Zemplén, 1937. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)

1937-12-26 / 52. szám

1937. december 25 ZEMPLÉN 3. oldal A vármegye Nagyasszonyának kitüntetése Dr. Fáy István főispán: f\ vármegye ünnepe Ünnepnapja volt kedden a vár­megyének. Ez az ünneplés egy nagyasszonynak, gróf Széchenyi- Wolkenstein Ernőnének szólt. Esztendők vérzivatarában hősies magatartásával mutatott példát a magyar asszonyok sokezrének. És amikor a fegyver nem ejtett több sebet, a nyomor okozta sebeket gyógyította gyengédségével, finom­ságával, mely át és átjárta az em­berek lelkét, megfogta az emberek szivét, mutatott, nevelt, egyetlen szavával megmagyarázta azt, amit mások nem tudnak megérteni, nem tudnak megérezni: a szeretet szavával, mely erősebb mint az az acél, mely háborúban átfúrta a magyar apák és fiú testét és gyengédebb mint a szerető anyai kéz. Adott, adott és mindig csak adott. Az ő szoborképe egy ki­nyújtott kenyeretadó kéz, mely mindig az elesettek felé tekint. Képe az igazi kép, mely mélyen vésődött azok szivébe, akik sze­rették. Munkáját, áldozatkészségét, nemesszivüségét adva keretül, az aranykeretü igazi fényképet — me­lyen mellette van még a nemrég elköltözött hűséges étettárs is — szivük mélyébe vésték. őt ünnepelte kedden délben a vármegye tüntető szeretet és lel kesedéssel. Zsúfolásig megtelt a közgyűlési terem. Mégis sokan hiányoztak, akik csak lélekben voltak itt: a kárpáti harcok sebe­sültjei, akiknek hallotta a jaját, látta a könnyeit, megsimogatta lázpiros arcát. És ki tudja, talán Ők is ott voltak. Azok, akik utolsó búcsút vettek az Élettől, amikor imádkozott mellettük. * Mária Alice királyi hercegnővel az élén a vármegye és a város közönségének előkelőségei impo záns számban vettek részt azon az ünnepélyen, melyen dr. Fáy István főispán átnyújtotta a megye Nagy­asszonyának a Kormányzó teljes elismerését. Dr. Fáy István főispán magas- szárnyalásu beszédben rámutatott arra, hogy ezt a magas kitüntetést Széli József belügyminiszter sze­mélyesen óhajtotta átnyújtani Szé- chenyi-Wolkenstein Ernőné grófné- nak, de váratlan hivatalos elfog­laltsága miatt őt bízta meg a ma­gas kitüntetés átadásával, jókivá- natainak tolmácsolásával és azzal, hogy a szivéhez nőtt vármegyének legmelegebb üdvözletét átadja. Rámutatott a főispán a kitünte­tés nagyságára, amit bizonyít az a tény, hogy ezt a minisztereknek kijárt magas kitüntetést a boldog- emlékű Tormay Cecilen kivül ma­gyar asszony még nem kapta meg. Réthy Veress Zoltán festőművész személyesen megrendezett képkiállitása a volt Welsz Benő féle üzlethelyiségben. Református parókia épület. Kiemelte beszédében, hogy gróf Széchenyi-Wolkenstein Ernőné az életnek nemcsak a fényoldalait, de az árnyékait is meglátta. Háború alatt hűséges élettársával együtt vöröskeresztes kórházat állított az emberiség szolgálatába. Amikor elhallgattak a fegyverek, ismét megtalálta az elesetteket és most már a szegényeken segített a Nép­konyha felállításával. Majd igy folytatta beszédét: — Nem a mai sokszor divatos negativ, hanem igenis a pozitív irányú jótékonyságot gyakorolta. A sajátjából adott a legtöbbet és igy mutatott példát. Ersősorban a magáéból adott, hirdetve, hogy a születés és a rang igenis kötelezi — Adja Isten — fejezte be beszédét a főispán —, hogy még sokáig legyen ennek a vármegyé­nek aranyszívű Nagyasszonya. A vármegye főispánja ezután dr. Nagy Bélánénak adta át a kormányzói elismerést kifejező Signum Laudist azért az értékes munkáért, melyet mint a grófné munkatársa kifejtett a város sze­gényei érdekében. özv. Hornyay Béláné a Nőegy­letek szeretetét és háláját komoly, értékes beszédben fejezte ki, átadta azt a szép ezüst koszorút, melyben hálájuknak adnak kifejezést: 1. Sá­A város polgármestere már a szombat esti értekezleten bejelen­tette dr. Halla Aurél kereskedelmi államtitkárnak, hogy a város át­kelési szakaszának újjáépítését kéri az államtól. Halla államtitkár fel­hívta a polgármestert, hogy az errevonatkoző kérelmet a legrövi­debb időn belül juttassa el hozzá, hogy azt azonnal tárgyalás alá vehessék. A város mérnöki hivatala elké­szült a tervezettel. A tervezet és a kérelemre vonatkozó beadvány már felment a minisztériumba. A város kéri, hogy a két és fél kilo­méteres kocsiutat, a városi átke­lési szakaszt, mely a külső vám­nál kezdődik és a Szent János hídig tart, az állam készíttesse el. A város hivatkozik arra, hogy az engedélyezett kövezetvámszedési jogból nincs olyan bevétele, mely­ből az utat képes volna fenntar­tani. Kéri a város polgármestere, hogy az utat az állam épittese meg. A minisztérium szakközegei is­merik már az építkezésre vonat­kozó terveket. 370.000 pengőbe kerülne a két és fél kilométeres ut teljes meg­építése, ha az hengerelt alapon kiskő kockával készülne. Termé­szetes, hogy a kereskedelmi mi­nisztérium — ha vállalja az útnak legalább részbeni megépítését — maga állapítja meg, hogy kiskő kocka, vagy aszfaltburkofat volna a legcélszerűbb a kocsiutra. Vácon .Nem a mai sokszor divatos negativ, hanem igenis a pozi­tív irányú jótékonyságot gya­korolta. A sajátjából adott a legtöbbet és Így mutatott pél­dát. Elsősorban a magáéból adott, hirdetve, hogy a szüle­tés és a rang igenis kötelez!“ toraljaujhely megyei város közön­sége. 2. Magyar Asszonyok Nem­zeti Szövetsége. 3. Háborús munka társak. 4. Szociális Misszió. 5. Református Nőegylet. 6. Mária Kongregáció. 7. Qör. Kát. Nőegy­let. 8. Ev. Nőegylet. 9. Izr. Nő­egyletek. 10. Vörös Kereszt Fiók­egylet. 11. Stefánia Szövetség. 12. Szoc. Misszió Leányegylet. 13. MANSz Leányegylet. 14. Ref. Leányegylet. A város nevében dr. Orbán Kálmán polgármester juttatta ki­fejezésre Sátoraljaújhely megyei város közönségének háláját és szeretetét. A kitüntettek meghatott szavak­kal köszönték meg a magas ki­tüntetést. — Bárcsak még többet tehettem volna szeretett férjemmel együtt! — mondta meghatottsággal Szé­chenyi-Wolkenstein Ernőné grófnő, — s bárcsak többet tehetnék most szomorú özvegységemben. Tradí­ciónkhoz híven kötelességünknek tartottuk, hogy felebaráti szeré­téiből sebeket gyógyítsunk, fáj­dalmat enyhítsünk. A világon nincs jobb, mint az igazi szereteti A hálát igyekezett önkéntes mun­katársaira áthárítani. A szép ünnepélyen sikerrel mű­ködött közre az Ipart. Dalárda. építettek legutóbb egy újfajta aszfaltutat, mely lényegesen olcsóbb a kiskocka kőnél is. Miután az útépítésre elsősorban akkor szá- mithaunk, ha a költségeket a leg­kisebbre tudjuk szállítani, ezért igyekszünk majd alkalmat találni arra, hogy a váci aszfaltutat —■ mely négyzetméterenkénti 6 pengős árban készült az eddigi 14—22 pengős aszfaltárakkal szemben — a helyszínen megtekintsük és arról a Zemplén olvasóközönségének beszámolhassunk. A kereskedelmi minisztérium a benyújtott tervezet és kérelmet most vizsgálja felül. A felülvizs­gálat eredményét annak elkészülte után azonnal közöljük olvasóinkkal. Hangulyozzuk, hogy az esetben, ha az állam csak kis részben is vállalná az útépítést, már azt is nagy eredménynek tartanánk, mert az átkelési szakasz karbantartása tulajdonképen Sátoraljaújhely vá­ros feladata volna. Jó megjelenésű, intel­ligens fiatatalemberek fixjizetés és jutalék mellett előkelő biztosító társaságnál üzletszerzőkul felvétetnek. Cím: Sátoraljaújhely,Petőfi-u. 2 Nem gyilkosság! Denaturált szesztől örökre elaludt az iszákos asszony A cigándi csendőrőrs jelentette a sátoraljaújhelyi ügyészségnek, hogy Cigánd határában egy holt­testre bukkantak. A haláleset rej­télyes körülmények közt következ­hetett be. A nyomozóhatóság gyil­kosságot gyanított, mert az asszo­nyon, özv. Rostás Mátyásné 52 éves cigányasszony holttestén kül- sérelmi nyomok voltak. Az ügyészség elrendelte a bon­colást, mely megállapította, hogy a halál oka: szivszélhüdés. Ros- tásné sok denaturált szeszt ivott, berúgott és az utón hentergett. Ott szerezte sérüléseit is. A nagy adag szesztől aztán úgy elaludt, hogy többet már fel sem kelt. Az ügyész­ség megadta a temetési engedélyt. Két és fél kilométeres városi kocsiút kéri a város az A kérvényt és a tervezetet benyújtották a kereskedelmi minisztériumban

Next

/
Oldalképek
Tartalom