Zemplén, 1937. január-június (68. évfolyam, 1-26. szám)

1937-05-02 / 18. szám

Sátoraljaújhely, 1937. május 2. LXVIII. évf. 18. szám Egyes szám ára 10 fillér Zemplén Egyes szám ára 10 POLITIKAI LAP fillér Szerkesztőség, kiadóhivatal: Vármegyeháza II. udvar Telefon: 109. Postafiók : 69. FELELŐS SZERKESZTŐ: I>r. BOGTAT KiLlllJí Megjelenik szombaton délben Előfizetési ár: Negyedévre 1*20 P, félévre 2-40 P, egész évre 4 80 P Örvendetes jelenségek az országos politikában Az a visszhang, amely belföld­ről és külföldről egyaránt kisérte Darányi Kálmán miniszterelnök szegedi beszédét, rendkívül jelen­tőségűvé avatta ezt a megnyilat­kozást. Az ellenzék részéről el­hangzott reagálások is bizonyítékát szolgáltatták annak, hogy a mi­niszterelnök célkitűzései teljes megértésre és méltánylásra talál­tak és egyénisége kiválóan alkal­mas a reális együttműködésen ala­puló nemzeti összefogásnak to­vábbi megszilárdítására. A legna­gyobb ellenzéki pártvezér is hang­súlyozta azt, hogy a miniszterel­nök személyét különösen alkal­masnak látja a nemzeti összefogás gondolatának az élet minden vo­natkozásában való érvényesítésére, mert korrekt ember, mert ura szavának, mert komoly hittel és meggyőződéssel végzi kötelessé­gét és kiegyenlítő, mérsékelt és nyugodt egyéniségével összehan­golja a különböző nemzeti erőket egy nagy és erős összefogásban. Ritkán adódik egy ily különle ges helyzet, hogy a kormány ve­zetőjét még az ellenzék is kivá­lóan alkalmasnak tartsa a nagy nemzeti összefogás megvalósítá­sára. Ez a körülmény rendkívül örvendetes jelensége a magyar politikai életnek és reményt nyújt arra, hogy ily szilárd alapon a kormány egymásután fogja meg­oldani a gazdasági élet és meg­élhetési viszonyok megjavítását szolgáló további sürgős feladato­kat. Széli íózsef belügyminiszter első megnyilatkozásai az országos politikában A Nemzeti Egység Pártja hét­főn országos értekezletet tartott Budapesten, melyen első Ízben jelent meg Széli József belügy­miniszter, akit Ivády Béla pártel­nök üdvözölt meleg szavakkal. Biztosította az uj belügyminisz­tert a párt legteljesebb bizalmiról. Az értekezlet szívélyes ünneplés­sel fogadta az uj belügyminisztert. A képviselőházban szerdán mu­tatkozott be a belügyminiszter, ahol pártkülönbség nélkül meleg fogadtatásban részesült. A belügyminiszter a Nemzeti Akarat Pártjának betiltása ügyé­ben elmondott interpellációra ref­lektálván, szólalt fel elsőizben a képviselőházban. Hangsúlyozta azt, hogy a bel­ügyminiszter mint a legfőbb rend­őri hatóság az ország rendjéért és nyugalmáért felelős és kötelessége minden olyan megmozdulást és szervezkedést, amely az állami és társadalmi rendet veszélyezteti, megakadályozni. Élénk helyesléssel fogadta a kormánypárt a belügyminiszter nagyvonalú közigazgatási tudásá­ról és a kérdés minden részleté­nek tökéletes ismeretéről tanús­kodó fejtegetését, melyben rész­letesen megindokolta, hogy miért voltak szükségesek az erélyes és gyors intézkedések. Végül kijelentette a belügymi­niszter, hogy magától értetődően a kormány tudatában van annak a kötelességének, hogy a politikai szervezkedés szabadságát a jövő­ben is alkotmányosan kezelje, ter­mészetes azonban, amikor ily kóros és káros jelenségeket lát, erélyesen el fog járni. Széli József belügyminisztert a Nemzeti Egység Pártja csütörtökön este tartott pártvacsoráján Kelemen Kornél köszöntötte fel meleg sza­vakkal. A belügyminiszter válaszában többek között a következőket válaszolta: „Azt hiszem, jogom van azt mondani, — mondotta — hogy amikor négyévi távoliét után visz- szajöttem közétek, hazaérkeztem. — Meggyőződésem, hogy ennek a pártnak politikai morálja mivel sem áll alacsonyabb szinten az eszményi morálnál. Minden em­beri szervezet működésében, az országéban és a politikai párt éle­tében is szükség van összhangra. Harmónia nélkül nincs pártfegye­lem, nincsenek közös célok és nincs közös munkaeredmény. Nem kívánhatok jobbat a pártnak, mint azt, hogy a nemzeti egység gon­dolata ezen harmónia minél jobb és tökéletesekb kifejlődése utján valósuljon meg.“ Báró Láng Boldizsár ünneplése kitüntetése alkalmából Ugyanezen az ülésen meleg ünneplésben részesítették báró Láng Boldizsár ny. altábornagyot, az Interparlamentális Unió magyar csoportjának elnökét, a Bodrogköz nagytekintélyű, kiváló képviselőjét, akinek a Kormányzó a haza szol­gálatában szerzett kiváló érdemei­nek elismeréséül a magyar titkos tanácsosi méltóságot adományozta. Ez a kitüntetés az egész ország­ban, de különösen Zemplénvárme- gyében őszinte örömet és megelé­gedést keltett, mert báró Láng Boldizsár rendkívül gazdag és nagyszabású közéleti működése alatt nemzetközi viszonylatban is, hatalmas szolgálatokat tett ha­zánknak. Számos nagyjelentőségű alkotás fűződik az ő nevéhez. Nemcsak mint katona volt a leg­elsők között, hanem a tüdőbeteg­gondozástól kezdve a szegény em­berek ezernyi ügyes-bajos dolgáig is mindig példát mutatott az ön­zetlen lelkesedéssel és odaadással végrehajtott tökéletes munkájával. Rendkívül hasznos és eredmé­nyes fáradhatatlan tevékenységének áldásait a bodrogközi kerülettel kapcsolatban is a legnagyobb el­ismeréssel tapasztalhattuk. A kitűnő képviselőt jól megér­demelt magas kitüntetése alkal­mából Zemplénvármegyéből is el­halmozták őszinte jókívánságokkal. Zemplénrármegye küldöttei II. Háhóczi Ferenc szobrának leleplezésén Magyarország kormányzójának kezdeményezésére indult akció eredményeképen a fővárosban lo­vasszobrot kapott vármegyénk nagy szülötte: II. Rákóczi Ferenc. Három évtizede annak, hogy Zemplénvármegye elhatározta a Nagyságos Fejedelem lovasszob­rának felállítását. A terv a meg­valósulás felé haladt. A világhá­ború előtt lefolyt gyűjtés többezer békebeli koronát eredményezett. A vármegyék is egymásután sora­koztak aláírásukkal... A terv csak terv maradt, mert „papírpénzzé“ lett a gyűjtés eredménye. Amit nem tudott megvalósítani a nagy Zemplén, százszor inkább nem tudta megvalósítani a csonka vármegye. De áll már a lovasszobor a fő­városban. A nemzet május 2-án leplezi le a Nagyságos Fejedelem lovas­szobrát. A leleplezési ünnepségen résztvesz dr. Fáy István főispán is. Bornemisza Miklós alispán vezeti a zempléni küldöttséget, melyben báró Waldbott Kelemen, ifj. gróf Mailáth József, Diószeghy János, Bernáth Aladár, Mattyasovszky Kálmán, dr. Szent-Györgyi Zoltán, dr. Meczner Tibor, dr. Meczner Béla és Gortvay Tibor vesznek részt a vármegye Rákóczi zászlója alatt. SQ százalék menetdijliedveziiiény a sátoraljaújhelyi nyaralóknak! A kereskedelmi miniszter Ujhelyt is felvette a nyaralóhelyek közé A „Zemplén“ beszámolt arról, hogy az Országos Magyar Vendég­forgalmi Szövetség Sátoraljaújhe­lyen is megkezdte működését és előterjesztést tett arra, hogy Sáto­raljaújhelyre is engedélyezzék a nyaralók 10 napos tartózkodása esetén az 50 %-os vasúti kedvez­ményt. Ez irányban a város polgármes­tere kérelmet nyújtott be a keres­kedelemügyi miniszterhez. Most érkezett le a miniszter leira­ta, melyben közli, hogy kisérletképen Sátoraljaújhelyt is felvették azon üdülő városok közé, ahová az 50 °/e-os vasúti kedvezményt meg­adják. A kedvezményes jegyet 120 kilo­méternél nagyobb távolságra szol­gáltatják ki. Az ideutazásnál hasz­nált jegy az Ujhelyben kapott iga­zolvány felmutatása esetén vissza­utazásra díjfizetés nélkül érvényes, ha igazolást nyert, hogy az utas 10 napot töltött városunkban. A zempléni községek közül ezt a kedvezményt élvezik : Mád, Mikó- háza, Monok, Sárospatak és Tokaj. A hegyköziek közül Nagybózsva és Füzérkajata lett nyaralóhellyé nyil­vánítva Sátoraljaújhely állomással. Signum-lauöist kapott Kerekes József százados A kormányzó elrendelte, hogy Kerekes József m. kir. honvédszá­zadosnak kiváló érdemei elisme­réséül legfelsőbb elismerése tudtul adassék. Kerekes József századosnak a signum laudis-sal történt kitünte­tése elismerése egy rendkívüli tehetségű katonatiszt sokoldalú munkájának és igaz örömet keltő nemcsak katonai, de polgári kö­rökben is. A legfelsőbb helyről jött kitün­tetést az egész helyőrség jelenlé­tében Benkő Sándor őrnagy, állo­másparancsnok nyújtotta át ünne­pélyes keretek között.

Next

/
Oldalképek
Tartalom