Zemplén, 1937. január-június (68. évfolyam, 1-26. szám)

1937-05-23 / 21. szám

Sátoraljaújhely, 1937. május 23. :!: LXVIII. évi. 21. szám Egyes szám ára 10 fillér Zemplén Egyes szám ára POLITIKAI LAP 10 fillér Szerkesztőség, kiadóhivatal: Vármegyeháza II. udvar Telefon: 109. Postafiók: 69. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. BOGTAT KiLUllf Megjelenik szombaton délben Előfizetési ár: Negyedévre 1-20 P, félévre 2-40 P, egész évre 4 80 P Dr. Dómján Elek püspök: Hitvallásom az evangélium szolgálatában állni, jó kereszténynek és magyarnak lenni... A Tiszai Evangélikus Egyházkerület döntő fölénnyel választotta püspökké dr. Dómján Eleket A Tiszai Evangélikus Egyház- kerület püspökválasztó szavazásá­nak eredményét mai napon hozta nyilvánosságra a szavazatbontó bizottság. A dr. Streicher Andor Szatmár—Bereg—Ugocsa várme­gyék alispánja, egyházkerületi fel­ügyelő etnöksége alatt müködö bizottság megállapítása szerint a kerület majdnem egyhangúlag dr. Dómján Elek püspökhelyettes fő­esperesre adta szavazatát. A fölé­nyes többségű választás a kerület akaratának egyöntetűségét fejezi ki, s méltó jutalmazása a megvá­lasztott lelkész gazdag egyházi és közéleti munkásságának. A választás eredményének nyil­vánosságra hozatala után felke­restük a Tiszai Egyházkerület uj püspökét s felkértük, hogy magas egyházi méltósága elnyerése alkal­mából a „Zemplén“ olvasótábora részére nyilatkozatot adjon. Dr. Dómján Elek püspök a kö­vetkezőket mondotta: — Kijelentem, hogy a hitélet elmélyítése és öntudatossá tétele, gazdagítása és egyházam jobb jövője érdekében való gyümöl- csöztetése hivatalommal járó, de teljes mértékben átérzett, teljes bensőséggel és céltudatos mun­kával szolgált legnemesebb fel­adatom. — Természetesen a püspöki munka igen változatos és ehez- képest alakulnak a részletes mun- tervek, amelyek bizony nehéz gon­dokkal és fáradsággal terhelik az egyházi vezetésre hivatott ténye­zőket. — Én úgy gondolom, hogy nem hanyagolhatjuk el az egyház gaz­dasági alapjainak vizsgálatát és nekem az egyik nagy gondomat képezendi a csonka Tiszai Egy­házkerület gazdasági megerősítése. Háborúig a tiszai kerület gazda­sági szempontból egyik legjobban szituált egyházkerület volt — most nincsen semmije, — tehát arra törekszem, hogy visszaállítsuk leg­alább egy kis részben a kerület gazdasági alapjait; legalább is hozzáfogjunk annak helyreállítá­sához. — A munkában és a közös cél elérésére irányuló mindennemű törekvésünkben a világi és lel- készi munkatársakkal a legtelje­sebb harmóniát keresem, mert eredményt csak ezen az utón vár­hatok. — Az egyházkerület büszkesége jogakadémiája, két középiskolája és tanítóképző intézete és azok­nak egyházkerületünk határain messze túlmenő jóhire és valóban áldásos működése. Nem hagyha­tom külön megemlítés nélkül a miskolci (Eperjesről menekült) jog­akadémiát, mely nemcsak hogy tudományos színvonalra emelke­dett fel, hanem a gyakorlati jo­gászi kiképzés szempontjából első­rendű jelentőséggel bir és külö­nösen egyházunkra nézve nélkü­lözhetetlen. Az egyházjog gyakor­lati megismerésében és alkalma­zásában valósággal példaadó in­tézmény. Önállóságáért, fennmara­dásáért mindent megtenni a püs­pök elutasithatatlan erkölcsi kö­telessége. — A tudományok hajlékában nőttem fel és azokat változatlanul szeretem. Azért nagy gonddal kí­vánok munkálkodni, már ameny- nyiben hivatásköröm ezt lehetsé­gessé teszi, a theologiai képzés, illetve lelkészképzés érdekében. — A társadalomban, más egy­házi közösségekhez való viszony­ban mindig a békés, megértő, a közös, vallási és nemzeti szellemű együttmunkálkodás hive voltam. Csak megértéssel és kölcsönös méltánylással lehet a kimélyült szakadékokat a különböző kér. felekezetek között kitölteni. Közös, halhatatlan vallási életcéljaink, a nemzeti élet egészséges fejlődése és ideális céljainak megvalósulása ezt megkövetelik. Az evangélium szolgálatába állani, jó keresztény­nek és magyarnak lenni, mind­nyájunknak nemcsak erkölcsi pa­rancs, hanem jellemünket formáló, immanens szellemerő. * Dr. Dómján Elek Sopronvár- megye egyik szinmagyar községé­ben, Sárosfaluban látta meg a napvilágot 1869. október 30 án. Régi nemesi családnak a sarja, melynek tagjai nem elkülönítő címként hordozzák a szentgyörgy- völgyi prédikátumot, hanem elkö- telezést látnak benne; méltó lenni a névre. Iskoláit Sopronban vé­gezte, elemitől a főiskoláig. Szel­lemi adottságainál fogva az ifjúság élére kerül és a theologián a Qyőry Vilmos Kör elnökévé választja. Mint negyedéves theologus kül­földi tanulmányútra megy Tübin- genbe, ahol két évet tölt hittudo­mányi és bölcsészeti tanulmányok­kal. 1892-ben leteszi a szakvizsgát és miután 1893-ban befejezi kül­földi tanulmányait lelkésszé, avat­tatja magát. Ugyanezen év novem­berében segédlelkészi minőségben Miskolcra kerül, néhai Zelenka Pál püspök mellé. Miskolcról Abauj- Fancsalra hívja a fancsali gyüleke­zet akarata és ott szivvel-lélekkel nekifog a zilált viszonyok között tengődő egyházközség helyreállí­tásának. Tiz és fél évet tölt el itt lelkiismeretes munkában és mun­kája eredményeképen virágzó gyü­lekezetét hagy hátra, amikor 1907. évben a sátoraljaújhelyi egyház egyhangú bizalma elhívja Man­csaiból. A tudományos munkára terem­tett agy nem pihen a falu csend­jében sem. Folytatja összehason­lító vallástörténeti és magyar tör­ténelmi tanulmányait, melyek ered­ményeképen több történelmi ta­nulmány jelenik meg tollából a vezető protestáns folyóiratok ha­sábjain. Fancsalban fordítja le latin eredetiből II. Rákóczi Ferenc Önéletrajzát is és a mü 1903-ban meg is jelenik a könyvpiacon. Sátoraljaújhelyben kibővül a munkakör. A hivatalos egyházi teendőkön kívül, a tudományos munkálkodás mellett a társadalom is igénybe veszi képességeit. A Zemplénvármegyei Közművelődési Egyesület ügyvezető alelnökévé vá­lasztja és ebben a tisztében mint szervező, mint előadó és az egye sülét folyóiratának a szerkesztője Pünkösd másodnapján a vár- megyeháza nagytermében évi ren­des közgyűlést tartottak az újhelyi frontharcosok. Vitéz Zombory A. József elnöki megnyitójában ismertette a cso­port eredményes munkásságát. Ja­vaslatára táviratilag üdvözölték gr. Takách-Tolvay Józsefet, a Szövet­ség elnökét, magas kitüntetése alkalmából. Dr. Tomcsányi Boldizsár veze­tőtiszt ismertette részleteiben is a csoport munkásságát. A tagok száma egyre emelkedik. Közel a nemzeti ügynek kiváló szolgá­latokat tesz. Munkaköre folytonosan bővül. 1921-ben a Tiszavidéki Egyház­megye megválasztja főesperesének és azóta megszakítás nélkül tölti be ezt a tisztséget bizonyságául annak, hogy eleget tett a beléje helyezett várakozásoknak. Az egy­házkerület is mind több és több tisztséggel ruházza fel: a kér. p. ü. bizottságának egyházi elnöke, lel­készegyesületének megbízatásokra érdemesíti, egyetemes törv. biró, számvsz. elnök, a lelkészvizsgáló bizottság rendes tagja és zsinati képviselő. Sátoraljaújhely város közönsé­gének nemcsak tisztelete veszi körül, hanem bizalma is. A város képviselőtestületének tagja és tagja a vármegyei közigazgatási bizott­ságnak, valamint a zemplénvár­megyei törvényhatóságnak is. Tudományos munkája itt sem szünetel. 1926 ban megjelenik „Az áldozati kultusz“ c. vallástörténeti tanulmánya, amellyel mint doktori értekezéssel megszerzi a doktori fokozatot a debreceni Tisza István Tudományegyetem Ref. Theologiai fakultásán. Tudományos munkásságára a doktorátus tette fel a koronát. Lel- készi és közegyházi működésére az egyházkerület egyhangú bizalma. Kipróbált férfi kerül az ősi Tiszai Egyházkerület élére. Olyan ember, aki egy élet munkája által bele­gyökerezett azokba a nemes ha­gyományokba, amelyek megőrzése nemcsak az egyház szempontjából nem közömbös, hanem nemzeti érdek is. Nem hunyt el dr. Geduly Henrikkel a nagy kerület utolsó reprezentánsa. A nemzeti gondolat zászlóvivője dr. Dómján Elek és ez a gondolat magába foglalja a csonka kerület álmát és törekvé­seinek célját is: az integer kerületet. ötszázan kérték felvételüket újab­ban s az igazolások folyamatban vannak. Bejelentette, hogy a frontharcos zászlóra jelentékeny felajánlások történtek és igy a zászlószentelés és avatás idejét junius 27-ére ki­tűzhették. Lelkes éljenzés fogadta azt a bejelentését, hogy dr. Fáy István főispán neje vállalta a zászló­anya tisztet. A frontharcoscsoport főcsoporttá alakult át, majd megválasztotta az uj tisztikart. Junius 27-én zászlót szentel az újhelyi frontharcos főcsoport

Next

/
Oldalképek
Tartalom