Zempléni Barátság, 1946. február-december (1. évfolyam, 1-47. szám)
1946-04-26 / 11. szám
Felismerési verseny Itt-ott még ma is rá kell érnünk és helyet adhatunk vidámabb közleménynek is. A Szociáldemokrata Párt ismertté kívánja tenni tagjait jó rossz, ko- moly-nemkomoly oldaláról. Szerkesztőségünk felismerési versenyt indít, A szám nem jelent jobb vagy nagyobbat, nehogy félreértés legyen. Az ezennel megindított versenyben „mindenki mindenki ellen“ részt vehet, csak egy a jelszó : „A hibákat szeretettel túlozzuk, az érdemeket szerényen kicsinyítsük.“ A jelszó szolgálja azt, hogy ne dicsekedjünk és barátságos kritika útján tökéletesedjünk. Ki lehet ez ? 1. Idősebb férfi. Szeretetre- méltóan kedves, de sokat beszél. Nem ok nélkül ! Folyton szidjuk, amikor egy-egy jó beszéd frappáns hatását kommentárjával letompítja, de azért nem tudnánk nélküle élni. 0 az összetartó erő, a keltető kovász a pártban. Csak egy kicsit sok „ismerőst“ hoz be a vezetőségbe, úgy téve, mintha ez mindnyájunk akarata volna. Annyi a bizottsági tagsága, hogy egyidő- ben két székre is kellene ülnie. Sőt ezt meg is próbálja. Folyton leépít, felépít. Egész nap siet, mindenütt ott van és mindenütt jegyzeteket készít, csak azt nem értjük, mikor van ideje, hogy egyen, igyon, éljen. Pedig hát éljen! 2. „Kicsi ember nagy bottal jár.“ Fanatikusan hisz és fanatikusan gyűlöl. Ritkán beszél, azt azonban gondosan előkészíti. Útján a közmunkások „áldása“ kíséri. Pedig nem szereti az áldást, mert a papokkal nincs jóban. Mi sem természetesebb, hogy foglalkozása kapcsolatos egyik papi funkcióval. Szorgalma példás. Semmit nem mulaszt el, ami pártügy. 3. Idős is, alacsony termetű is, mint előző két társa. Csupa szeretet, csupa megfontoltság, csupa becsület az egész ember. De nem politikus. Ami szívében, az a száján. Foglalkozásánál fogva is a Szociáldemokrata Párt ősi, munkás tagja. Dolgozik, szakszervezetbe jár, megint dolgozik, megint szakszervezetbe jár. Szegény ember maradt egy életen át. Munkássors. Minden szeretetünk az övé. További számunkban folytatjuk. A felismeréseket és további ismertetőket az olvasóktól is szívesen várja a Szerk. — Értesítés. Értesítjük az i- partestület tagjait, hogy a Sátoraljaújhely és Vidék-e Ipartestület folyó év április hó 28-ik napján déiulán 3 órakor tartja rendkívüli közgyűlését székházának nagytermében, melyre az Ipartestület tagjait ezúton hívja meg az Elnökség. Mi a helyzet Vily-Vitányban? Országszerte hirdetjük a szövetkezeti gondolat fontosságát, mert ebben látjuk a kisemberek, most földhözjuttatottak, kisiparosok és kiskereskedők jólétének és felvirágzásának biztosítását, valamint a termelés fokozásának és jobbátételének lehetőségét. Nyíl- j tan és elszántan valljuk, hogy az új földhözjuttatottak * csak úgy I tudnak boldogulni, ha egymást 1 segítve művelik meg földjüket. Még napjainkban talán jó áron kel el a leghitványabb termény is, de nem sokáig várat magára az az idő, amikor a bőség miatt a termelőknek kell szövetkezniük, hogy megfelelő árat kapjanak tér- melvényeikért. Ezzel szemben mit látunk. Viiy- Vitány községben, ahol gróf Károlyinak fölszerelt és gépekkel ellátott uradalma és gyümölcsöse volt. Másképen gondolkodnak az emberek. Valljuk és mondjuk, jól tették, hogy megőrzés végett magukhoz vették a volt uradalom mezőgazdasági eszközeit. De gondolják meg, már más a helyzet. A felosztott gyümölcsöst egyesek nem tudják kezelni, mert aki megőrizte nem adja oda, mondjuk a permetezőgépeket. És így van ez a traktor és egyéb ügyekben is. Bodrogköz jövőjéért Annikor pedig a Megyei Földhivatal valóban haladó és kiváló tisztviselője felszólítja őket a kormány tervei alapján, hogy alakítsanak termelő szövetkezetei, á fülük botját sem mozgatják. Én őriztem meg, az enyém, hangzik a bölcs válasz. Hát azt üzenjük ezeknek az értelmetleneknek. Nagyon tévednek, ha azt hiszik, hogy saját maguknak őiízték meg ezeket az eszközöket. Egyéni érdek miatt nem fognak a földek megműve- letlenül heverni és addig, amíg annyi szerszámot nem gyártanak, hogy valóban mindenkinek lehet egy saját tulajdonában, ezek az eszközök mindenkié, hogy mindenki földje meg legyen művelve Megkapták saját tulajdonukba a földet és vehetnek majd saját tulajdonukba szerszámokat is — ha lesz. De addig nem pusztulhatnak ki a gyümölcsiák és nem maradhat vetetlenül a föld. A Megyei Földhivatalnak pe- - dig azt mondjuk, hogy igen is ezt tegye hasonló esetekben, sőt nyúljon erélyes eszközökhöz, ha egyes értelmetlenek sértik a közösség érdekeit és akadályozzák az előrehaladást és a kormányakarat érvényrejutását. Az évtizedek óta elhanyagolt ** Bodrogközön, amely Zemplén l.egdúsabban termő vidéke, utazunk. A kissé gonyoros nevű, de mégis „hivatást“ betöltő bodrogközi „gyorssal" tesszük meg utunkat Zemplénagárdig. A község lakóinak száma 1675 és messze fekszik minden várostól. tikán túltéve magukat, a tavaszi munkák mielőbbi elvégzésén fáradoznak. Zemplénagárd, ez az elég nagy község, hasonlóan a központi fekvésű Rics.éhez, no meg a többi községekhez, az életből való teljes kikapcsolódást mutatja. Vasút, villany, jó utak mind csak álom a Bodrogközön. Cátoraljaújhelyből zsúfolt vonat- tál indulunk. Sárospataknál két órát kell várni, majd a uáfi hordák által felrobbantott, de aj- 1 óta már újjáépített vashídon keresztül átmegyünk Bodrog- j közre. Első benyomásunk fájdalmas. Bizony, még sok helyen van j szántailan terület. A drága, ter- j mékeny magyar föld traktor, de legfőképen igásállat híjján nem fog annyi aranykalászt teremni. Mindent megtesznek a földművesek, de láíástól-vakulásig való I munka sem elegendő. Bizony a bevetetlen földek terményeinek hiányát az ország vérkeringése, 1 a dolgozó munkásrétegek fogják megsinyleni. E gyedüli kulturtényező ezen a nagy földdarabon a B. K.O.V.; de hivatását jobban betöltené egy széles nyomtávú vasút, amely gyorsaságánál fogva megfelelő kapcsolatot teremtene Sátoraljaújhellyel. Sárospatak, Győr- tarló, Tiszakarád, Pusztakarád, Cigánd, Riese, Zemplénagárd terményei jöhetnének be olcsóbban és gyorsabban a megye székhelyére, Sátoraljaújhelybe. A közlekedést nem könnyítik, hanem nehezítik. Rengeteg az akadálya annak, hogy valaki kényszerű* ségből Bodrogközbe menjen bevásárolni. A basáskodás elmarad- j hatatlan. Szegény asszonyok, zaj- ; dányi csomaggal, a mindenható i kalauzzal találják magukat szemben és vagy leszállanák, vagy csillagászati számokat is megszégyenítő tarifát fizethetnek. Közeledünk a végállomáshoz, Az emberek, a mindennapi poli\/iilany kellene, ez kiemelné a ^ községeket a sötétségből. Elektrifikálásra szorul az egész terület. Fel sem lehet mérni jelentőségét, hogy mi lenne, ha a községek, tanyák, malmok, morzsolok, szeszgyárak villanyárammal lennének ellátva. Volt pedig rá alkalom; amikor a sátoraljaújhelyi villanygyárat építették, igazán gondolhattak volna a Bodrogközre is. De akkor mit számított a falu, a pa^ rasztság. Körvasút Bereckin keresztül Sátoraljaújhelyig és ugyanígy jó gépkocsiut lendítene a forgalmon. De nem elég a gazdasági fejlődés ; szellemi felemelkedést is' akarunk. j\/lezőgazdasági és egyéb szak- iskolák kellenek. Tanítsák a föld népét, az ujgazdákat a belterjes gazdálkodásra. De átmenetileg legalább polgári iskolát állítsanak fel Ricsén. Az iskolákkal kapcsolatosan állami mintagazdaságok működjenek, hogy megvalósíthassa a demokrácia programját — a földreform végrehajtása után, (öbbtermelést is minőségi termelést akarunk. | feltesszük a kérdést, vájjon fog* * lalkoztatják-e az illetékeseket ezek a nagyfontosságu kérdések. j Ha nem, úgy itt hívjuk fel mind- i azok figyelmét, akiket illet, e kérdés megvizsgálására. Már előre : terveket kell készíteni, hogy ha üt az óra, ne álljunk ké- ! születlenül. A békeszerződések i után tisztulni fog a légkör és ha ! ZEMPLÉNI „BARÁTSÁG“ 3 alkalom és pénz lesz az újjáépítésre, ne Lillafüredet építsünk, hanem virágzó, kultúrában élő falvakat és országot. Az olvasó talán lemondóan le* ** gyint a kezével — ha illetékes is — és gondolja, micsoda óriási vázlat. Sohasem lesz ebből semmi. De ne így kérem! Gondoljunk a kérdés rendkívüli fontosságára és arra, hogy ha ezt nem igyekszünk megvalósítani, bűnt követünk el népünkkel és saját magunkkal szemben is. Tudjuk, hogy hosszú időbe telik, míg egy ilyen gondolat, vázlat a megvalósításig eljut, de vessük el a »Patópáli« gondolkodást most az egyszer. Hadifogoly üzenetek A Szovjetunióból, Szevaszto- pol, 241/4. sz. táborból Trizsi Ferencnek Gesztely, üzen fia. Pozsavenec Miklósnénak Berzék,. üzen fia. Taganrog 356/1. sz. táborból üzen Kovács József, Józsefta- nyára (Zemplén m.) Demeter Miklós üzen Sárospatakra. A focsáni hadifogolytáborból Csaba Miklós (1917), anyja Rusz- nák Mária, üzen Csaba Józsefnek Erdőbényére. Különböző táborokban vaunak: Makai János asztalos mester Sátoraljaújhely, Radovica. — Dr Egei Zoltán szds. Sárospatak, Focsaui. Magyar Károly Sátoraljaújhely, Dnyetropetrovszk. Bárány Béla Sátoraljaújhely, Lor- zein. A moszkvai Vöröskereszt által továbbított levél: Debreceni Sándor 198/4. sz. táborból Debreceni Sándornak, Monok. A Magyar Hadifogoly Híradó által Weiss Ignác Sátoraljaújhely címre küldött levél, mint kézbesíthetetlen visszaérkezett. Átvehető a Híradó szerkesztőségében Budapest, VI. Dessewffy- u. 34. Felhívjuk a hadifogoly-hozzátartozók figyelmét, hogy a magyar rádió április 15 tői kezdve minden hétfőn este 23.10 (11.10) óra kezdettel közli a Magyar Hadifogoly Híradó útján újabban felkutatott hadifoglyok névsorait. Felkérünk mindenkit, hogy ezen adásokat kísérjék figyelemmel s ha ismerős nevére bukkannak, értesítsék azok hozzátartozóit. Helyesbítés 1946 április 19-i számunkban megjelent „Ki a felelős az olasz- liszkai gyümölcsös pusztulásáért,, című cikknek mind a cimben mind a szövegében előforduló Olasz- liszka község neve téves. Nem Olaszliszkáról hanem Bodrog- olasziról van szó, A többi adatok es az egész cikk tartalma e- gyébként teljesen megfelel a valóságnak. *■) — A M. N. D. Sz. április hó 28-án nagy bált rendez a Vigadó nagytermében. Mindenkit szeretettel várunk a Rendezőség. Angolul leggyorsabban tanít ftSENYGSKA ILONA Csalogány-u. 4
