lehet megadóztatni s ahol jövedelem nincs, ott az állam- kincstárnak meg kell elégednie a hozadéki s fogyasztási adókkal. Az 1926 évre szóló általános kereseti adó, továbbá a jövedelem- és vagyonadó kivetése tárgyában, a napokban jelent meg a pénzügyminisztérium 20,500/1926. számú rendelete. E rendeletnek 3. §-a intézkedik a szőlőbirtok jövedelmének a megállapítása és megadóztatása iránt Törvény szerint a szőlőbirtok jövedelmét mindenkor a többi művelési ágaktól elkülönítve, lehetőleg a tényleges termés kinyomozása utján akként kell megállapítani, hogy a tényleges <ermés értékéből a tényleg felmerült termelési költségeket, amennyiben pedig
