Zempléni Barátság, 1946. február-december (1. évfolyam, 1-47. szám)

1946-02-15 / 1. szám

Beköszöntő Kovásznay Rezső Meleg szeretettel és szocialista őszinteséggel köszöntjük az ol­vasót. Barátsággal szorítjuk meg a magyar köztársaság minden polgárának jobbját, aki a demok­rácia szabad világában jól frzi magát és aki a dolgozók osztály- nélküli és igazságos társadal­máért, vagyis népünk boldogabb és szilárd alapokra épülő jövő­jéért él, küzd, dolgozik­Hálatelt szívvel köszönjük meg az Egyesült Nemzetek hadsere­geinek, köztük elsősorban a dia­dalmas Vörös Hadseregnek, hogy lehetővé tették számunkra a sza­bad szó és vélemény nyilvánítását és Pártunk részére a szervezkedés megindítását. Magyarország legrégibb, 73 éves, másszóval egyetlen törté­nelmi pártját képviseljük szerény, de komoly megmozdulásunkkal: És mikor a parasztszabadságharcos Dózsa György, Petőfi Sándor és Kossuth Lajos szellemi örököse­ként hirdetjük — mint ők tették annak idején — a haladás és szabadság gondolatát emlékeze­tünkbe idéződik a forradalmi dal: »Elvész, aki a múltnak él « A haladás és fejlődés szelleme él bennünk és határtalan bizalom a magyar dolgozók, munkások, parasztok és értelmiségiek ösztö­nös erejében, alkotóképességében és egy tisztult, szabad és virágzó jövendő eljövetelében. Ezt a jövőt építjük a múlt és jelen időtálló köveiből a dolgozók szolidaritá­sának cementjével. Harcot hirdetünk minden ellen, ami a szabadság ellensége, akár kizsákmányoló tőkésről, akár pa­rasztnyúzó földesúrról, vagy an­nak multatváró csatlósáról, 'akár nemrég termett kiskirályokról van szó. Hirdetjük a politikai egyen­jogúság mellett a gazdasági egyen­jogúság szükségességét is és ép­pen ezért felvesszük a küzdelmet a jelen harácsolóival, a munkás társadalom vérszívóival egészen addig, amíg igazságos és végle­ges megoldásra nem jutunk, és el nem érjük a dolgozók teljes győ­zelmét. Az igazság honába tartunk, a szabad szó és obfektiv vélemény- nyilvánítás útján. A szocializ­mus győzedelmes világnézetének* lobogója alatt haladunk célunk, a rend, a béke, a szabadság és egyenlőség országa felé. Mindezek a góndok és problé­mák országosan megoldandó kér­dések. Nem akarunk sokat mar­kolni, keveset fogni. De szükebb hazánk, Zemplén és Sátoraljaúj­hely anyagi- és szellemi újjáépíté­sekor — mert ez közelfekvő és reális munkaterünk — e gondo­latok szellemében kívánunk dol­gozni. / Munkánk sikere érdekében pedig várjuk megyénk és városunk demo­kratikus erőinek és építésre kész polgárainak támogatását. Úgy érezzük, csak így érhetjük el végső célunkat, egy valóban füg­getlen és demokratikus Ország szabad légkörének és osztálynél- • kuli társadalmának megteremtését. 2 ZEMPLÉNI „BARÁTSÁG“ A szenvedés igazi oka Koagfutse, a kínai ftölcselkedő és vallásalapító így szólt: — A bölcs nem azért szenved, mert az emberek nem ismerik, hanem azért, mert nem tudja őket megváltoztatni. A fenti évszámok különbözete 44 esztendő. Ennyi idő telt el azóta, frogy 1902 ben Baticz Gyula kőműves segéd szaktár­sunk és elvtársunk Sátoraljaúj­helyben és megyénkben a szociál­demokrata gondolatot ismertetni és terjeszteni kezdte. Az elmúlt 44 esztendő alatt két háborút és sok zivataros, népellenes időt élt át az a cse­mete, amelyet Baticz Gyula plán­tált a mutikáslelkek talajába. És bár megtépetten, megcsonkítottan sok értékes hajtásától a törzs átélte a zivatarokat. Most a diadalmas Vörös Had­sereg felszabadító háborúja után fiatal elvtársaink erős akaratával megtermékenyítve megteremhette a törzs a gyümölcsöt: megjelenik megyei hetilapunk a „Zempléni Barátság". Úgy hiszem ez ünnepélyes tör­ténelmi alkalomból öröm hat át minden igaz fzociáldemokratát. Könnyező meghatottsággal örü­lök annak, hogy megadatott a Gondviseléstől elérni ezt az időt, Sátoraljaújhelyben, ahol 1904 óta magam is magvető munkása vol­tam a szociáldemokráciának, most annyi üldözés, börtönzés és szo­cialista irtás után szabadon hir­dethetjük saját lapunkban a szo­cializmus fenséges igazságait. Mint a 42 év előtti Szociálde­mokrata párt fiatal, szerény és mint a gyilkos viharokat átélt, 1902-1946. Legalább 10 vágón gabona­nemű szükséges ahhoz, hogy Sátoraljaújhely ellátatlanjai meg­kapják azt a szűkös fejadagot, amit a mai nehéz viszonyok kö­zött úgy ahogy biztosítani lehet. Mini ismeretes, a Közellátási Kormánybiztos a Terményhivatal jelentései alapján utalja ki a havi gabonaszükségletet az egyes mal­mok vámkeresményeiből. A mal­mok a kiutalt gabonaneműeket átadják s az újhelyi lótartó gaz­dák kötelesek közmunka-fuvar fejében behozni Sátoraljaújhelybe. Ez az alapjában véve egyszerű­nek látszó kérdés rengeteg ne­hézséget rejt magában. Gondol­junk csak arra, hogy Sátoraljaúj­hely lóállománya is erősen meg­csappant ezekben a háborús idők­ben, vegyük tekintetbe azt is, hogy az alsóbereckii hid felrob­bantásával a közlekedés Bodrog­közzel igen megnehezült. A komp­közlekedés sohasem pótolja töké­letesen a hidat, mert* hisz a víz­állás, a jég erősen befolyásolja. A változó vízállás például lehe­tetlenné teszi, hogy a komp le­járójánál és feljárójánál megfelelő út épülhessen. Mindezekhez a körülményekhez még hozzájárul az utak rossz minősége is. Ha mindezeket összegezzük, kényte­lenek vagyunk belátni, hogy egy lovas-szekér nem pakkolhat fel Vásároljunk! Illatszert, rövidárut háztartási cikkeket legelőnyösebben Begala András üzletében, Rákóczi-tér 10. sz. edzett pártszervezet öregedő ve­zetője érzékenyült könnyes szem­mel és szívélyes szeretettel kö­szöntőm lapunk olvasóközönsé­gét, öreg és fiatal elvársainkat és mindazokat, akik igaz, kitartó, harcos támogatói és barátai lesz­nek a szociáldemokrata gondo- , latnak és lapunknak. Nem mu­laszthatom el e körülmények kö­zött politikai ellenfeleinket is üd­vözölni és figyelmeztetni: a tör­ténelem minket igazolt. És most is mi vagyunk az emberiebbek. Nin<;s sem Siófok sem Orgovány, de Sátoraljaújhelyen sincsennek háromszázával halálra kínzott ár­tatlan emberek sem a fogházban, sem a csendőrségen, sem a lak­tanyában. A következő számainkban az elmúlt 44 év jelentős eseményei­vel fogok foglalkozni. Kezdetként most még csak ennyit. 1902 ben az állami iskola és a Molnár I.-u. 2. sz. ház épít­kezéseihez Pestről hoztak kőmű­veseket. Ekkor jött Újhelybe Ba­ticz Gyula. Vidéken addig napi 12 óra volt a munkaidő, amit legtöbbször még meg is toldottak 13 órára, de volt -hely, ahol 14»— 16 órát is kellett dolgozni. A szociáldemokrata Baticz Gyula első szociális munkája az volt. hogy kiharcolta, bevezettette 1902-ben a napi 10 órai munka­időt. Rilyák János Barátság! többet, mint három-négy mázsa terményt. A megoldást tehát más oldalról kell keresnünk. Olyan módot kell találni, amellyel ezek a nehézsé­gek legnagyobbrészben kiküszö­bölhetők. Égyetlen megoldásnak látszik : a teherautó. Egy három­négy tonnás teherautó ugyanis naponta többszöri fordulással egy vagont is képes behozni Sátoraljaújhelybe. Gyorsasága le­hetővé teszi, hogy kevesebb számú zsákkal könnyebben és pontosabban teljesíthesse felada­tát. A teherau'tó kérdés azért is válik egyre égetőbbé, mert a meg­induló tavaszi munkák a fogatok nagy számát igénybe fogja venni és lesznek olyan idők, amikor a termény beszállítása egyszerűen lehetetlenné válik. A teherautó megvásárlása azon­ban nem könnyű dolog, mert hisz*az autó is azok közé a cik­kek közé tartozik, amelyekből Magyarországon jelenleg nagy hiány van. A város jövedelme jelenleg annyira csekély, hogy a legszükségesebb kiadásokat is csak állami támogatás mellett tudja fedezni. Nem marad más hátra, mint a közönség áldozat- készsége. Teherautót borért kaphatnánk Szlovákiából. Ez lenne a beszer­zés egyetlen megoldható formája. A polgármester tehát összehí­vatta a szolőbirtokosokat. Elébpk tárta a város nehéz helyzetét és kifejtette, hogy mint a múltban is annyiszor, most is hozzájuk fordúl a város közönsége. Ezer és ezer ellátatlan megsegítéséről és mindennapi kenyerének biz­tosításáról van szó. Számukra sem lehet közömbös, hogy vájjon Ujhely ellátatlanjai meg fogják-e kapni azt a szűkös fejadagot. A Teherautót Sátoraljaújhely közélelmezésének! szőlősgazdák egyértelműleg be­látták a nehéz helyzetet és öröm­mel felajánlották, hogy mindent meg fognak tenni az ügy érde­kében. Saját kebelükben három­tagú bizottságot alakítottak és ennek a bizottságnak lesz a kö­telessége, hogy igazságosan el­ossza a terheket. Minden szőlős­gazda ugyanis termésének ará­nyában egy bizonyos mennyi­ségű bort ajánl fel a városnak méltányos megtérítés ellenében, hogy a' teherautót megvásárol­hassa. A lótartó gazdák sem akarnak elmaradni a szőlőbirtokosok mö­gött és felajánlották, hogy a ma­guk részéről is lovasfogataiknak arányában l}orí szolgáltatnak be a teherautó megvásárolására. Minden reményünk meg van arra, hogy mind a lótartó gazdák, mind a szőlőbirtokosok megtesz­nek mindent és így reméljük, rövid időn belül teherautóval fogjuk tudni befuvarozni a szük­séges terníénymennyiséget és ezze\ együtt megszűnnek a liszt- ellátás gondjai is. „Emlékezés nagy halottra“ 1919 január 2^-én volt huszon­hét éve, hogy Ady Endre a mo­dern magyar irodalom legerede­tibb és legforradalmibb alakja »a népért síró, bús, bocskoros nemes* meghalt. Ady halálával együtt bukott el az 1918-as októberi forradalom is, hogy most 27 év múltán igazsá­got és elismerést nyerjen mind­kettő. A fiatalon elhunyt költő, az élet, a szabadság szerelmese, bá­tor folytatója volt a kuruc költé­szet és Petőfi lázadó szellemének, mely gyűlöli a bilincseket és áhitozza az emberi felszabadulást, A »diadalmas élet* és nagyszerű szépségek lantosa, szembe for­dul korának Habsburg-dzsentri- kapitalista társadalmával és hazu­gul szemérmes világnézetével, mely minden merész és új han­got elnémított zsarnok elnyomá­sával. Mert félt a feltörekvő új társadalmi osztály, a munkásság és a parasztság erejétől. Az igazság keresése és ifjúi erő juttatják el a nemesi szárma­zású Adyt a szolgasorsban ver­gődő magyar paraszthoz és a lerongyolódott ipari munkásság­hoz, hogy aztán velük vállalja a megpróbáltatások, üldöztetések és gúny minden terhét. így jut el Ady az emberi verejték meg­dicséréséhez és megáldásához. Lángoló és felszabadult szívvel csodáljuk benne a bátor kiállás, a jövőbe vetett tántoríthatatlan bizalom bajnokát. S bár elát­kozta százszor Pusztaszer, mégis őt igazolta a történelem és még­sem hirdette hiába — mert eljött — a feltörő dolgozók diadalmas világnézetét. Áldassál, emberi Verejték ADY ENDRE Ki egyetlen, bús, vaksi szemmé Teszed a testünk, Szent festék, mellyel az egekre Lázadó, nagy képeket festünk: Áldassál, emberi Verejték. Ez a teremtés s Isten-erőnek Emberi mása. Minden izzadt ember egy könny­[csepp„ A Végzet könnyítő sírása : Áldassál, alkotó Verejték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom