Zemplén, 1934. július-december (65. évfolyam, 26-52. szám)

1934-08-19 / 33. szám

Sátoraljaújhely. 1934. augusztus 19. & LXV. évf. 33. szám. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP Szerkesztőség, kiadóhivatal, MTI kirendeltség I FELELŐS SZERKESZTŐ .■ I Megjelenik szombaton délben Vármegyeháza II. udvar I . g I Előfizetési ár: Telefon: 109. Postafiók: 69. I Dr BOGYAY KALMAJí I Negyedévre 1-20 P, félévre 240 P, egész évre 480 P Kozma főispán vállalta a munkácsi „Turul“ megszerzésére irányúié mozgalom vezetését Emlékek 15 év után Irta: Sikolya Albert 1919. év nyarán történt. A cseh csapatok már akkor régen elözönlöt- ték a Felvidéket. Mi, a megszállott területek magyarjai, dobogó szivvel vártuk nap-nap után a híreket, ame­lyek az uj országhatár megvonásáról keringtek. A bolsevizmus utáni kábultságunk- ból még ki sem ocsúdtunk s vergődő bizonytalanságunkban a legellentéte­sebb beszédeknek is hitelt adva ke­restük a forgalomba jött szavakból a vigasztalást, amelybe mint mentő­övbe belekapaszkodtunk, hogy el­merülő bizodalmunkat legalább egy- egy pillanatra vissza hozza az életre. A jobb jövőben való reménykedésünk különösen azon meggyőződésünk köré csoportosult, amely bízott abban, hogy az angol józanság, az olasz önérdek, a hagyományos francia sza­badságszeretet nem fogja megengedni ezer év érdemeit hitványul eltiporni. , Nekünk meggyötörteinek, milyen jó is volt hallani egy-egy lényegtelen olasz, vagy angol részről jövő gesz­tusról, amely kicsinységükben is gyógyír volt vérző lelkünkre. Aztán epekedő lélekkel vártuk, hogy a fran­cia elfogultság nemzetünk irányában enyhülni fog s e nagy nép cseleke­deteit az emberi érzés, az igazság és a józan ész fogja majd irányítani, amely a jellemre, a becsületre, az ősi erényekre építi fel számításait. G hitünkben a legelső keserves csalódás 1919. év nyarán ért. Hirt kaptunk arról, hogy egy francia veze­tés alatt lévő határmegállapitó bizott­ság Sátoraljaújhelybe érkezik, amely tanulmányozza a vidéket s tapaszta­latairól jelentést tesz a béketerveken dolgozó főbizottságnak. Ujjongó örömmel fogadtuk az ér­tesülést s egynéhányan a cseh meg­szállott terület falvaiból átszöktünk a Ronyva patakon, amely az uj ország­határt képezte és a sátoraljaújhelyi nagyállomáson vártuk az összegyül- tekkel a francia bizottságot hozó vo­natot. Kora reggel volt, amikor Sá­rospatak felől befutott a mozdony után kapcsolt szerelvény. Farkas An­dor, Sátoraljaújhely város akkori pol­gármestere vezette csoportunkat a vagon elé, amelyből álmosan egy magasabb rangú francia tiszt lépett ki. A szónokló polgármester daliás alakja meghajolt a győző előtt, fejé­ről lekerült a kalap s szája szólásra nyílt Megható erővel ismertette népünk fájdalmát, szenvedését. Rámutatott a hazug rágalmakra, amelyekkel igye­keznek országunkat eltiporni. Meg­csillogtatta a múltak érdemeit s azok­tól, akiknek kezébe van letéve népünk sorsa, nem kért mást, csak az igaz­ságot. A francia tiszt közönyösen fogadta a küldöttségünk panaszát, rideg szi­vekre talált az elhangzott jajszavunk és a győző az elbizakodottak gőgjé­vel a csoport hátterében lévő cseh tiszthez sietett, akit megölelt. A Magyar Turista Egyesület Hegy­aljai osztálya évi közgyűlést tartott szerdán délelőtt a megyeháza nagy­termében Mattyasovszty Kálmán ügy­vezető alelnök vezétése alatt. A mér­sékelt érdeklődés mellett, mintegy 20 lag jelenlétében lefolyt ülésen megjelentek leveldi dr. Kozma György főispán, Bernáth Aladár alispán és dr. Orbán Kálmán polgármester az osztály diszelnökei. A tavalyi zárszámadás és az évi költségvetés hozzászólás nélkül tör­tént elfogadása után a közgyűlés egyhangú határozattal Tóth Gyula banktisztviselővel töltötte be a főtit­A lovagias olasz nemzet a Magyar- országon hősi halált halt olasz hősök földi maradványait exhumáltatja és Budapestre szállíttatja. Zemplénvár- megyében is számos olasz hős van eltemetve, kiknek porait most szintén a fővárosba szállítják. A zemplén- vármegyei exhumálások augusztus 21-én és 22-én mennek végbe s azokon a budapesti olasz katonai attassé megbízásából Roma Angeló vesz részt, hogy átvegye honfitársai földi maradványait. Sátoraljaújhelyben 31 olasz hős Borzalmas szerencsétlenség történt augusztus 13 án Pácin községben. Szabó Zsigmond földmives 2 éves kisfia a konyhában játszadozott, mi­közben oly szerencsétlenül esett el, hogy magával rántotta az asztal té­rítőjét. Ennek következtében az asz­talon elhelyezett hamulugos fazék tar­talma ráömlött és borzalmas égési se­Még most is fájdalom, szégyen, a megaláztatás érzése tölt el, ha erre a jelenetre gondolok. Árpád utódait porbasujtva láttam azok előtt, akik hajdan a magyar kard védelme alatt nőttek naggyá. Megelevenedtek előt­tem Rákóczy ezen a tájon harcoló elesett kurucai s láttam szemükben a francia hitszegés miatt hullatott könnyeket, ügy tetszett, mintha a munkácsi hegyek irányából rikoltó kürtszó szállna végig a bodrogközi síkságon s az ősz táltos lengő ősz szakállal, kiterjesztett karokkal, most nem áldást, de átkot szóra felénk, hitvány gyávaságunkért. Csoportokba verődve tárgyaltuk a bekövetkezendő eshetőségeket. Volt, aki igyekezett közöttünk a francia álláspontot megmagyarázni, amely igyekszik Keleten biztonságát a cseh, kári tisztséget, majd hozzájárulását adta ahhoz, hogy az Osztály 1100P váltótartozása bekebeleztessék a tu­rista-házra. A turista hősök emlék­oszlop felállítására irányuló inditvány- nyal kapcsolatban megindult tárgya­lás során a közgyűlés felkérésére leveldi dr. Kozma György főispán szívesen vállalta azt, hogy a Munká­cson leszerelt milleniumi Turul szo­bornak Sátoraljaújhely részére leendő megszerzése és a Sátorhegyeken való felállítása érdekében érintkezésbe fog lépni a kormánnyal és igyekezni fog, hogy a szép terv megvalósuljon. van eltemetve, kiknek az exhumálása ünnepélyes keretek között augusztus 21 én délután 6 órakor fog végbe­menni a köztemetőben. Az exhumá­lásnál a város közönségét dr. Pri- hoda József h. polgármester fogja képviselni. Sátoraljaújhelyen kívül Sárospa­takon, Tokajban, Bodrogzsadányban és Bodrogolasziban lesznek még 21-én a délutáni órákban exhumálások, amelyek mindegyikén képviseltetik magukat a hatóságok. beket ejtett a szerencsétlen gyermeken. Az erős szervezetű fiúcska borzal­mas szenvedés után pénteken meg­halt. A sátoraljaújhelyi kir. törvény­szék vizsgálóbirája, dr. Lakatos Dá­niel azonnal kiszállt a községbe. Megejtették a boncolást és megálla­pították, hogy a szerencsétlenségért senkit sem terhel felelősség. az oláh, szerb fegyverekre felépíteni. Megértettük a franciák védekező, biz­tonságot kereső cselekedeteit, de cso­dálkoztunk a rövidlátáson, amely a cseh, az oláh hűségre épit. Én kiábrándulva tértem a meg­szállott területen lévő falumba. Azok számára, akik epekedő vággyal vár­ták vigasztaló híreimet, nem vittem semmit. Azóta már a franciákban vetett hitemet sok, nagyon sok csaló­dás érte. Régi fájdalmam átalakult már dacos akarattá, amely csak azért is hisz az isteni örök igazság győ­zelmében. Nyár volt akkor is, amikor ez tör­tént, augusztus elei szomorú, letiport magyar nyár. Ennek a nyári reggel­nek emlékét azóta ott hordom lel­kemben s most 15 év után is az emlékezés keserű fájdalmával tölt el. Utolsó szó Egyik sátoraljaújhelyi laptársunk jónak látta feleleveníteni az 1918-as forradalmi események emlékét és ezt felhasználni arra, hogy dr. Dómján Elek m. kir. kormányfőtanácsos, ágos­tai evangélikus főesperes ellen oly értelmű támadásokat intézzen, me­lyek szerint dr. Dómján Elek mint szélsőséges forradalmár és destuktiv egyén állittatik az olvasóközönség elé. Ezen támadások dolgában lapunk helyt adott dr. Dómján Elek nyilat­kozatainak, mely nyilatkozatok újabb támadásokra szolgáltattak okot. Mi a magunk részéről nyíltan ki­jelentjük, hogy az 1918-as forradalmi eseményeket a leghatározottabban el­ítéljük akár Zemplénről, akár más vidékről van szó s nem értünk egyet azzal az akcióval, amelyet a magyar- országi szabadkőművesek, radikálisok és szocialisták annak idején az ország tönkretételére megindítottak és győ­zelemre vittek. Nem lehet azonban tagadásba venni, hogy az 1918-as októberi és novemberi események és maga az osztrák-magyar monarchia összeomlása egy olyan szellemi ködöt terjesztett szét a magyar társadalom­ban, mely rendkívül nehézzé tette a tisztánlátást és ennek következtében a hazafiasán gondolkozó tisztességes elemek közül is igen sokan akadtak, akik belesodródtak a forradalomba. Ezek közé tartozott dr. Dómján Elek is, kit egész múltja a 48-as függet­lenségi eszméhez kötött és aki a for­radalomban elsősorban a független­ségi eszmének diadalát látta, amely eszme szolgálatában nevelkedett és harcolt. Senkinek sincs joga kétségbe vonni azt, hogy dr. Dómján Eleket, amikor a sátoraljaújhelyi Nemzeti Tanács elnöki tisztségét elfogadta, tisztán hazafias szándék vezette, gon­dolkozhatunk tehát bármiképpen a Nemzeti Tanács megszületéséről és működéséről, de dr. Dómján Elek jóhiszeműségét kétségbevonni nem lehet. Elismerjük viszont, hogy dr. Dóm­ján Elek szóbanlévő politikai lépése rendkívül alkalmas célpont politikai támadásokra, de ily politikai táma­dások megindítására erkölcsileg csak azokat ismerjük el jogosultaknak, akik 1918-ban sem szabadkőművesek, sem radikálisok, sem szociálisták nem voltak, sőt passzíve szm viselkedtek, hanem ellenkezőleg ellenforradalmi tevékenységet fejtettek ki. Minden más oldalról jövő támadást másnak nem tekinthetünk, csak személyi haj­szának és miután erre alkalmat nem akarunk szolgáltatni, az ezen üggyel összefüggő közléseknek lapunkban ezentúl helyt nem adunk. —m— Exhumáljál! a Zempiénmegyében nyugvó olasz hősi halottakat fi játék vége: a lúg halálra sebezte a szerencsétlen pácini kisfiút Egyes szánt ára 10 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom