Zempléni Gazda, 1926 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1926-11-20 / 22. szám
6. oldal. ZEMPLÉNI GAZDA 22. szám. Görög borok behozatala. Dr. Grosz Dezső úr, ama hírlapi hírek nyomán, hogy a magyar kormány nagyobb mennyiségű (állítólag egy fél millió hektoliter) görög — számoszi — borok behozatalára adott engedélyt, levelet intézett a Vármegyei Gazdasági Szőlészeti és Borászati Osztályához, kérte a Szőlészeti Osztály elnökét egy gyűlés összehívására, hogy a Tokaj- hegyalja szőlőbirtokosságának módjában álljon ezen, a Tokajhegyalja érdekeit erősen veszélyeztető kérdésben állást foglalni. A Szőlészeti és Borászati osztály ülését — amint az lapunk jelen számában olvasható — az osztály elnöke e hó 30 napjára kitűzte. Magára az ügy érdemére a következőket óhajtom előadni. Dr. Grosz Dezső ur a Gazdasági Egyesülethez intézett beadványát nyilt levél formájában közzétette a „Zemplénvármegye“ című lap e hó 18-án megjelent számában is. Őszintén megvallom, reám dr. Grosz Dezső ur e ténye nagyon rossz benyomást gyakorolt. A nyilt levél közzététele azt a látszatot keltheti, mintha a Gazdasági Egyesület vezetőit nyilt levelek közzététele utján lehetne csak megmozdulásra bírni: dr. Grosz Dezső ur tudja, hogy a feltevés minden alapot nélkülöz. De — és ez a fontos — nekünk tokajhegyaljaiaknak nagyon kell óvakodnunk, hogy a bár jogos érdekeink megvédése céljából indított mozgalmakat a nyilvánosságra hozzuk s ezzel módot adjunk hatalmas és nagyon befolyásos ellenségeinknek arra, hogy törekvéseinket ellensúlyozzák. Példa erre az oly szépen előkészített tokajhegyaljai szőlőmivelési inségkölcsön. Nem volt szükség a nyilt levél közzétételére azért sem, mert a Gazdasági Egyesület már a beadvány megérkezése és a nyilt levél közzététele előtt is eljárt ez ügyben. Gazdasági Egyesületünk elnöke, báró Maillot Nándor, már előzőleg tárgyalt ez ügyben a föld- mivelésügyi minisztérium illetékes tényezőivel s e hó 21-én értesítette is Egyesületünket, írván, hogy „bár kereskedelmi szerződéseink értelmében a görög bort be kell engednünk, mégis megtaláljuk a módját annak, hogy ebből a magyar bői kereskedelemre kár ne háramolj ék.' A helyzet ugyanis az, hogy bortörvényünk 13. szakasza és kereskedelmi szerződéseink szerint nincs módunkban a behozatalt eltiltani, ellenben törvényes alapon megakadályozható az, hogy a behozott borok arra a célra amire behozattak, t. i. házasitási célokra fel ne használtassanak. A kérdéses görög — számoszi — borok ugyanis 16— 17 fokig felszeszezett és vizezett borok, amelyeket ennél fogva magyar borok házasitására felhasználni tilos. A belföldi forgalmat a behozatalra lekötött számoszi borok nem veszélyeztethetik, mert hisz a magyarnak 16—17 fokig felszeszezett kesernyés édes bor nem kell. i.—e. Gyümölcsészeti rovat. Rovatvezető : gróf Széchenyí-Wolkenstein Ernőné. Már régebben fölkértem mélyen tisztelt és szeretetr munkatársunkat, gróf Széchenyi- Wolkenstein Ernőnét, a gyümölcsészeti rovat vezetőjét. írjon a Z. G. részére hosszabb közleményt az őszibarackról, s erre ígéretet kaptam. Ezt az ígéretét most beváltja a grófné Öméltósága hosszabb cikksorozattal, melynek második részét hozzuk. Főszerkesztő. Az őszibarackfáról. Irta : gróf Széchenyi- Wolkenstein Ernőné. II. rész. (Hasznos tudnivalók) E napokban a közelben lakó barátnőm arra kért, tekintsem meg kihalófélben lévő őszi barackfáit. Valóban elszomorító látvány volt az a 15 — 20 drb. beteges, seprüalaku fa! Már alig volt levelük, csak az ágak végén egy-egy csomó és ezen leve- velek, még most november 12-én, telisteli kékes levéltetüvel, a barackfa „legádázabb“ ellenségével, amelynek egy-egy áttelelt ősanyja márciustól novemberig milliárd számú utódokat nevel. És ez a jó lélek, t. i. barátnőm, nem az ősanya, mig azon csodálkozik, hogy mikor a tetvek serege szívja szüntelenül a fák életnedvét, e sze rencsétlenek nem fejlődnek, elhalványodnak, kopaszodnak és vagy semmi, vagy csak apró, piszkos, keserű gyümölcsöt teremnek. Hát bizony a nemes, de igényes őszibarackfa ily kezekbe nem való. E „királynét“ gondozni, védeni dédelgetni, de főleg szeretni kell! E kiíakadásom után bizonyára a Z. G. olvasója szeme előtt ott lebeg a mesebeli epés vén tündér és a kék levéltetüre vonatkozó átka. De talán sok gyümölcsfa tulajdonosnak nem volt még alkalma az őszibarackfának más gyümölcsnemektől teljesen eltérő egyéni tulajdonságait megismerni, és igy ma a legfontosabb tudnivalókat fel fogom so-
