Zempléni Barátság, 1946. február-december (1. évfolyam, 1-47. szám)
1946-02-15 / 1. szám
Beköszöntő Kovásznay Rezső Meleg szeretettel és szocialista őszinteséggel köszöntjük az olvasót. Barátsággal szorítjuk meg a magyar köztársaság minden polgárának jobbját, aki a demokrácia szabad világában jól frzi magát és aki a dolgozók osztály- nélküli és igazságos társadalmáért, vagyis népünk boldogabb és szilárd alapokra épülő jövőjéért él, küzd, dolgozikHálatelt szívvel köszönjük meg az Egyesült Nemzetek hadseregeinek, köztük elsősorban a diadalmas Vörös Hadseregnek, hogy lehetővé tették számunkra a szabad szó és vélemény nyilvánítását és Pártunk részére a szervezkedés megindítását. Magyarország legrégibb, 73 éves, másszóval egyetlen történelmi pártját képviseljük szerény, de komoly megmozdulásunkkal: És mikor a parasztszabadságharcos Dózsa György, Petőfi Sándor és Kossuth Lajos szellemi örököseként hirdetjük — mint ők tették annak idején — a haladás és szabadság gondolatát emlékezetünkbe idéződik a forradalmi dal: »Elvész, aki a múltnak él « A haladás és fejlődés szelleme él bennünk és határtalan bizalom a magyar dolgozók, munkások, parasztok és értelmiségiek ösztönös erejében, alkotóképességében és egy tisztult, szabad és virágzó jövendő eljövetelében. Ezt a jövőt építjük a múlt és jelen időtálló köveiből a dolgozók szolidaritásának cementjével. Harcot hirdetünk minden ellen, ami a szabadság ellensége, akár kizsákmányoló tőkésről, akár parasztnyúzó földesúrról, vagy annak multatváró csatlósáról, 'akár nemrég termett kiskirályokról van szó. Hirdetjük a politikai egyenjogúság mellett a gazdasági egyenjogúság szükségességét is és éppen ezért felvesszük a küzdelmet a jelen harácsolóival, a munkás társadalom vérszívóival egészen addig, amíg igazságos és végleges megoldásra nem jutunk, és el nem érjük a dolgozók teljes győzelmét. Az igazság honába tartunk, a szabad szó és obfektiv vélemény- nyilvánítás útján. A szocializmus győzedelmes világnézetének* lobogója alatt haladunk célunk, a rend, a béke, a szabadság és egyenlőség országa felé. Mindezek a góndok és problémák országosan megoldandó kérdések. Nem akarunk sokat markolni, keveset fogni. De szükebb hazánk, Zemplén és Sátoraljaújhely anyagi- és szellemi újjáépítésekor — mert ez közelfekvő és reális munkaterünk — e gondolatok szellemében kívánunk dolgozni. / Munkánk sikere érdekében pedig várjuk megyénk és városunk demokratikus erőinek és építésre kész polgárainak támogatását. Úgy érezzük, csak így érhetjük el végső célunkat, egy valóban független és demokratikus Ország szabad légkörének és osztálynél- • kuli társadalmának megteremtését. 2 ZEMPLÉNI „BARÁTSÁG“ A szenvedés igazi oka Koagfutse, a kínai ftölcselkedő és vallásalapító így szólt: — A bölcs nem azért szenved, mert az emberek nem ismerik, hanem azért, mert nem tudja őket megváltoztatni. A fenti évszámok különbözete 44 esztendő. Ennyi idő telt el azóta, frogy 1902 ben Baticz Gyula kőműves segéd szaktársunk és elvtársunk Sátoraljaújhelyben és megyénkben a szociáldemokrata gondolatot ismertetni és terjeszteni kezdte. Az elmúlt 44 esztendő alatt két háborút és sok zivataros, népellenes időt élt át az a csemete, amelyet Baticz Gyula plántált a mutikáslelkek talajába. És bár megtépetten, megcsonkítottan sok értékes hajtásától a törzs átélte a zivatarokat. Most a diadalmas Vörös Hadsereg felszabadító háborúja után fiatal elvtársaink erős akaratával megtermékenyítve megteremhette a törzs a gyümölcsöt: megjelenik megyei hetilapunk a „Zempléni Barátság". Úgy hiszem ez ünnepélyes történelmi alkalomból öröm hat át minden igaz fzociáldemokratát. Könnyező meghatottsággal örülök annak, hogy megadatott a Gondviseléstől elérni ezt az időt, Sátoraljaújhelyben, ahol 1904 óta magam is magvető munkása voltam a szociáldemokráciának, most annyi üldözés, börtönzés és szocialista irtás után szabadon hirdethetjük saját lapunkban a szocializmus fenséges igazságait. Mint a 42 év előtti Szociáldemokrata párt fiatal, szerény és mint a gyilkos viharokat átélt, 1902-1946. Legalább 10 vágón gabonanemű szükséges ahhoz, hogy Sátoraljaújhely ellátatlanjai megkapják azt a szűkös fejadagot, amit a mai nehéz viszonyok között úgy ahogy biztosítani lehet. Mini ismeretes, a Közellátási Kormánybiztos a Terményhivatal jelentései alapján utalja ki a havi gabonaszükségletet az egyes malmok vámkeresményeiből. A malmok a kiutalt gabonaneműeket átadják s az újhelyi lótartó gazdák kötelesek közmunka-fuvar fejében behozni Sátoraljaújhelybe. Ez az alapjában véve egyszerűnek látszó kérdés rengeteg nehézséget rejt magában. Gondoljunk csak arra, hogy Sátoraljaújhely lóállománya is erősen megcsappant ezekben a háborús időkben, vegyük tekintetbe azt is, hogy az alsóbereckii hid felrobbantásával a közlekedés Bodrogközzel igen megnehezült. A kompközlekedés sohasem pótolja tökéletesen a hidat, mert* hisz a vízállás, a jég erősen befolyásolja. A változó vízállás például lehetetlenné teszi, hogy a komp lejárójánál és feljárójánál megfelelő út épülhessen. Mindezekhez a körülményekhez még hozzájárul az utak rossz minősége is. Ha mindezeket összegezzük, kénytelenek vagyunk belátni, hogy egy lovas-szekér nem pakkolhat fel Vásároljunk! Illatszert, rövidárut háztartási cikkeket legelőnyösebben Begala András üzletében, Rákóczi-tér 10. sz. edzett pártszervezet öregedő vezetője érzékenyült könnyes szemmel és szívélyes szeretettel köszöntőm lapunk olvasóközönségét, öreg és fiatal elvársainkat és mindazokat, akik igaz, kitartó, harcos támogatói és barátai lesznek a szociáldemokrata gondo- , latnak és lapunknak. Nem mulaszthatom el e körülmények között politikai ellenfeleinket is üdvözölni és figyelmeztetni: a történelem minket igazolt. És most is mi vagyunk az emberiebbek. Nin<;s sem Siófok sem Orgovány, de Sátoraljaújhelyen sincsennek háromszázával halálra kínzott ártatlan emberek sem a fogházban, sem a csendőrségen, sem a laktanyában. A következő számainkban az elmúlt 44 év jelentős eseményeivel fogok foglalkozni. Kezdetként most még csak ennyit. 1902 ben az állami iskola és a Molnár I.-u. 2. sz. ház építkezéseihez Pestről hoztak kőműveseket. Ekkor jött Újhelybe Baticz Gyula. Vidéken addig napi 12 óra volt a munkaidő, amit legtöbbször még meg is toldottak 13 órára, de volt -hely, ahol 14»— 16 órát is kellett dolgozni. A szociáldemokrata Baticz Gyula első szociális munkája az volt. hogy kiharcolta, bevezettette 1902-ben a napi 10 órai munkaidőt. Rilyák János Barátság! többet, mint három-négy mázsa terményt. A megoldást tehát más oldalról kell keresnünk. Olyan módot kell találni, amellyel ezek a nehézségek legnagyobbrészben kiküszöbölhetők. Égyetlen megoldásnak látszik : a teherautó. Egy háromnégy tonnás teherautó ugyanis naponta többszöri fordulással egy vagont is képes behozni Sátoraljaújhelybe. Gyorsasága lehetővé teszi, hogy kevesebb számú zsákkal könnyebben és pontosabban teljesíthesse feladatát. A teherau'tó kérdés azért is válik egyre égetőbbé, mert a meginduló tavaszi munkák a fogatok nagy számát igénybe fogja venni és lesznek olyan idők, amikor a termény beszállítása egyszerűen lehetetlenné válik. A teherautó megvásárlása azonban nem könnyű dolog, mert hisz*az autó is azok közé a cikkek közé tartozik, amelyekből Magyarországon jelenleg nagy hiány van. A város jövedelme jelenleg annyira csekély, hogy a legszükségesebb kiadásokat is csak állami támogatás mellett tudja fedezni. Nem marad más hátra, mint a közönség áldozat- készsége. Teherautót borért kaphatnánk Szlovákiából. Ez lenne a beszerzés egyetlen megoldható formája. A polgármester tehát összehívatta a szolőbirtokosokat. Elébpk tárta a város nehéz helyzetét és kifejtette, hogy mint a múltban is annyiszor, most is hozzájuk fordúl a város közönsége. Ezer és ezer ellátatlan megsegítéséről és mindennapi kenyerének biztosításáról van szó. Számukra sem lehet közömbös, hogy vájjon Ujhely ellátatlanjai meg fogják-e kapni azt a szűkös fejadagot. A Teherautót Sátoraljaújhely közélelmezésének! szőlősgazdák egyértelműleg belátták a nehéz helyzetet és örömmel felajánlották, hogy mindent meg fognak tenni az ügy érdekében. Saját kebelükben háromtagú bizottságot alakítottak és ennek a bizottságnak lesz a kötelessége, hogy igazságosan elossza a terheket. Minden szőlősgazda ugyanis termésének arányában egy bizonyos mennyiségű bort ajánl fel a városnak méltányos megtérítés ellenében, hogy a' teherautót megvásárolhassa. A lótartó gazdák sem akarnak elmaradni a szőlőbirtokosok mögött és felajánlották, hogy a maguk részéről is lovasfogataiknak arányában l}orí szolgáltatnak be a teherautó megvásárolására. Minden reményünk meg van arra, hogy mind a lótartó gazdák, mind a szőlőbirtokosok megtesznek mindent és így reméljük, rövid időn belül teherautóval fogjuk tudni befuvarozni a szükséges terníénymennyiséget és ezze\ együtt megszűnnek a liszt- ellátás gondjai is. „Emlékezés nagy halottra“ 1919 január 2^-én volt huszonhét éve, hogy Ady Endre a modern magyar irodalom legeredetibb és legforradalmibb alakja »a népért síró, bús, bocskoros nemes* meghalt. Ady halálával együtt bukott el az 1918-as októberi forradalom is, hogy most 27 év múltán igazságot és elismerést nyerjen mindkettő. A fiatalon elhunyt költő, az élet, a szabadság szerelmese, bátor folytatója volt a kuruc költészet és Petőfi lázadó szellemének, mely gyűlöli a bilincseket és áhitozza az emberi felszabadulást, A »diadalmas élet* és nagyszerű szépségek lantosa, szembe fordul korának Habsburg-dzsentri- kapitalista társadalmával és hazugul szemérmes világnézetével, mely minden merész és új hangot elnémított zsarnok elnyomásával. Mert félt a feltörekvő új társadalmi osztály, a munkásság és a parasztság erejétől. Az igazság keresése és ifjúi erő juttatják el a nemesi származású Adyt a szolgasorsban vergődő magyar paraszthoz és a lerongyolódott ipari munkássághoz, hogy aztán velük vállalja a megpróbáltatások, üldöztetések és gúny minden terhét. így jut el Ady az emberi verejték megdicséréséhez és megáldásához. Lángoló és felszabadult szívvel csodáljuk benne a bátor kiállás, a jövőbe vetett tántoríthatatlan bizalom bajnokát. S bár elátkozta százszor Pusztaszer, mégis őt igazolta a történelem és mégsem hirdette hiába — mert eljött — a feltörő dolgozók diadalmas világnézetét. Áldassál, emberi Verejték ADY ENDRE Ki egyetlen, bús, vaksi szemmé Teszed a testünk, Szent festék, mellyel az egekre Lázadó, nagy képeket festünk: Áldassál, emberi Verejték. Ez a teremtés s Isten-erőnek Emberi mása. Minden izzadt ember egy könny[csepp„ A Végzet könnyítő sírása : Áldassál, alkotó Verejték.
