Zempléni Gazda, 1926 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1926-10-05 / 19. szám

19. szám. ZEMPLÉNI GAZDA 5. oldal lénvármegyei Gazdasági Egyesület a magas kor­mányhoz „futott*, tudtommal máig is válasz nél­kül maradt, sőt a fogyasztási adó eltörlése érde­kében Budapesten összehívott naggyülésen a To- kaj-Hegyalja épen ez okból már nem is képvisel­tette magát. Szerződés nélkül a lengyelek nem is jöhet­tek, mint ahogy ma sem tolakodnak nagyon. Ar­ról meg igazán nem tehetnek a szőlősgazdák, hogy a kereskedők nem tudnak 18 % bort szál litani, mert módjukban lenne. Ugyanis a bortör­vényünk megengedi a bor* 18 %-ra felemelni. Ha pedig az illető vevő tudja, hogy nálunk nem te­rem 18 % os bor, úgy tudja azt is, hogy termé­szetes 18 °/o-os bort más országban sem kap, hanem másutt jobban szeszeznek, mint nálunk. A hiba ott van, hogy egy 18 %-os bor előállításá­hoz szükséges 14—15 °/o-os bor nagyon kevés van. Abban teljesen igazat adok a cikk írójának, hogy 8-9 °/o-os, úgyszólván lőréket nagyon sok helyen találhatunk, különösen az 1925. évi ter­mésben. Dehát mit csináljunk az ilyen borral ? Amely mustból ilyen bor lett, abból nincs mit sű­ríteni, az ilyen bor anyagát képező szőlőbogyóból aszalás által sem tudunk számbavehető mennyi­ségű cukrot koncentrálni. Ebből kifolyólag itt kell tisztán látnunk, hogy nem a borok elkészítésénél és kezelésénél van a hiba, hanem a termelésnél, így nem időszerű a kémia és fizika vívmányait igénybevenni ott, ahol nincs anyag a kísérlete­zésre Vissza kell mennünk a szőlőbe, a szőlőtő­kékhez. Elsősorban szívleljük meg itt a szakem­berek tanácsát, igyekezzünk jó és sok bort ter­melni. Jót és sokat azért, hogy a jó minőséggel a más vidéki gyengébb minőségű bor felett mi dia­dalmaskodhassunk, sok bor pedig olcsóbb áron adható el, mert a termelési költség nagyobb mennyiségre oszlik el és ezáltal az árban is ver­senyképesek lehetünk. Itt vár feladat azokra az urakra, akik a szőlők művelésének ellenőrzésével teljhatalmulag meg vannak bízva. Az 1925 évi rossz minőségű bor, amely csak nehezen éstolcsó áron volt eladható és az idei ter­més pusztulása, a szőlősgazdák anyagi erejét tel­jesen kimerítették. Minden szőlősgazda panaszkodik, hogy nyakig van adóssággal, tovább nem bírja. Kihez menjen segítséget kérii, mint ugyancsak a magas kormányhoz, nem alamizsnáért, hanem köl csönért, olcsó, hossza lejáratú kölcsönért, hogy sző­lőbirtoka teljesen el ne pusztuljon. A magas kor­mánynak pedig a tokajhegyajai szőlőket nem sza- | bad elpusztulni hagyni, mert ez a mi büszkeségünk, [ ez egy nemzeti vagyon. A kilátásba helyezett 5—5 milliós holdan- i kénti kölcsön sokat segít ugyan, de nem orvosol i mindent. Ebből nagy takarékossággal — a taka- I rékosság pedig mindig a szőlő kárára megy — j a jövő évi munkálatokat el lehet végezni (három j kapára már nem jut» de pótolni, trágyázni, a ki­pusztult területet újra beültetni, arra már nem elég. i Pedig nagyon fontosnak tartom, hogy minél keve- j sebb tőkehiány legyen egy szőlőben, mert a tőke- | hiány szaporítja a termelési költséget. A kapott I kölcsönből pedig egy fillér t se költsön a szőlős- ! gazda más célra, mint a szőlőre, mert amig jó és | sok bor nem lesz, addig semmiféle központi j szervre itt szükség nincs. A cikkíró diagnózisa ezúttal helytelen volt, ; mert a szőlőbirtokosoknak nem a sebe, hanem a j zsebe fáj és nincs pénz arra, hogy a vérszegény i és angolkóros szőlőt erőteljesen táplálja. Ezért | nem kell sajnálni a szőlőbirtokosoktól a magas ' kormány támogatását. I 1 A must besűrítése tárgyában kiadott 91070/1926. számú föld- mivelésügyi miniszteri rendelet. Az 1924. IX. t.-c. végrehajtása tárgyában, ugyanazon év julius hó 12-én 62000/VIII szám alatt kiadott földmivelésügyi miniszteri rendelet 11 §-ában foglalt azon rendelkezést, hogy mindazok, akik saját boraik feljavítása céljából must-besüri- téssel foglalkozni szándékoznak, kötelesek azt az illetékes kerületi szőlészeti és borászati felügyelő­ségnek bejelenteni, illetőleg a Tokajhegyaljára nézve a 33. §. értelmében a musi besűrítésére tő­lem engedélyt kérni — tekintettel a folyó évben a szőlő érését kedvezőtlenül befolyásoló időjá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom