Zempléni Gazda, 1926 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1926-03-20 / 6. szám
Sátoraljaújhely, 1926. Március 20. 6. szám. VI . cViOiyäiu. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely Vármegyeház Földszint 9. sz. ZEMPLÉNIBSZDS MEZŐ- ES SZÖLÖGAZDASAGI SZAKLAP Megjelenik minden hó 5. és 20-án. Előfizetési ár: Egy évre 50000 K. Hirdetések egyezség szerint. Főszerkesztő.; A Zemplénvármegyei Gazdasági Felelős szerkesztő: Dr báró WALDBOTT FRIGYES Egyesület hivatalos közlönye. ILLÉSHÁZY ENDRE osztályelnök. ügyvezető titkár ITÍezőgazdasági rovat Rovatvezető: dr. báró Waldbott Frigyes a Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület mezőgazdaság! osztályának elnöke. Vármegyénk állattenyésztése. Irta: Csobaji Gyula földbirtokos, Tárcái. Br Waldboit Frigyes, egyesületünk mezőgazdasági osztályának elnöke, a Zempléni Gazda 1925. évi április 20. számában megjelent cikke, melyben vármegyénk állattenyésztésének elmaradottságára hiwja fel a közfigyelme?, úgyszintén a tavaly megtendezett tiszaluci állatdijazás, mindnyájunkat, kik az állattenyésztéssel szeretettel foglalkozunk, gondolkodásra késztet. Osztálytlnökünknek tökéletes igaza van ! Dicstelen állapot az, hogy Zemplén megye, mely egyrészről alkalmas hegyi legelőkkel, másrészt a legelőnek és kaszálónak alkalmas Bodrogközzel rendelkezik, csonka hazánk állattenyésztésében majdnem az utolsók között szerepeljen. Az állattenyésztés ne csak konjunkturálisán jövedelmező ága legyen a magyar mezőgazdaságnak, hanem takarékpénztára is a magyar gazdának. Nem szabad visszariadnia senkinek attól, ha az állattenyésztésre a mai napokban ráfizet, hanem igyekezzen minden gazda szebbet, jobbat, kiválóbbat tenyészteni eddigi állatainál. Senki se elégedjék meg a már eddig kitenyésztett egyedeivel, mert a modern állattenyésztés nem ismer megállást és beláthatatlan perspektívákat nyújt. A siker titka nagyon egyszerű Mindenki csak annyi állatot tartson és neveljen gazdaságában, a mennyinek kifogástalan elhelyezéséről, kiváló és okszerű takarmányozásáról föltétlenül gondoskodni tud. Mint ahogyan csak a jól táplált és jól ápolt igás jószággal végezhetünk sok és jó munkát, ép j úgy csak a jól táplált és életszükségleteinek megfelelően jól nevelt növendék és tenyészállat hozhat j a gazdájának hasznot. Nem szabad a növendék állat nevelésénél takarékoskodni, mert kétszeresen ráfizet állataira az a g-azda, ki növendék állatainak a kosztján takarékoskodni igyekszik. Azért mondottam fentebb, hogy az állatte- | nyésztés a gazda takarékpénztára legyen, mert i nemsokára el fog jönni az idő, mint hajdan a bol- : dog háború elciú világban, tnihoi az átiatteayé»- j tés jobban jövedelmezett, mint a magtermelés. Ma még szerencsés helyzetben vagyunk, mert Oroszország koloszális búzatermő vidékein nagy a káosz. Oroszország nem képes jelentősebb mennyiségű j gabonanemüt exportálni. Úgyszintén nehézségekkel I küzd a háborúban elpusztított és pénzszűkében i szenvedő Lengyelország is. No meg a rablásból i dagadtra hízott Oláhországban sem tud a müve- |-leden oláh mit csinálni a tőlünk elrabolt és kiosztott földekkel. De meg fog változni ez a helyzet, j ha az említett országokban be áll a rend és a termelés. Akkor a magyar gabonának csak a kiválósága és két-három héttel való korábbi piacképessége lesz a súlyos és nehéz versenyben mellettünk. Ha még ehhez hozzájárul, amitől az Isten bennünket megőrizzen, két egymásután következő rossz | gabonatermő év, bizony az egyoldalulag magter- ! melésre berendezkedett gazdaságokban könnyen felbillenhet az egyensúly a bevétel és kiadás között. Mindenesetre könnyebb vagy egész könnyű ' helyzetben lesz az a gazda, kinek ekkorára jól kiZemplénvármegyei Gazdasági Egyesület OFB. 4697/1921. számú végzésével engedélyezett INGATLAN FORGALMI IRODÁJA hatósági ellenőrzés mellett közvetíti: Föld- és szőlőbirtok, legelők, erdők és telkek VÉTELÉT és ELADÁSÁT ■ ■ i i Sátoraljaújhely, Vármegyeház ____
