Zempléni Barátság, 1946. február-december (1. évfolyam, 1-47. szám)

1946-03-08 / 4. szám

4 ZEMPLÉNI „BARÁTSÁG“ Szegénységünk számokbin HÍREK Nyilatkozat »Olaszliszkán több mint 800 ember vonult 'fel a Megyei Föld- birtokrendező Tanács elé« című 1946 február 17-én megjelent újságközleményben foglaltakra vonatkozólag Zemplénvármegyei Földbirtokrendező Tanács arra kív4n rámutatni, hogy annak da­cára, hogy a 600/1945. M. E. sz. r. 12. §-a kifejezetten rendeli, hogy jogi személyeknek . egyenként 100—100 k. hold mentesíttessék, a Megyei Tanács mégis figye­lemmel az olaszliszkai és szegi- longi földigénylők méltánylandó igényeire, 1945 október 22-én 3750/1945. sz. feliratában nyoma­tékosan kérte az Országos Föld- hjrtokrendező Tanácsot arra, hogy a Szepesi Püspökségnek1 és Főkáptalannak az ország más területén jelölje ki az őket meg­illető 100 k. h. ingatlanukat. En­nek dacára az Országos Tanács 24866/1945. Hl. sz. 1946. év január 25 én keit határozatával szóról-szóra a következőket ren­delte el: »A Szepesi Püspökség és Fő: káptalan jogi személyek, ennek folytán %z Országos Tanácsnak a jogszabályok nem adnak lehető­séget arra, hogy a részükre men­tes már külön határozatban men­tesnek külön is kimondott olasz­liszkai 160—100 k. hold ingatlan helyett az ország más részében jelöljön ki ingatlant« és ezen határozatának haladéktalan végre­hajtására utasította a Megyei Tanácsot. • * Mindezekből nyilvánvaló tehát, hogy éppen a Megyei Földbir­tokrendező Tanács és a Megyei Földhivatal voltak azok, amelyek a földben szegény olasziiszkai és szegilongi földigénylők kívánsá­gai mellett harcoltak és a jog­szabályok figyelmen kívül hagyá­sát, illetve megértő méltányos alkalmazását kérték ez Országos Tanácstól. Az Országos Tanács azonban úgy találta, hogy a 600/1945. M. E. sz. r. rendelke­zéseitől eltérni nem lehetett. . Zemplénvármegyei Földbirtokrendező Tanács' nevében: Toronyi József elnök. Menetrendváltozás Március hó 1-től kezdődőleg a Budapestre induló személyvo­nat menetrendje megváltozott, mert jelzett időponttól kezdve az indulás nem 4, de 3 óra 30 perc. A jelenleg érvényben lévő menetrend a következő: Budapestre indul: minden hét­főn, szerdáh és pénteken, sze­mélyvonat, reggel 3 ó 30 p. Budapestről érkezik: minden kedden, csütörtökön és szomba­ton 22 ó 49 p. E vonatok közvetlen szerel­vénnyel közlekednek, átszállani tehát sehol sem kell. Miskolcra indul: a hétfői' nap kivételével, minden nap helyi vo­nat. Indulás 2 ó 28 p. Hétfőn a helyi vonat szintén közlekedik, de 0 ó 40 p indulással. Miskolcról érkezik: minden nap 20 ő 28 p. Március hó 4 étől kezdődőleg iskolás vonatpár lett beállítva: Szerencsre indul: minden nap 13 ó 49 p. Szerencsről érkezik: minden nap 7 ó 30 p. Az árak napról-napra, mond­hatjuk: órárói-órára emelkednek. Egyre több pénz dagasztja zse­bünket, de nem a pénz lesz több,* legfeljebb a papír. Bankjegyfor­galmunk, már túllépte a két billiót, és mégis úgy találjuk, hogy sohasem volt még ilyen kevés pénz Magyarországon. A dolog egyszerű: egész bankjegy forgalmunk nem tesz ki többet egy millió dollárnál, ha pedig ezt 1938 as álfolyamra számítjuk át, kereken 5 millió pengőt jelent. Ugyanebben az esztendőben vi­szont bankjegyforgalmunk há­romszázötven millió pengő. íme szegénységünk számai. Vájjon mi okozta ezt a mér­hetetlen szegénységet? Termé­szetesen a háboiú. Napnál is vi­lágosabbá válik, ha csak ,egy példát mondunk: a Nyugatra el­hurcolt javaink három milliárd dollárt tesznek ki érlékben. Ez az egyetlen szám is ékesen bi zonyítja, mennyivel jobb helyzet­ben lennénk, ha ezek az értékek ittmaradtak volna. Az állam, mint legfőbb munka­adó, tavaly ilyenkor, amikor gaz­dasági életünk megindult, egyéb értékek híjján bankjegyekkel igye­kezett megindítani az életet. Ezzel kezdetét vette az infláció. Az in­fláció megállításának egyetlen ha­tásos és minden időben bevált ellenszere van: a többtermelés.-Viszont semmi sem jelent olyan nagy áldozatot manapság, mint a többtermelés. Gyárainkat a há­ború folyamán nem javítoiták, az elavult gépeket nem pótolták újakkal. A munkásság idegzetét sem hagyta érintetlenül a háború vihara. Még említsük meg az ez* évi rossz gabonatermésünket. Előttünk áll a probléma- teljes valóságában: rossz gyárakkal, megviselt és szűkösen táp­lált munkássággal többter­melést kell elérnünk. Az ipari termelés kulcspozí­ciója a szénben rejlik. Szén nél­kül nincsen vasút, szén nélkül nem füstölnek a gyárkémények. A kormány élén Bán Antal ipar- ügyi.miniszterrt!, most vívja szén- csatáját. A gazdasági javakon kí­vül a lélektani eszközöket is igénybe véve a nagy erőfeszítés­nek már meg is látszik az ered­ménye. A téli 1400 waggon napi- termelés most már fölszökkent 1900-ra és remény van rá, hogy május 1-ére eléri a 25C0 at. A téli 1400 waggon fölhasználása a kö­vetkezőképen oszlott meg: A bá nyák maguk elhasználtak, részint saját rezsijükben, részint az en­gedélyezett cserére naponta 600 waggont, kifutott tehát kb. 800 waggon. Ebből a 800 waggou- ból a vasútak mentén lévő lakos­jókedvét megtalálja, ha megnézi március 9-én és ÍO-én este, pontosan 3A8-kor a Moziban az „Egyetértés“ sportklub javára a SZÍNTÁRSULAT rendezésében színrekerülő KA CAG Ó ESTET Énekek—Táncok - Vígjátékok Új Hacsek és Sajó* Fellépnek: Mészáros Joly, Berniczky Elly, Kele- csényi Eta, Berniczky Lola, Homokay Pál, Kenyeres József, Váradi Lajos, | Fpgarassy Gyuia, Maár János, Gyenge | József, Pataki József, stb., stb. ság minden nap 50—60 waggon- nai ellopott. Reméljük azonban, hogy ez a horribilis szám a me­leg idő beálltával csökkenni fog. Ha a száncsata sikerül, meg­indulhat az ipar. A Szovjet Unió 3.000 waggon gyapotot juttat el Magyarországba, ez a mennyiség kétharmad részben nálunk marad, mint a feldolgozás munkabére. A feldolgozott gyapot nagyrésze a lakosság ruházatára használó­dik föl, míg egy kis része, mint finom árú, exportként külföldre jut, hogy helyette más még fon­tosabb értékeket kapjunk. Ha az iparunkat sikerül több­termelésre szorítani, megindul az árubőség, ezzel együtt a kínálat, a kínálat pedig önmagától szó- rítja le az árakat. Természetesen, amígízt az utat meg tudjuk tenni, addig hosszú és keserves út áll előttünk^ $ok-sok nélkülözéssel. Astrológia! Grafológia! Csillagjóslás! Bérczyné-Urbás-a Elza színigazgató özvegye fogad d. e. 10—1 ig, d. u. 2—6-ig Kossuth-u. 33. Györkynél Csak rövid ideig Újhelyben ! lista „Zempléni Népújság" egyik •hasábján olvastam a „B" lis­tázás helyes megoldására szóló iránymutatót. Erre vonatkozólag megjegyzésem írom. Az illető úr a „B“-listát úgy kívánná megoldani, hogy a Pár­tok beleszólása nélkül történne. Megjegyzem, hogy gyanús óhaj ez, mert a Pártok tudtommal, csak az igazság útján, a szociális szempontok mellett oldanák meg. Viszont, akik ezt inás módon ki várják, valószínűnek tartom, hogy félnek a demokratikus pártok igazságos eljárásaitól. Mert eset­leg a Pártok meg tudják állapítani politikai megbízhatóságukat és az érdemeket. Viszont a Pártok nélkül esetleg újból nagy vita történne, sok lappangó, reakciós, poloska húzódna még az íróasz­talok körül és az országépííő, munkás, megbízható kezű ele­mek kerülnének „B“-listára, így igen is le kell szögeznünk és mindnyájunk érdeke, hogy a „B"- listázás végrehajtásában a Pártok résztvegyenek. Ifjúság és sport Perecesi TK—Egyetértés 6:1 (4:1) Az újhelyi csapat egész éjjeli utazás után íél órá*t pihenve állott ki a mér­kőzésre. Húsz percig egyenrangú ellen­fele volt a PTK-nak, amit mutat az, hogy a 10-ik percben kapott gólt csak­hamar kiegyenlítette. A PTK csatársora remekül játszott, míg az újhelyieken egyre jobban kiütközött az utazás fá­radtsága és felülkerekedett a honi csa­pat jobb erőnléte. Ózdi VTK-SMávAC 6:0 . (2.0) Az SMávAC Csabai és Lévai nélküi állott fel, ezenkívül Kormos és Kovács is megsérült a mérkőzés elején. Az újhelyi csapat halfsora működöt! kü­lönösen gyengén és ezért az ózdiak kissé túlzott gólaránnyal nyerték meg a mérkőzést. Március 10-én a bajnokságban vezető PTK I. csapata Újhelyben játszik SMávAC I. csapatával, előtte pedig a PTK II. a SMávAC Il.-vel. Az Egyet­értés ugyanakkor Miskolcon az MMTE- •ei, hétfőn pedig szintén Miskolcöfl semleges pályán az ősszel félbeszakad; Bánrévei V. S. C. elleni mérkőzését játsza le. — Előléptetés. Petrasovszky Pál vm, irodatisztnek: irodafő­tisztié, Bayer Margit vm. II. 6o. irodatisztnek I. o. irodatisztté való soronkívüli előléptetését a Belügyminiszter jóváhagyta. — Értesítés. A magyar köz­eilátásügyi miniszter úr a feb­ruár havi áramszolgáltatási díja­kat 100563/1946—XIII—1. számú rendeletével az 1944. évi egy­ségárak hatvanezerszeresére fel­emelte. , Közművek. — Felhívás. Városunk köz­élelmezési hivatala felkéri a sá­toraljaújhelyi hatóságok, hivata­lok, üzemek, egyesülések, intéz­mények,*stb. beszerzési csoport­jainak vezetőit (gazdasági ügy­intézőit), hogy a tavaszi burgo­nyaszállítások megbeszélése cél­jából 1946. évi március hő 8-án (péntek) délután 16 óra 30 perc­kor a városi közélelmezési hi­vatalban megjelenni szívesked­jenek, * • — Betöréses lopás. Vasár­napra virradó hajnali 2 órakor feltörték Puskás Sámuelné Ló* nyai-u. 22 sz. alatti lakos lakása alatt lévő pincéjét, s onnan egy zsák lisztet, két sonkát, ,hét kg szalonnát és kettőszáz liter bort elvittek. — A tettesek kézre- kerítésére a rendőrség megindí­totta a nyomozást. Közbiztonságot akarunk Mélyen tisztelt Szerkesztő Úr! Engedje meg, hogy a >Zem- pléni Baráíság«-on keresztül a városi Rendőrkapitányságnak az Árpád utcán uralkodó tűrhetetlen helyzetre felhívjam figyelmét. Este, amikor szürkülni kezd, és ettől kezdődően, a késő esti és kora hajnali órákban ismeret­len egyének jelennek meg az utcában és a házak kerítéseit bontani kezdik azon elv alapján, hogy minek menjenek ők az erdőbe fáért, mikor a ház kerítései is jó tüzelőanyagot szolgáltainak. Nem nézve és nem kímélve sem­mit, a legvandálabb módon bont­ják azokat a kerítéseket, amelye­ket a háború meg'kimélt, és amit a tulajdonos nagy áldozatok árán igyekezett rendbehozni. Ha egyik nap a tulajdonos pótolja a hiányzó kerítést, az biztos, hogy másnap reggelre eltűnik onnan. A rendőrkapitányságtól hiába kérünk segítséget, mert azzal utasítanak el bennünket, hogy rendőrszeméiyzet hiányában ké résünket nem teljesíthetik. Tisztelettel kérjük Szerkesztő Urat, hogy hasson oda, misze­rint a rendőrség, akár saját költ­ségünkön is egy őrszemet küld­jön ki, ami talán ellensúlyozná az immár tűrhetetlen állapotot. Mert, ha így megy, ez nem az ország újjáépítését, hanem teljes lerombolását és lezüllesztését fogja eredményezni. Sátoraljaújhely, 1946 február 17. Tisztelettel Árpád-utcai lakók. A Szociáldemokrata Párt zemplénvármegyei lapja Felelős szerkesztő: KOVÁSZNAY REZSŐ Felelős kiadó: RILYAX JÁNOS Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely, Deák-utca 14 Nyomatott a „Barátság“ nyomdában Sátoraljaújhely Deák-utca 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom