Zempléni Barátság, 1946. február-december (1. évfolyam, 1-47. szám)

1946-02-15 / 1. szám

Föld és szabadság Miért nem dolgoznak

a Termelési Bizottságok?

Néhány adat es szó a földreformról

Zemplén vármegyében az 1945. VI. te., illetőleg a 600/1945. M. E. sz. rendelettel a Földbirtokrendező Alap tulajdonába került megváltás útján, juttatás céljára 72.664 kh. 217 n. öl. Elkobzás útján további 225 kh. 1115 n. öl. Ezen a területen kívül 37.000 kh. erdőingatlan került állami tulajdonba és 11.000 kh. erdő községi tulajdonba.

A főldbirtokpolitikai célokra rendelkezésre álló mezőgazda- sági művelési ágú ingatlanokból eddig véglegesen 46.756 kh. 804 n. öl van juttatva.

A juttatottak Száma összesen 11. 507, ebből 1515 gazdasági cseléd, 67^0 nincstelen és időszaki munkás 2918 törpebirtokos és 284 kisgazda. Ezenfelül eddig 2290 egyén jutott 400—800 möles házhelyhez.

Múlt év május 6-tól december *31-ig 5687 ügydarab érkezett főldbirtokpolitikai ügyekben, ebből jogorvoslat 275 drb volt. A jogorvoslatokból a felettes hatóság 43-at változtatott még. Ez utóbbi számokból kitűnik, hogy viszonylagosan milyen közmegnyugvásra és a rendelet szellemének megfelelően intéztetett el a panaszosok ügye.

Mikor örömmel közöljük a nagyközönséggel az építést igazoló számokat, meg kell állapítanunk, hogy ez az eredmény már korábban mutatkozott volna, ha minden juttatottat boldogító rendeletet, úgy a juttatottak, mint a végrehajtó szervek a szó nemes értelmében követték volna.

A földreformmal kapcsolatban országszerte sok felesleges szóbeszéd kelt szárnyra a reakció suttogása nyomán. Nyugodjék meg mindenki, hogy az 1945^^ VI. te., illetve a 600/1945. M. E. sz. rendelet alapján és annak szellemében történt juttatás biztos alapokon nyugszik és föltétlenül időtálló lesz. Ezt biztosítja a kormány akarata mellett, a parasztsággal összefogott munkásság és haladó értelmiség ereje is. Ha az idézett rendeletet mindannyian tiszteletben tartjuk, és több jogot %enki nem követel magának, mint amit az biztosít, viszont kötelességét azzal szemben mindenki teljesíti és a másoknak biztosított jogot tiszteletben tartja, akkor a földreform csak áldást hozhat minden magyarnak.

Malmok által átvett termény árának megtérítése

Előfordult panaszok folytán értesítjük a vámőröltetőket, hogy a malmok a közellátás céljára átvett terménymennyiségért (20 °/e) és az őrléshez szállított tűzifáért is .kötelesek a hatóságilag megállapítdtt árat megfizetni. (243/1946. ké. főispáni szám.)^

Táncsics a földosztásról

Táncsics Mihály, a szabadságharc korában élő munkásíró így nyilatkozott:

— Csak az meri nagy földjét elosztani, aki a kicsi földön saját keze munkájával meg tudja keresni kenyerét.

ÉPÜLETFÁT borért adok

Cím a kiadóban

A Földművelésügyi Minisztérium a múlt év augusztusában rendeletet adott ki, amelyben leszögezte a már koníbban megalakított és működő Termelési Bizottságok szükasgességét. Egyben szabályozta hatáskörét és uj munkaterületet is szabott számára. Feladatául tűzte ki a több- és minőségi termelés érdekében kővetkezők megvalósítását; A község vagy város határának, földjének minőségi felülbírálását és javaslatát annak, hogy hol milyen növények termelését tartja szükségesnek, a vetőmagról és kezelő szerekről való gondoskodást, az igaerők és egyéb gazdasági, eszközök célszerű, a termelés fokozásának érdekében történő fel- használását, a termelt anyagok ellenőrzését és a közellátáshoz való juttatását stb. Hatalmas feladat. Komoly munkával is nagy erőfeszítést igényel.

És mi a helyzet? Ritka kivétel az a község vagy város, ahol eredményesen működik. Még jobbik eset, ha annyit megtesz, hogy a beszolgáltatások igazságosságát ellenőrzi.

De csodálkozunk azon, ha a községekben ilyen a helyzet ? Vármegyénk székhelyén Sátoraljaújhelyben kellene példát mutatni és irányt szabni a vidéknek, Természetesen nem szóval és hanggal, hanem munkával és eredmények felmutatásával.

Megkérdeztük Rilyák János etvt társat, aki megalakulása óta tagja

a Termelési Bizottságnak, hogy mi a helyzet. Csak annyit tud válaszolni, hogy amióta a Földművelésügyi Minisztérium átszervezte a testületet Újhelyben egyetlen egyszer sem ült össze. Semmiféle munkát sem fejtett ki.

Küszöbön a tavasz. Mindenfelé, még Budapesten is a kiskertakció megvalósításán dolgoznak. A város dolgozóinak vágya egy kis veteményes kert, ahol legalább tavaszi és nyári zöldség- és főzelékszükségletét megtermelheti, de esetleg pár mázsa burgonya is jut a jövő télre. Az őszi búza egy részét egér pusztította el, vetőmag kellene. És a megmunkáláshoz iga, szerszám. Mert ebben az évben sincsenek kevesebb gondjaink mint tavaly és a magyar dolgozók jövőre több kenyeret várnak és követelnek.

Termelési Bizottságok és illetékesek, jól fontolják meg a helyzetet, lássanak munkához és pótolják amit még Tehet. Mert a dolgozó népnek, a demokráciának, a magyar nép köztársaságának nemcsak a nyilas gyilkosok, reakciós nagytőkések, földesurak, basáskodó hi\iatalnokak az ellenségei, hanem azok is, akik hogy tetszelegjenek önmaguknak tisztségeket vállaltak különböző bizottságokban, amely a közösség és a demokrácia érdekeit van hivatva szolgálni és most lustasággal, nemtörődömséggel elszabotálják a kormány rendelkezéseit, utasításait és így mérhetetlen károkat okoznak a nemzetnek.

SZAKSZERVEZETI HÍREK- I

Megegyezés az Üzemi Bizottságok választása tárgyában

Az Országos Szakszervezeti Tanács egyetértve a Szociáldemokrata és Kommunista Párttal elhatározta, hogy az*Üzemi Bi- , zottságok újra választásakor a paritás betartását követeli meg. Az ország nehéz helyzete és a termelés fokozásának érdekében szükséges, hogy a dolgozók egysége és egymás megértése biztosítva legyen. Az új Üzemi Bizottságokban a két párt közűi az, amely az üzem munkásainak többségét bírja, legfeljebb egykét taggal lehet fölényben. Éz az arány még akkor sem lehet nagyobb, ha egy üzemben az egyik, vagy másik párt tagjai döntő fölényben vannak.

Felhívjuk tehát, mind a jelölő bizottságot, mind a választó elvtársak figyelmét £rre a tényre, annál is inkább, mert a más szellemű és u. n. „lehengerlő" választás eredményét a Szakszervezeti Központban működő és a két párt tagjaiból paritásos alapon összeállított bizottság meg fogja semmisíteni ps új választásokat fog elrendelni.

Emelkedik

széntermelésünk

A pécs-baranyai, valamint a borsodi szénvidékről jelentik, hogy a széntermelés örvendetesen emelkedik. A hónapokkal ezelőtt tapasztalt csökkenés két héttel ezelőtt megállt, majd azóta állandó többlettermelés mutatkozik. Ennek az örvendetes jelenségnek magyarázatát — mely

kétségkívül na$y kihatással lesz iparunk, közlekedésünk és köz- egészségügyünk fejlődésére is — a munkaerkölcs megszilárdulásában és a bányászok fokozott élelmiszer- és ruhanemű ellátásában kell keresnünk.*

Az Iparügyi Minisztérium Bán Antal miniszter elvtárs vezetésével mindent megtett, hogy a bányamunkások szükséget ne szenvedjenek, de ugyanakkor rendet akar és fog is teremteni a munkateljesítmények területén. Megértve az ügy fontosságát a szociáldemokrata bányászok mindenütt példát mutatva elsőként szállnak le a föld mélyébe, hogy munkájuk nyomán meginduljon a gazdasági élet vérkeringése.

— Megalakult a Fogyasztási Szövetkezetek Központja. Az

új szervezet a termelő- és fogyasztási szövetkezetek, beszerző, termelő és értékesítő központja. Alapító tagok: A-Szakszervezeti Tanács részérói Kisházy Ödön, Kosa István és Csapiár Péter, Szociáldemokrata Párt részéről Szakasits Árpád, Bán" Antal, a Kommunista Párt részéről Rákosi Mátyás és Rajk László elvtársak.

— Búzahiány Franciaországban. A múlt évi francia búzatermés csak 42u/o a volt az 1938. évinek. így a kenyérellátás Francia országban is nagy nehézségekkel küzd, annál is inkább, mert aratás előtt a termést az 1938. évinek, mintegy 60%-ára becsülték. A helyzetet súlyosbítja, hogy azok a külföldi államok, amelyekkel Franciaország szerződést kötött, nem tudják kötelezettségeiket teljesíteni.

A szocializmus

tanításaiból

4 A»szocializmus mint a dolgozó emberek világnézete támadja a tőkés termelési rendet, a gyárost, a nagybirtokost, a nagy bankokat és ezek 'vagyonát vagy el akarja osztani mint a földet, vagy állami kezelésbe akarja juttatni mint pl. a bányákat, villanyteie- peket, hogy ezek a vagyonok most már a kisemberek érdekében és értük gyümölcsözzenek. Ebből világosan kitűnik, hogy kik állanak velünk szemben, mégis azt mondják a hatalmasok és gazdagok és azok felbéreltjei, hogy mi minden jómódú (egy kis ház, birtok, üzlet, műhely tulajdonosától) embertől el akarjuk venni kis vagyonát. Azt hazudják, hogy elvünk, ha egyiknek nincs, a másiknak se legyen semmije. És ezt egyesek el is hiszik, természetesen csak azért, mert sokan nem tudják, hol kezdődik a nagytőke és ki a nagytőkés, hol folyik a munkásság kizsákmányolása és ki kizsákmányoló. Hallgassuk meg, mit mond erről pártunk nemrég meghalt egyik vezetője: »Három testvér fejenkint nagy összeget (mondjuk jelen esetben 100 milliárdot) örököl. Az első családi házat, autót vagy más saját céljaira szolgáló eszközt vásárol érte, a második bedugja a szekrénybe és elteszi öreg korára. A harmadik vállalatot alapit belőle, vagy árút vesz érte és az árút 150 milliárd pengőért eladja. Annak a. 100 milliard pengője, aki családi házat vett, nem tőke, mert hiszen a pénzt elfogyasztotta, használati tárgyakra váltotta be.

A másodiké sem tőke, ő csak takarékoskodó felhalmozó, de nem viszi a pénzét a gazdasági forgalomba, hogy értéktöbbletet képezzen vele. Csak a, harmadik esetben lesz a 100 milliárd pengőből tőke és a harmadikat nevezzük tőkésnek.« (Mónus I.: Modern szocializmus elmélete.)

Most már tudjuk, mi a tőke és ki tőkés. Feltesszük tehát a kérdést. Ne vigyük beje tehát a pénzt a termelésbe ? Ne dolgozzunk vele? Ne termeljünk? Tegyünk, úgy mint az első és akkor nem lesz baj a szocialistákkal. A helyzet nem így fest. A jelen példa esetében még szó sincs ellenfélről, mert kistőkés áll előttünk, aki maga dolgozik pénzével és saját munkájával járul hozzá annak megsokszorozódásához A baj csak ott kezdődik, ahol nem dolgozik a tőke tulajdonosa, csak dolgoztat, tehát nem saját munkájával szaporítja vagyonát, hanem úgy, hogy ezer és ezer munkásnak, valamivel kevesebbet fizet, mint amennyit azok neki dolgoznak, illetve mint amennyiért a munkájukból eredő árút ő el tudja adni a fogyasztóknak. • •

Álláspontunk világos.- A szocializmus elismeri tehát a magán- vagyont (ház, autó, bútor), mert ez nem termelő tőke. Támogatja a kisbirtokost, kiskereskedőt, kisiparost, mert ez^aját munkájával növeli a tőkét, vagyis a nemzeti vagyont, de támadja a nagytőkét, a gyárost, nagybankost stb., mert az kizsákmányolja a dolgozókat, nem saját, hanem azok munkája révén gyarapodik és%iert ő maga nem termel, nem dolgozik, csak dolgodat, termeltet másokkal. •

ZEMPLÉNI „BARÁTSÁG“ 3