Zempléni Gazda, 1926 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1926-08-05 / 15. szám
5. szám. ZEMPLÉNI GAZDA 7. oldal s mellett is akkor, mikor nap-nap mellett zuhog , az egek áldása (?), gazdasági értelemben véve le- i hetetlenség. Ezeket a megfigyeléseinket azon szőlősgaz- | dáink bár sovány vigasztalódására irom ide, akik j panaszos soraikkal telített s tanácsot kérő leve- | leikkel a közelmúltban kerestek fel. Viszont tudunk eseteket, ahol fél annyi vé- j dekezés mellett alig van kár, vagy nem nagyobb a pusztulás, mint ott, ahol gondosabban járt el a j szőlő gazdája. Hol lehet itt némi magyarázatot ta- I lálni. Mondhatom igen nehéz eligazodni ! Még j ahol sovány, déli fekvésű hegyoldalról van szó, 1 amely esetleg nem is volt nagyon jól felkapálva, amelyről tehát lefutott a sok csapadék s nem termelte a nagy gazt s igy jobban járhatta a tőkéket a levegő, ott megérthető hogy kevesebbszeri védekezés mellett sincs nagy kár. Láttam azonban szőlőket, ahol ellenkező körülmények között is alig van nagyobb hiba Teljességgel kiszámíthatatlanul szeszélyes példákra akadni. Eszembe jut a borzalmas mesz- szinai földrengés pusztításáról közölt fényképek közül egy, amelyen az összeomlott két-három emeletes paloták bútor-roncsai között a romhalmazban látható volt egy épen maradt cserép muskátli. Éhez tudnám hasonlítani azokat a szőlőket melyek a nagy pusztulás közepette a mérsékelt védekezés dacára aránylag elég épen maradtak. Végeredményében pedig, ha a szomorú emlékű 1909-es évre gondolok vissza, amikor az akkortájt átlagosnak 100.000 hl.-nyinek nevezhető termés helyett csak 20.000 hl.-t szűrt a Tokaj- hegyalja a rémes peronoszpora infektió következtében, úgy a mai állapot ezidőszerint még jobb nak látszik, mert akkor 4/& része veszett el a termésnek, tehát 80 °/°-a, mig ma 50—60 %-ra becsülöm a kárt. A kétségtelen javulás véleményem szerint annak köszönhető, hogy ma sokkal korábban permetez a vidék legtöbb gazdája, mint 17 év előtt, valamint a rézkénporozás is megszokottabb, mint akkor volt. Ezelőtt a korai permetezésre való buzdításra az volt a válasz, hogy mit permetezzek, hiszen még csak arasznyi a hajtás, majd ha a karó hegyéig fog érni, akkor lesz értelme. Minden megfigyelő birtokosunk megegyezik abban, hogy az idei első fertőzés a május 3-iki nagy esőzésre (nálunk 12 mm. esett) vezethető vissza, mely az összes szőlőinket végig áztatta, de az akkori elég hűvös idő mellett az a bizonyos lappangási időszak meglehetősen kitolódhatott, vagyis jó két hétre rá kellett jelentkezni, aminthogy jelentkeztek is a jellegzetes olajfoltok és a kivirágzás. Ezt a fürtökön általában lisztharmatnak véli gazdáink legnagyobb része, pedig az a fehér por- szerű levonat ugyanaz, amit már a szőlőlevelek alsó lapján elég jól ismernek. A lisztharmat penész szaga legjobb ismertető jele azon betegségnek. A május hó közepén már védekezők tehát igen helyesen jártak el. Ámha még sem sikerült jobban a munkájuk, azt a közismerten borzalmas időjárás akadályozta meg és pedig amint olvashatjuk, országszerte. Ott van a széna, vagy lucerna renden történt megromlása. Már hacsak mód lehetett volna rá, föltétlenül megmentik azokat gazdáink, mert ahoz különösebb szaktudás ugyan nem szükséges és mégis azt láttuk és halijuk, hogy temérdek pusztult el az idei takarmányfélékből. A védekezést azonban még nem mondhatjuk befejezettnek. Számolnunk kell azzal, hogyha meg nem változik az időjárás, azaz szárazra nem fordul, akkor a ma még épnek látszó bogyók további veszélyben lesznek és egy részük még tönkre mehet. Nagy kérdés azonban, hogy mit szól ehhez a gazdák zsebe. Most igen könnyű tanácsolni, hogy csak tessék tovább porozni, kapáltatni, gyomtól tisztán tartatni stb. stb. a szőlőket, különösen ápolni a beteg fürtöket, tőkéket stb. de ki győzheti az avval járó nagy kiadásokat, mikor a borok értéküket vesztve még a végrehajtónak sem kellenek ? Némi kárpótlásul az szolgálhatna, ha a múlt évi boroknak jelenleg már némileg javuló ára megkétszereződnék. Erre jogos kilátásaink annál inkább lehetnek, mert a peronoszpora csapás országos, sőt a con- tinens többi bort rmelő államaiban is erősen meg- csapantak a szüreti reménykedések Tárcái 1926. julius 20. Rovatvezető * Kaptuk a következő levelet, melyet a benne tartalmazott érdekes megfigyelések miatt, bár elkésetten, ezennel leközlünk, egyben köszönetét mondva levélírónak szives fáradozásáért. .4 Zempléni Gazda szerkesztőségének Sátoraljaújhely A főszerkesztő ur Ő Méltóságának felszólítására, tapasztalataimat a peronoszpora fellépéséről az alábbiakban vagyok bátor közölni:
