Zemplén, 1937. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)
1937-12-26 / 52. szám
Sátoraljaújhely, 1937. december 52. & LXV1II. évf. 52. szám. Egyes szám ára 10 fillér Zemplén Egyes szám ára 10 POLITIKAI LAP fillér Szerkesztőség, kiadóhivatal: Vármegyeháza II. udvar Telefon: 109. Postafiók: 69. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. BOGTAT KÁLMÁN I Megjelenik szombaton délben Előfizetési ár: Negyedévre P20 P, félévre 2-40 P, egész évre 4'80 P 1937 Karácsonyára Dr. Hulla Aurél államtitkár az újhelyi iparosoh és hereshedfih között Dr. Fáy István főispán és Baross Gábor orszgy. képviselő részvételével tárgyalták meg az aktuális kérdéseket (bk) Karácsony pirosbetUs, szent ünnepéhez érkeztünk el újból. Meghatotta n, mélységes hittel és békességes alázattal száll vissza gondolatunk ezekben a szép hangulatos, ezer lelki örömmel ékes ünnepi órákban abba a kis nyomorúságos falucskába, mely a földi életben a legnagyobb és legmélyebb emberi jelentőséghez jutott: Betlehembe. Ma sokmillió ilyen kis falu és a belőlük fakadt városok ünnepük a fehérruhás kis Jézus születését, aki nem palotában és fényben született, hanem egy nyomorúságos kis jászolban, hogy őrök időkre emlékeztessen mindenkit: nem annak van a legnagyobb rangja, kinek legnagyobb a méltósága, legszebb a köntöse és a legtöbb pénze van tarsolyában, hanem annak, akinek szivében legszebben kondul meg a szeretet harangjai A karácsonyfák tündökölnek a gyertyafénytől és angyalhajtól. Zsolozsmák zengenek a templomokban és béke honol a havas háztetők alatt. Az emlékezés ködéből felmerülnek a régi adventek és karácsonyok, hogy a csillagok és ünnepi gyertyák fényében kiemelkedjünk a hétköznapok hangulatából. Elfelejtjük a valóság sötét színeit, melyet betakar most a fehérség és a tisztaság. Már itt hangzik bennünk a sok szép régi karácsonyi ének, a hajnali róráték és az éjféli misék. Ma elevenen élnek a vágyak és a szeretet, az emberiség és az isteni gyermekség után. Tudjuk: a Karácsony elrepül, mint a jóságos angyalok, akik hozzák a karácsonyfákat a gyermekeknek. Az égi fényből alig marad valami bennünk. De ma mégis teljes örömmel telik meg a lelkünk és tiszta szívből kívánjuk, hogy a megtisztulás éljen bennünk tovább majd az újra eljövő mindennapok között is, ebben a szomorú korban, melyben annyi az őszinte gyermeki lelket visszadöbbentő hazugság és gyűlölet. Európa karácsonyi humanitásában negyedszázad óta nincsen őszinteség! A karácsonyi gondolatok során fájdalmas kérdések vetődnek fel. Vájjon testté válhatik e az Ige? Az emberiség legjobbjainak álma, a sok remény? A szegények öröme és a gazdagok jósága? Lesz-e mindennapi kenyér és kenyeretadó föld, osztó igazság? Boldog és szabad magyar nép? A karácsonyi lélek nem hatja át a világot a valóságban és ha valaki az evangéliumot ma száz százalékig érvényesíteni akarná az életben, naiv álmadozónak tartanák. Ma is aktuális Pál apostol kiáltása az ő küzdelmei között: Oh én nyomorult ember, kicsoda szabadit meg engem? Sokan vannak a farizeusok, álszentek és képmutatók, kiknek ajkán kegyes szavak fakadnak, de szivükben önös érdekek lakoznak. A jámbor külsőségek mögött olyan kevés az igazi őszinte érzés, az igazi jóakarat. Éppen ezért különös vágyako zással borulunk le lelkűnkben ma a betlehemi jászol előtt és a pásztorok hitével köszöntjük a kis Jézust, ki megváltja bűneitől e romlott világot. Sokkal inkább, mint bármikor máskor, kell ma a gyermeki hitben és tisztaságban való megújulás és az isteni jóság reményadó fénye, mely a betlehemi jászol felett fénylő csillagokból sugárzik. És sokkal inkább mint bármikor máskor, kell a három király örök példája, akik kincseiket elhozták az egyszerű jászolhoz. Kell a formák helyett a lényeg, a szavak helyett a tettek és a szép köntösök helyett inkább az ékes jellemek. Az életünk olyan csata, amelyet mindig elvesztünk, olyan ut, amelyiknek nincs megérkezése. Mégis, az adventi ut az egyetlen igazi, mert Ő hozzá visz, aki minden titkok forrása, minden bajok orvosa és minden igaz hit teljesítője. Belőle árad minden szeretet és békesség, — de az igazság isi Magára vállalta a világ minden bűnét. Elindult megváltani a világot. Alázatos és jámbor volt, de példát mutatott a szent felháborodásra is, amikor a türelem már nem segített: korbáccsal verte ki a templomból azokat, akik nem voltak oda valók. A világ ma a rosszakaratú emberek miatt van válságban és nyomorúságban. Eszes farkasok és dűvadak garázdálkodnak, akiket nem a betlehemi angyalok hangja vezérel, hanem csak saját hiúságuk és a pénz csörgése, de a legveszedelmesebbek azok, akik kegyes ábrázat mögé rejtik önérzésüket és mohó szándékaikat, miként ama farizeusok, akik a templomban kufárkodtak. A megújuló kereszténységre, amely a karácsonyi Ige letéteményese, e sorsdöntő időkben nagy és méltó feladat vár. A helye ott van az elnyomottak, a szegények és na jelesleges emberek“ oldalán. Amire nem tud felelni az érdekek elfogultsága, arra találja meg a választ a keresztény szeretet ösztönös bölcsessége. Ezért mondjuk ma fokozott meggyőződéssel a karácsonyi gyertya hitet és reményt árasztó fényében: dicsőség a mennyben az Istennek és béke a földön a jóakaratu embereknek! A vármegyeháza nagytermének falai között szombaton este fontos iparos és kereskedő problémákat tárgyaltak. Dr. Halla Aurél a m. kir. kereskedelem és közoktatásügyi minisztérium álllamtitkára jött le a határszéli városba, hogy személyesen vizsgálja meg a helyzetet és állapítsa meg azokat az eszközöket, melyek hivatva volnának arra, hogy az itteni bajokon segítsenek. A gyűlésen, melyen résztvett Baross Gábor a sátoraljaújhelyi kerület országgyűlési képviselője, az újhelyi iparos és kereskedő társadalom nagy számban vett részt. Vidékről is nagy érdeklődés mutatkozott. A sárospataki járási ipartestület és Keresk. Társ. 8 tagú küldöttséggel képviseltette magát. Dr. Fáy István főispán nyitotta meg a gyűlést. Kiemelte, hogy az államtitkár a helyszínen kíván meggyőződni arról, mik volnának a legsürgősebb tennivalók, hogy ebbe a városba, mely a békeidőkben erős és boldog volt, visszatérhessen a jólét. Tokajhegyalja — mondta a főispán — a békeidőkben borát csengő aranyért értékesíthette. Mai speciálisan súlyos helyzete gyógyítást és mesz- szemenő kedvezményeket kíván. Két dolgot kell különösen kiemelnie: 1. a vasúti összeköttetés hiányosságát, 2. az állami utak olyan rossz állapotban vannak, hogy az autósok inkább elkerülik Ujhelyt. Poós József ipartestületi elnök az iparosság, Vértesi Zsigmond a Kereskedelmi Társulat elnöke a kereskedők nevében köszöntötték az államtitkárt és előadták a nehéz helyzetben lévő sátoraljaújhelyi iparosság és kereskedő társadalom panaszait és kérelmeit. Poós József kedvezményeket kért az iparosság részére a köz- szállitási szabályzattal, az IOKSz-al és a hitelkérdéssel kapcsolatban. Kérte a csempészetnek még az eddiginél is fokozottabb üldözését, mert főleg ez teszi tönkre és földönfutóvá az újhelyi iparosokat. A kereskedők kívánságait Földes Tibor titkár olvasta fel. Kérik: 1. az alsóberecki hidvám eltörlését, 2. borközraktárt, hogy lombardhitelek legyenek folyósithatók, 3. idegenforgalom emelést, szállodaépítést, 4. csempészésnek az eddiginél is fokozottabb letörését. Rámutatnak arra, hogy Ujhelyben bőrgyár, bútorgyár, petroleumgyár, állami gépjavító műhely volt és ma nincs semmi. Gyáralapitások elősegítését kérik. Dr. Halla Aurél államtitkár nagy érdeklődéssel várt, közvetlen és meleghangú beszédét a nagy történelmi múlttal rendelkező vármegye üdvözlésével kezdte. Az államtitkár beszédében rámutatott arra, hogy csakis a helyszínen lehet igazán észrevenni a vidék hibáit, nagyon örvend annak, hogy Baross Gábor képviselő hívására Zemplénbe jöhetett és a helyszínen győződhet meg arról, melyek volnának azok az eszközök, melyek a határszéli város eldugult ereiben ismét megindíthatnák a vérkerigést. Beszélt a kisiparos kívánságokról és úgy látja, hogy a kartelekkel szemben a kisiparosság igenis felveheti a versenyt, ha tömörül. Az IOKSz ma már kaucióadásra is berendezkedett és egymillió pengő újabb kisipari hitelt kap a kisiparosság. A kereskedők kívánságait illetően közölheti, hogy a vármegye főispánjának előterjesztését magáévá tette és május 15-étől az uj menetrendben már biztosítják Sátoraljaújhelynek a gyorsvonati összeköttetést Budapestről egészen Sátoraljaújhelyig. Az utkérdést megvizsgálja s foglalkozik mindazon kérdésekkel, melyek eléje kerültek az értekezleten. Csernyiczky Kálmán ipartestületi főtitkár az OTI kérdést vitte az államtitkár elé. Dr. Orbán Kálmán polgármester Ujhely idegen- forgalmi érdekeit és kívánságait terjesztette elő. Kéri az államtitkárt, hasson oda, hogy a sátoraljaújhelyi átkelési szakaszt, melynek kockakövei ma már gömbölyűek,/ az állam az eucharisztikus esztendei útépítések során saját költségén készíttesse el. Dr. Halla Aurél államtitkár felhívta a polgármestert, hogy az erre vonatkozó terveket a legsürgősebben terjesszék fel. Aközszállitásokkal kapcsolatosan dr. Fáy István főispán kijelentette, hogy az olyan irreális ajánlatot, mely munkabéruzsorán alapszik, hatóságok nem fognak elfogadni. Ezért a becsületesen dolgozó iparosság érdekében vállalja a felelősséget. Az ilyentár- gyu panaszokat azonnal személyesen fogja kivizsgálni. A főispán erélyes bejelentését nagy örömmel vették tudomásul. A gyűlés közönsége beszédeik végén meleg ünneplésben részesítette a kereskedelmi államtitkárt és a vármegye főispánját. Az értekezlet 10 órakor ért véget.
