Zempléni Barátság, 1946. február-december (1. évfolyam, 1-47. szám)
1946-04-26 / 11. szám
2 ZEMPLÉNI „BARÁTSÁG“ I A megüresedett állások csak a Belügyminiszter jóváhagyásával tölhetők be A Belügyminiszter utasította az önkormányzatok (vármegye, város) vezetőit, hogy újabb intézkedésig csak előzetes belügyminiszteri engedéllyel lehet a személyzeti létszámon bármilyen változtatást — beleértve áthelyezést, stb. is — eszközölni. De intézkedett a Belügyminiszter arra vonatkozóan is, hogy ha akadnak olyan alkalmazottak, akiknek állásukba való visszahelyezésére demokratikus szempontból nyomós indokok forognak fenn, ezeknek szolgálatba állítására tegyenek azonnal javaslatot az önkormányzatok vezetői a Főispán útján. Társadalomépítés Előttünk az özönvíz. Mi, akik a bárkából kikerülve körültekintünk szétdúlt házunktájáti a rongyos megmaradottakon, olyan munka előtt állunk, melyet el kell végeznünk akármekkora, végig kell verejtékeznünk,' ha helyet akarunk kapni a nap alatt. Minden háború forradalmi átalakulást hoz. Világnézetek, nemzeti célok, a kis és nagy darab kenyér katonái, a nyomor és a jólét fegyverei csapnak össze és ebben a gigászi küzdelemben nem a test, az anyag az Élet igazi vesztese, hanem a lélek, melynek sebekkel borítva is meg j kell találnia az utat, amely ezer akadályon át az életet jelentő Békéhez vezet. A társadalom beteg. A háború sebeit gyógyítgatják a népek. Ez az óriási munka nemcsak a nép hivatott és hivatalos vezetői vállán nyugszik, hanem minden egyes tagjáén is. Olyan eszmék zászlója alatt harcol a világbékéért az emberiség, amelyet már régen kibontottak as Eszme legkiválóbb képviselői, Ez a lobogó eddig csak a bővelkedők puha kényelmét és a telhetetlenek hatalmi tébolyát fenyegető vörösposztó volt. Egy világtragédiának kelleti jönni, rádöbbenjen az Ember arra, hogy amit hosszú évek tervszerű propagandájával tehetetlenségének és ráutaltsággá- I nák, kiszolgáltatottságának és alacsonyrendűségének állandó sugalmazásával veszedelmének látott, azt a lobogót őérte bon- I tották ki azok, akik látók, szó- I cíatisták voltak és azokat akarták felemelni, akik alulra kerültek, akiknek az élet bőségszarujának csak sovány morzsái jutottak. Ez a felismerés a felvilágosult- ság és a tisztánlátás eredményei mellett veszélyeket is rejt magában. Nem minden emberben van meg a kollektív érzés olyan mértékben, mely az egyént a társadalom hasznos tagjává avatja. Vannak az Eszmének hazug, önös célokért küzdő katonái is. A háború felszabadította az Emberben az alacsonyrendű indulatokat. Olyan kelevényeket támasztott a lélekben, amelyet ha kell, operáló késsel, célravezető erély- lyel, de el kell folytatni, mert ezek a kelevények a rothadás és szétesés ^csiráit hordozzák magukban, veszélyeztetik az eddigi eredményeket és beteggé teszik — ha elharapóznak — a társadalmat, Egy szabadságszerető baráti nép Dr Burger László a franciaországi Magyar Vöröskereszt orvosa beszél a háború előtti Franciaországról, a német megszállásról és a francia nép elszánt harcáról, a germán elnyomók ellen egészen a teljes szabadságig A háború utáni, de békekötés j előtti Európa az ellenőrizhetetlen rémhírek és a bizonytalan értesülések melegágya. Kézről-kézre jár az Auszriából visszatért hadifogoly, vagy a csendesen fel- \ bukkanó „nyugatos“ is, a Rajnán túli területekről hazatérő pedig valóban különlegesség számba megy. A „Zempléni Népújság" már beszámolt arról, hogy egyenlőre csak rövid tartózkodásra hazaérkezett dr Burger László a franciaországi Magyar Vöröskereszt orvosa és több mint 1500 magyar hadifoglyot hozott haza a családjához. Elutazása előtt alkalmunk volt dr Burger Lászlóval beszélgetni, aki nagy elfoglaltsága dacára is szívesen állt a „Zempléni Barátság“ olvasóinak rendelkezésére. Részletes képet festett, hogyan él a francia kisember, mik a gondjai, mit hibáztat a múltból és mit vár a jövőtől. Töltőtoll és zsebkés jutalom a vevőnek 1939-ben iratkoztam be a lyoni egyetem orvosi fakultására — kezdi beszámolóját dr Burger László. A világ leghatalmasabb aranytartaléka a Banque de France trezorjait töltötte meg színig és a frank Európa egyik j legszilárdabb valutája volt. A francia kistőkés és polgár a Maginot vonal biztonságában élvezte a „douce France" áldott bőségét és a részvények szelvényeinek vagdosása elterelte figyelmét a Franciaországot hatalmában tartó nagytőkések a „deux cents families" és látható képviselői a „Comité des Forges" profitéhes és nemzetközi, de annál nemzetellenesebb politiká- ! járói. Hogyan is láthatta volna a bőségtől elkápráztatott kisember a reá zúdulni készülő lavinát, amikor fűszerese minden 50 frs-nál nagyobb vásárlás után gyöngy- háznyelű zsebkéssel ajándékozta meg, amit a concurrens cég töl- ! tőtoll prémium átnyújtásával licitál tűi. Az akkori megélhetési viszonyokat csak azzal akarom megvilágítani, hogy egy elsőrendű vendéglő bőséges, négy fogásból álló menüje 15 frs-ba került, egy doboz cigaretta ára 3 frs volt és én teljes ellátásért, fűtés, világítás és mosásért havi 400 frs-ot fizettem penzióm tulajdonosának. A békés nyugalomnak ebbe a csöndjébe üvöltettek bele a német stukák, és dübörgőit végig Franciaországon a germán barbárság. Lyon is Paris sorsira jut 1943-ig a meg nem szállt Lyon ! a főváros, annak dacára, hogy a minisztériumok és hatóságok hivatalos székhelye Vichy. 1943-ban Lyon is megszállás alá kerül, s akkor döbbennek rá, a franciák ott is a valóságra, amikor lesújt a Gestapo korbácsa. Ezrével szedik össze az embereket és vonatszerelvények viszik a deportáltakat, zsidókat, nemzsidókat válogatás nélkül a gázkamrák és koncentrációs táborok tömegsírjai felé. Az ellenállási mozgalom, amit eddig csak a baloldaliak és munkáspártok táplálnak, erőre kap, mindenütt jelen vannak az Intelligence Service emberei, és megérkeznek az első ejtőernyős fegyver és robbanóanyag szállítmányok. Egy román barátom 60 szerelvény kísiklatásában vesz részt, jómagam is a hegyek közé menekülök és az itt „maqúis„-nak nevezett partizánok orvosa leszek. A németek tehetetlenek a mindjobban erősödő ellenállással szemben. A legbestiálisabb eszközöktől sem riadnak vissza. Elfogott nőket elektromos körfűrésszel vágnak ketté, a lyoni Gestapo székháza valóban a „kínok házának" nevezhető. Tanúja voltam, amikor egy házkutatás alkalmával a negyedik emeletről hajítottak le egy kisgyermeket. A megszállt területen már befejezett teljes kifosztás itt is kezdetét veszi. Leszerelt gyárak, kirabolt gazdaságok és üres üzletek döbbentik rá a francia kispolgárt arra, hogy most már az életért, nemzete családja és saját életéért kell harcolnia. Ebben a harcban mellette áll az emigránsok és külföldi munkások tömege és közöttük, minden sovinizmustól mentesen mondhatom, igen-igen sok magyar munkás. Megindul az infláció Amire idehaza csak pár hónapja volt a németeknek, arra Franciaországban majdcsak 5 év állt rendelkezésükre. Minden el- víhetőt elszállítanak, A jegyrend- i szer addig kielégítően működött, de most megkezdődik a város lakóinak áramlása a vidék, a tej, a vaj, a zsir, a liszt, az életet jelentő élelem után. Azok a panaszok, amiket itt hallok Franciaországban már az élet megszokott és mindennaposnak nevezhető tüneteivé váltak. Szisztematikusan szállt lefelé a jegyre kapható élelemadag kalóriafoka, hogy az éhező munkások kényszerülve legyenek a német hadianyaggyárakban való munka vállalására. A történelmi emlékű sztálingrádi csata napjától kezdve, már nincs francia, aki ne tudná, hogy a megpróbáltatás napjai meg vannak már számlálva. Osszeszorí- tott fogakkal tűrjük a szövetséges légierők minden képzeletet felülmúló erejű légitámadásait, tűrjük a nélkülözést és elérkezik a jutalom napja: Lyont francia csapatok szabadítják fel. Értesítjük kedves olvasóinkat, hogy legközelebbi számunk április 30-án fog megjelenni. Zemplén vármegye közönsége a széncsatáért A tatai- és dorogi szénmedence bányamunkásainak 600 gyermekét fogadták be a vármegye lakói Kedden reggel a dorogi- és tatai szénmedencéből 600 gyermeket hozott a népjóléti minisztérium gyermekvonata Zemplénbe, hogy a gyermekek a vármegye falvaiban, a befogadó szülőknél találjanak szeretetet és jobb táplálékot. A vonatot minden állomáson küldöttség fogadta a helyi szociálpolitikai bizottság elnökének és a községi elöljáróságnak vezetésével. A gyermekek példás rendben jutottak el minden községben. Zemplénben a következő községek fogadták be a legtöbb gyermeket: Szerencs, Monok, Golop, Tállya, Mád, Tokaj, Erdőhorváti, Háromhuta, Komlóska, Sárospatak,Makkoshotyka,Nagy- rozvágy, Karcsa, Vilyvitány, Fel- sőregmec, de szinte a megye minden községe fogadott be gyermekeket. A bányavidék gyermekeinek befogadásával vármegyénk segít a nehéz munkát végző bányászainknak és résztvesz az országos széncsatában. Hirdetmény A sátoraljaújhelyi 71. honvéd kiég. pság. igazoló bizottsága az alant felsoroltakat vonja igazolás alá: 1946 május hó 2-ári, csütörtökön: Bogár József tart. őrm. (Zem- plénagárd), 1946 május 9-én csütörtökön : Csuhaj József t. honv., Kurilla József t őrm., Pekári Lajos t. szkv. Sátoraljaújhely. Nyugatról hazatértek közül: Dr Szilágyi Gábor ny. á. C. orvos őrgy. Szerencs, Bácsalmási Emil t. alhdgy., Deák Antal t. őrm., Csabai Mihály t. szkv. Sátoral- újhely, Budaházy István ht. t. őrm. Sárospatak. Esetleges panaszokat B. Hör- csik János elnök címére (And- rássy-u. 50.,) vagy az ig. biz. titkárságánál kell bejelenteni. Az igazolásra kerülőket a tárgyalási napra ezúton idézi meg a bizottság azzal, hogy a tárgyalások d. e. 9 órától kezdődnek a kisvárosháza épületében. Sátoraljaújhely, 1946 ápr. 10, Honvéd Igazoló Bizottság — Képviselőtestületi gyűlés. Sátoraljaújhely megyei város képviselőtestülete 1946. IV. 27-én képviselőtestületi gyűlést tart.
