Zempléni Gazda, 1926 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1926-08-05 / 15. szám
6. oldal. ZEMPLÉNI GAZDA 15. szám. kipoharazását s elárusitását, határozottan nem bánták meg. Elsősorban is tehát azon nagyobb kereskedőinket kérem fel, akik mozgékonyságuknál fogva és hozzáértésük folytán minden különösebb nehézség nélkül megjelenhetnek a kérdéses kiállításon ; fontolják meg a dolgot s vegyenek részt jobbnál-jobb boraikkal, de föltétlenül egy néhány olyan különlegességekkel is, amelyek méltók is legyenek a Tokajhegyalja régi nagy híréhez. Azt mondják : „Tokaj nélkül el sem képzelhető egy valamire való borkiállítás“ . . . Hát igaz, igaz! Van benne valami . . . Azért tehát, akik rászánják magukat, szíveskedjenek egyenesen Vájná fővárosi tanácsnok úrhoz fordulni, mivel több tájékoztatást nem tudok nyújtani. Legfeljebb még azt, hogy a kiállítandó borok Budafokra is elküldhetők a pince- mesteri szakiskolába, ahol készséggel átveszik azokat további eljárás végett. A kipoharazást a kiállítók külön-külön, vagy megbízottaik utján közösen tehetik, vagy tétethetik. Szükségtelennek tartok minden különösebb előkészületeket, itthoni szervezkedést, a borok ösz- szégyüjíését, közös felküldését stb. stb. Tárcái, 1926 julius 31-én. Hegedűs Sándor kir. bor. főfelügyelő-igazgató Az idei peronospora járványról. Igen nehéz viszonyok között élő szőlősgazdáink helyzetét az idei lehetetlenül esős nyár ka- tasztrófálissá tette. A végnélküli esők, gyakori zivatarok annyira korlátozták, sőt sokszor kivihetet- lenné tették a védekezéseket, hogy a peronoszpora, melynek feliepésére és terjedésére a legkedvezőbb idő járt, elképzelhetetlen mérvű károkat okozott. Egész biztosra vehető, hogy borvidékünk elég szépnek ígérkező termése 50—60°/o-ban elpusztult. A baj tulajdonképen már a virágzás tökéletlenségénél kezdődött, mert a szokatlan esős és hűvös időben az igen-igen sokáig elhúzódott s a virág nagy része nem kötődött, nem volt ideje bogyóvá fejlődni, legérzékenyebb állapotában támadta meg a peronospora. Egy normálisan lefolyó virágzás esetén nem hatalmasodhat el a baj olyan mértékben, amint azt ezidén keservesen tapasztalhatjuk. Ehhez járul- | tak azután a szőlőmoly és ilonca, melyek mind | tömegesebben kezdenek vidékünkön jelentkezni, úgy, hogy a jövőben komolyabban kell velük számot vetnünk. A lisztharmat és orbánc hasonlóképen kitettek magukért. Persze mindezen nyavalyák a temérdek eső és ködök következményei, mert a gaz és dudva kiirthatatlanul burjánoztak, sőt sajnos, sok helyen még ma is a szőlőkben s igy a tőkék közötti levegő állandó fülledtsége melegágyi tenyésztéséül szolgált. Meteorologiai állomásunkon május 3-tól julius 12-ig, tehát 71 napon 301 mm. esőt mértünk, mely mennyiség 44 esős nap 132-szerre esett, melyek között 7 ízben volt 20 mm. körüli csapadék, tehát olyan, amely igen bőséges esőnek mondható, amely után 1—2 napig nem igen lehet a szőlőkben munkálkodni. Egész biztosan tudom azonban, hogy a szomszédos Tarcalon, illetve magán a tokaji hegyen már jóval több volt a csapadék és valószínű, hogy a Tokajhegyalja más községében is, mert nem egyszer figyelhettünk meg igen-igen nagy borúlátókat elvonulni a hegyek felé, melyekből itt-ott jég is hullott, tetézendő a sokféle betegség okozta károsodást. Ilyen körülmények között csak lopva lehetett néhány órát dolgozgatni, de pld. a kapálás ilyenkor is eredménytelenné vált, mert a kivágott gaz nagy része újra megfogant s alig lehetett megkülönböztetni a kapált részeket a kapálatlanoktól. A védekező szereket sokszor még a kellő megszáradhatásuk előtt lemosta az eső s igy a többszöri permetezés és porozás is hatástalan lett. Megfigyeltünk eseteket, melyek szerint pl. háromszori és pedig elég korán történt permetezés és kétszeri közbe iktatott rézkénporozás *) dacára jelentékeny kár van, sőt egy fiatal ültetésen, amely mint uj forgatás a gaztól is tisztán volt tartható, öt permetezés és 2 rézkénporozás dacára is vigan tenyészik a peronospora. Ez pedig az ő fiatal életének 8-ik hetében, minden 8—10 naponként vagy porozva, vagy permetezve lett. Emberileg alig lehetett volna vele többet elkövetni. Az első példa pedig egy idősebb termő szőlő, amely kihajtásától junius végéig, tehát cca 50 nap alatt kapta meg a három permetezést és két porozást. A nagy gyakorlatban ez is már egy olyan teljesítmény, amelytől még többet végezni, mikor közben azt a szőlőt kötözni is okvetlenül kellett, de meg kapálni is, még oly kétségbeesett védeke*) A rézkénporozást hangsúlyozni kívánom s részemről mindenkor ezen szert azért ajánlom, mert ennek réztartalma a peronospora ellen, kéntartalma pedig a lisztharmat ellen hat s igy együttesen egyszerre használható.
