Zempléni Barátság, 1946. február-december (1. évfolyam, 1-47. szám)

1946-10-17 / 37. szám

Megjelent a szabadiskolák felállításáról szóló rendelet ZEMPLÉNI „BARÁTSÁG“ 3 A kultuszminisztérium nemrég adta ki a szabadiskolákról szóló rendeletét. Ez az alapvető rendelet a mi­niszter engedélyéhez köti a sza­badiskolák létesítését. Szabadiskolának kell tekin­teni a képesítést nem adó, de a korszerű, szerves, általános mű­veltséget megalapozó és helyes közösségi magatartást kialakító rendszeres oktató intézményeket. ilyenek alsófokon a munkás­vagy parasztiskolák, középfokon a szabadliceumok, szabadgimná­ziumok, szabadkollégiumok, felső­fokon pedig a népi-, munkás- vágy parasztfőiskolák, szabad­akadémiák, szabadegyetemek. A nem iskolaszerű, bár rend­szeres előadás-sorozatok, tan­folyamok nem tartoznak enge­délyezés alá. A felsorolt szabadiskolák en­gedélyezése iránti kérelmet a megnyitás előtt legalább 30 nap­pal kell a területileg illetékes szabadművelési felügyelő útján előterjeszteni. A létesítendő szabadiskola gyors' engedélyezése ügyében szükséges, hogy a szabadműve­lődési felügyelő minden pontot a helyszínen tisztázzon, hogy azok a kérelem kellékeit illetően minden vonatkozásban kifogás­talanok legyenek. A szabadiskolák létesítése ügyében a terület szerint illeté­kes szabadművelődési felügyelők adnak részletes felvilágosítást. ICinek fáj a szövetkezetek állami támogatása? A szövetkezelek állami támo­gatása igen fáj a nagytőke és a nagykereskedelem képviselőinek, akik szeretnek a kiskereskedelem nevében beszélni. Tisztességte­lennek minősítik azt, hogy a szövetkezetek állami hiteleket kapnak, mintha volna ma Ma­gyarországon bank, gyár vagy kereskedő, amely ne volna rá­utalva állami hitelre, vagy más állami támogatásra. Éppen ez jellemző a mai magyar nagy­iparosra, közvetítő kereskedőre, ex- és importőrre, hogy ő maga is mindent az államtól vár: meg­rendelést, a munkabérek biztosí­tását, hitelt s minden egyebet, ami a hasznothajtó üzletrrenet- hez szükséges. Ezzel szemben visszautasítja az államnak azt a jogát, hogy üzleteit irányítsa, vagy abba bármilyen más módon beleszóljon. Az államnak csak arra jó, hogy támogassa őket és ők csak arra hajlandók, hogy a mértéktelen hasznot zsebrevág- ! ják. De, ha a szövetkezetek kap- j tiak lényegesen kisebb állami hitelt, vagy másirányú támoga­tást, felhördülnek, mert jói érzik, hogy nemcsak a pillanatnyi pro­fitról, hanem létükről van szó. 1 TOKAJI SZÜRET Régen látott ilyen sok embert a Hegyalja gyöngye: Tokaj. Mozgalmassága csak akkor volt hasonló, amikor a görög kereskedők árulták keleti sely­meiket, aranyveretes csontjaikat a tokaji vásártéren. Feldíszített ökrösszekereken, ötletesebbnél ötletesebb formában mutatták be a felvonulók a hegy­aljai szüret munkájának részleteit. A hábor utáni első békebeli szüret nagy karneválja volt az a felvonulás. Az ország minden részéből láthattuk a jókedvű csoportokat, mindenki úgy érezte, ez a szüret több mint a szőllő leszedése, ez az ünnep a magyar bor ünnepe, akkor, amikor ismét megmutatja magát a világnák. S a szüretelő magyarok között ott üdvözölhettük az orosz, an­gol, amerikai, osztrák, francia és más nemzetiségű vendégeket, akik örömünkre eljöttek hozzánk, hogy munkaközben ismerjenek meg bennünket, magyarokat. A Tokaji Szüret magyar ven­dégei voltak Tildy Zoltán, a köz­társaság elnöke, Nagy Ferenc miniszterelnök és a kormány tagjai. Tizenegyóra volt, amikor Nagy Ferenc miniszterelnök megkezdte beszédét. Beszédében a felelős politikus komolyságával beszélt a demokrácia kérdéseiről. Hangoztatta a nemzeti egység és a koalíció fontosságát. A magyar bor — mondotta, a vérrel áztatott magyar föld ne­dűje. Ennek a napnak világvi­szonylatban is nagy jelentősége van. A magyar bor ünnepén ta­lálkozott a magyar nép a világ népeivel. Beszédét lelkesedéssel hall* gáttá a hatalmas tömeg. A nap minden mozzata emlékezetesen szép volt. Ünnepi és vidám hangulatban ért véget a tokaji szüret, a tokaji bor nagy ünnepe, amelynek gyü­mölcseit hamarosan kell, hogy érezzük. Tudja mega világ, hogy a magyar nép munkája nyomán új élet fakad a romokon és a világhírű tokaji bor, mint orszá­gunk egyik legnemesebb terméke újra világhódító körútra indult. Szeder Ferenc elvtársunk a múlt héten két beszédet tartott vár­megyénkben. Pénteken délután Szerencsen, vasárnap pedig Sá­rospatakon beszélt a szociáldemo­krata párínapokon. Mindkét beszédében hangsú­lyozta a tartós béke fontosságát. Most, a második világégés után, meg kell teremtenünk a jóviszonyt a demokratikus országokkal és elsősorban szomszédainkkal. Bár­mily súlyosak is a békefeltételek, a magyar demokrácia mindenkor helyt fog állni magáért. Erőfesz! léseink nem voltak hiábavalóak, mert a szabadságszerető népek figyelmét már felhívtuk magunkra. Azt akarjuk, hogy itt, a Duna- medencéjében lévő országokkal a legnagyobb mértékben az együttműködést lehetővé tegyük. A mi sorsunk a demokrácia. Biz­tosítani akarjuk mindenkinek az emberi jogokat és a biztos, nyu­godt megélhetést. Nem fogjuk engedni, hogv a régi világ urai •smét nyeregbe ülve, elnyomják a dolgozó néprátegeket, és biztos várakban ülve élvezzék a mun­kás verejtékének gyümölcsét. — Nem a tőkének, hanem a népnek van szüksége biztonságra. Meg­szüntettük az elmúlt régi úri Ma­gyarország káros intézményeit, de az a Magyarország még nem tűnt e! teljesen. A földjüket vesz­tett nagybirtokosok mindent fel­használnak, hogy szétosztott föld­jeiket visszaszerezzék és erre a nép hajlandóságát, a nyugalomra való vágyát akarják kihasználni. Veszélyben van fiatal demo­kráciánk, de nem fogjuk engedni és minden erőnkkel meg fogjuk akadályozni, hogy ismét a ban­károk, főpapok, földesurak és másrészről pedig a nagytőke ka­parintsa kezébe az ország veze­tését. Félnünk kell a kisgazdapárt jobboldalától és éppen ezért szük­ség van a munkás-paraszt ősz szefogásra, mely egy emberként fogja a reakció erejét megtörni. Tegyük félre egymásközötti sé­relmeinket. Összefogásunkkal rö­vid időn belül újjáépíthetjük or­szágunkat és megszervezhetjük a demokratikus rendet. Boldog, szabad hazává építjük Magyarországoi és ezt mi, mun­kás, paraszt és értelmiségi dol­gozók magunknak és nem a vér- szopóknak építjük fel. Fontos! A Belügyminiszter 253/600/ 1946. B. M. sz. r. 16. §-a értelmé­ben a város területén lakás cél­jára használt épület tulajdonosa, ill. bérlője — még akkor is, ha saját maga lakja a házat — kö­teles egy betüsoros „Nyilvántartó könyvet“ beszerezni. Ugyanekkor felhívjuk az érde­keitek figyelmét arra, hogy a mindenkori be- és kijelentésnél a jelentkező tartozik a könyvet magával vinni a bejelentő hiva­talba, mert a bejelentés csak így lesz eszközölhető és a bejelentő hivatal áite 1 elfogadható. A «Nyilvántartó könyv* __ elő­jegyezhető a >B ARÁT SÁG* nyomdában, Deák-u. 14. Rokonság Egyik vicclapban olvastuk, hogy van Párt, ahol ez a szó köszö­nést jelent, ha így nem is helyt­álló, életformában megtalálható. Komoly ügyben kellett egy közhivatalban eljárnom. Pár ne­gyedórás szórakozás közben a titkártól megtudtam, hogy az osztályfőnök úrnál a nagymama végez látogatást. Néhány perc az egész! Vártam, de az ajtó csak nem nyilt. Megkértem a titkár urat, je­lezné az osztályfőnök úrnak, hogy szerelnék bejutni hozzá. Mosolyogva tért vissza és kö­zölte velem, hogy most már csak pillanatokról van szó, a felesége beszél telefonon az osztályfőnök úrral. Vártam, de az ajtó csak nem nyilt. Ismét megkértem a titkár urat, aki lábújhegyen ismét benyitott a szobába. Mosolyogva tért vissza és közölte velem az örömhírt, hogy az osztályfőnök úr a nagybáty­jától búcsúzik éppen, azonnal rám kerül a sor. Gondosan megigazítottam a nyakkendőmet, egy pillantást ve­tettem zsebtükrömbe és vártam a nagy pillanatot. Végre! Az ajtó kinyílt, feláll­tam és átiva maradtam. Az osz­tályfőnök úr helyett az altiszt szólt ki, hogy az osztályfőnök úr elment az unokahugához a kórházba, csak holnap fogad. Ezután én is elindultam rokont látogatni és e közben megvi­gasztalódtam. Nincs itt semmi hiba. Fő, hogy él és jól van a Rokonság. FF Ifjúság és sport Nagybátonyl ŐSE—SMÁV AC 2 : 0 (0:0) Az egy tartalékkal felállított SMAV nem számítóit vereséget szenvedett Nagybátonyban. Bár az utazás rossz volt, és egy tar­talékkal játszottuk, mégis meg­lepetést hozott a sportközönség számára. Ha az SMÁV a vidéki mérkőzéseire nem fekteti na­gyobb súlyt, vigyáznia kell, hogy az első csapatok között megma­radjon. Ez pedig nemcsak a csapat, hanem Sátoraljaújhely sportjá­nak is érdeke. Felsőzsoicai Barátság—S MÁV AC IS 2:1 A nagyobbrészt fiatalokból összeállított SMÁV AC II. szép játékot mutatott és hogy kikapott az csak hajszálon mullott. F. hó 20-án vasárnap SMÁV AC—Sajószenípéter BTK, előtte az SMÁV AC II.—Sárospatak VSC bajnoki mérkőzés lesz meg­tartva, amelyre felhívjuk a sport­közönség érdeklődését. Szeder Ferenc Szerencsen és Sárospatakon

Next

/
Oldalképek
Tartalom