Zempléni Gazda, 1926 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1926-04-20 / 8. szám

8. szám ZEMPLÉNI GAZDA 7. oldal ezeknek összege megállapítható nem lenne, terme­lési költség gyanánt a viszonyokhoz képest 50— 60%-ot (a múltban 50—75c/o-ot) kell levonni. Természetesen a törvényes intézkedésnek fenn idézett sorai csak abban az esetben nyerhetnek alkal­mazást, ha a szőlőbirtokos nem tudná elfogadható módon jövedelmét igazolni. Fenti rendelkezés csak általános irányelvül szolgál, ez alapon minden olyan esetben, amikor az 1925. évi szőlőtermés alapján teljesen tudott, vagy az érdekképviseletek meghallgatása után bizonyított ténykörülmények, a fenti megállapítástól az igazságos adóztatás érde­kében az eltérést indokolják, a szőlőtermelés érté­kéből levonható termelési és kezelési költségeknek az összege ezen rendkívüli ténykörülményekre való hivatkozással a fenti irányelvtől eltérőleg is meg­állapítható. Az elmúlt 1925-ik évben ugyan az én tudo­másom szerint kevés szőlőbirtokos lehet, akinek szőlőjéből tiszta jövedelme lett volna s igy e be­vételi forrásnál az adóztatás nagyon szűk téren mozoghat. Miután azonban az egyes kivető köze­gek, már hiányos szőlészeti szakképzettségük miatt is, talán nincsenek is tisztában a jövedelem tar­talmával és annak mikénti megállapításával, szük­ségesnek tartjuk szőlőbirtokosainkat figyelmeztetni a szőlőbirtokból származó jövedelem adóztatására vonatko zólag. A kivetések most folynak s igy min­denki most őrködjék érdekeinek megvédelmezése felett. A tokaji borvidék termel a legmostohább viszonyok között s igy ezen a borvidéken az en­gedélyezett teljes 60%. sőt ettől eltérőleg sokkal magasabb százalék, mint termelési költség vonan­dó le a termelt borok értékéből. Az elmúlt évi adóztatásánál 50 - 75°/o volt a megengedhető le­vonás; hogy miért szállt le a 75% 60%-ra, azt nem tudjuk megérteni, mert tudomásunk szerint a tokaji borvidéken a gazdasági viszonyok nem ja­vultak, hanem romlottak. A törvényes intézkedések szerint meg van annak lehetősége, ho -y a kivetés folyamán minden szőlőbirtokos megvédje a saját érdekeit, de a kivető közegeknek is kötelessége, hogy az adóalanyokkal a lehetőségig gondossággal, figyelemmel járjanak el. Elsőrangú, kézzelvarrott lószerszámokat koosl- és lgáslóra készít KOVÁCS PÁL szíjgyártó Sátoraljaújhely, Rákóczi-tér 12. Több nagy gazdaságnak évek óta szállítója. Minden javítást pontosan eszközöl. 1fi Gyümölcsészeti rovat. Rovatvezető : gróf Széchenyi-Wolkenstein Ernőné. Kertészeti tanfolyam a vármegyei tanítók részére Zemplén vármegye tanítósága éveken keresz­tül foglalkozott tanítói gyűlésein gazdasági irányú kérdésekkel. Az 1925. évben tartott ált. tanitóegye- sületi közgyűlésre Kolumbán Lajos kir. tanfelügye­lő megnyerte előadás tartására vármegyénk Nagy­asszonyát, gróf Széchenyi-Wolkenstein Ernőné Ömél­tóságát, aki a gyümölcsfatenyésztés kérdéséről tar­tott nagyértékü előadásán indítványt tett a tanítók­nak kertgazdasági kioktatása iránt Kolumbán Lajos kir. tanfelügyelő ettől az időtől kezdve megtett mindent, hogy a Grófnő nemes terve valóra váljék és sikerült elérnie, hogy a Vall. és Közokt. Minisztérium a zemplénvárme gyei ianitók részére gyümölcsfatenyésztési tanfolya­mot engedélyezett Tarcalon, némi államsegéllyel. A még szükséges anyagi forrásokat a Grófné és Hegedűs Sándor szőlészeti főfelügyelő szerezték meg. Részben maguk adtak, részben a gondolat­nak támogató barátokat nyerlek. A tanfolyam első ciklusa 1925. év augusz­tusában tartatott, a második része ez évi április hó 7-től 14-ig bezárólag rendeztetett a kir. tanfe­lügyelő személyes vezetése alatt. A kir. tanfelügyelő a Miniszter ur megbízá­sából megyénkből a kertgazdaság legkiválóbb szak­értőit kérte fel előadókul. Előadást tartottak : Gróf Széchenyi-Wolken stein Ernőné, a törpefa tenyésztésnek hazánkban legavatottabb művelője, báró Waldbott Frigyes zemplénvárm. gazd. egyesületi alelnök, a német kertészet ismerője, dr. Máriássy Mihály az alak-, redély- és barackfa speciálistája, Hegedűs Sándor országos hirü szőlőfaj ismerü, báró Sennyey István földbirtokos, dr. Mizsák József, vármegyei főjegyző, Haragos István kertészeti felügyelő, Kneiszl Emil állami tanító, közismert pomológus, (Mathiász ta­nítványa) és végül Éberlein Antal méhészeti fel ügyelő a méhészet köréből, A tanfolyamon 36 rendes és 3 rendkívüli, összesen 39 hallgató vett részt, akik a rendelke­zésre álló idő alatt főképen a kertészetnek és sző­lőművelésnek gyakorlati munkálataiban képezte­tek ki. A tenfolyam ünnepélyes bezárása 14-én, szerdán délután történt, amelyen a Vall. és Köz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom