Zemplén, 1934. július-december (65. évfolyam, 26-52. szám)
1934-08-19 / 33. szám
2. oldal. ZEMPLÉN 1934 augusztus 19. Egy furcsa feljelentés a zsodinyi arany egy részének nyomára vezette a csendőrséget Az első számú bodrogzsadányi aranylelet tekintélyes és igen nagy értéket képviselő részének eltűnése még mindig erősen foglalkoztatja úgy Sárospatak, mint az egész vármegye közvéleményét. A csendőrség lankadatlanul nyomoz az eltűnt kincs után és igyekszik felderíteni azokat a személyeket, akik az útépítő munkásoktól, kihasználva azok hozzánemérté- sét, potom áron összevásárolták a lelet egyes értékes darabjait. Legutóbbi számunkban megírtuk, hogy a csendőrség előállította és őrizetbe vette Palatínus Sándor vég- ardói kosárfonót, aki az eltűnt arany jelentékeny részét, — mintegy háromnegyed kilót, — Budapestre vitte s azt ott értékesítette. A kosárfonót később szabadlábra helyezték, az eljárást azonban folytatják ellene. Az általa eladott aranynak egyelőre nyoma veszett, mivel Palatínus nem tudta pontosan megjelölni azt a pesti ékszerkereskedést, ahol a nagymeny- nyiségü aranyat eladta. A csendőrség aranykutató munkájába a napokban újabb érdekes fordulat állott be, minek következtében újabb, mintegy 35 deka arany nyomait sikerült felkutatni s ebből a mennyiségből egy rész, pontosan 49 és egynegyed gram, a hatóságok kezére került. A nyomozás újabb eredményét egy furcsa feljelentés eredményezte, amelyet a feltárásnál dolgozó egyik munkás tett a sárospataki csendőrségen szomszédja ellen, akit a féltő gonddal rejtegetett arany értékesítésével megbízott. A feljelentő Beláz József sárospataki lakos előadta, hogy az útépítésnél talált aranyból pár darabot ő is magához vett. Az aranyat nem szolgáltatta be, hanem a vele egy lakásban lakó Csornyák Istvánnak adta, hogy az Budapesten adjon túl a „portékán“ feles haszonra. Csornyák át is vett tőle 6 darab öntvényt, mintegy 30 deka súlyban s azzal Budapestre utazott, ahol 410 pengőért eladta az aranyat. Az elszámolásnál azonban a két „üzletfélnek“ nézeteltérései támadtak. Csornyák ugyanis 55 pengőt akart Beláznak adni, mire a „megkárosított“ ember a csendőrségre sietett és feljelentette szomszédját. A csendőrségen érthető meglepetéssel fogadták a szokatlan feljelentést, majd faggatni kezdték Belázt, hogy másnak is adott-e el aranyat? A kérdés zavarba hozta a társa eljárásán méltatlankodó munkást, aki rövid kertelés után beismerte, hogy Staub Ferenc sárospataki kereskedőnek is eladott egy kis tekercs aranydrótot, amiért 12 pengőt kapott. A csendőrségről nyomban járőr ment Staub lakására, de a kereskedőt nem találták, mert az Gávdn tartózkodott. Hozzátartozói azonban átadtak a csendőrségnek egy 49 és egynegyed gram súlyú aranydróttekercset, amelyről kétségtelenül megállapították, hogy a zsadányi leletből származik. Beláz József feljelentése következtében tehát megkerült az eltűnt arany egy része, mig a Csornyák által Budapesten értékesített 30 deka arany megvásárlója után nagy eréllyel folyik a nyomozás. Négy és félmillió pengőbe kerülne Tiszafüred és Tokaj között a tiszai partvédőművek megépítése A tiszai hajózás fejlesztésének egyre jobban előtérbe kerülő problémája nagyon időszerűvé tette a Felső Tisza szabályozását is. Erre a szabályozásra a hajózás érdekén kívül is igen nagy szükség volna, mert mint az elmúlt évek árvizei mutatták, a Felső Tisza vidéke védtelen a nagy víztömegek leözönlésével szemben. A Tisza szabályozás befejezetlen- sége eszerint főképpen a partvédőművek hiányában jut kifejezésre és elsősorban ezen a hiányon kellene segíteni. Erre vonatkozólag már tervek is készültek s meg van a költségvetés is, amely szerint Tokaj és Tiszafüred között 50 kilométer hosz- szuságban négy és fél millió pengőbe kerülne a partvédelmi művek kiépítése. Értesülésünk szerint illetékes körök máris behatóan foglalkoznak a nagyjelentőségű terv megvalósításának gondolatával. Nagyon jól sikerült az újhelyi Szociális Missziótársulat műsoros estje A Szociális Missziátársulat sátoraljaújhelyi szervezetének a Bernáth Aladárné védnöksége alatt működő vigalmi bizottsága augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján kitünően sikerült jótékonycélu műsoros estet rendezett a Katolikus Kör helyiségeiben. A gondosan összeállított műsort a „Sakál-jazz“ nyitotta meg, majd a „Bunda“ c. egyfelvonásos vígjáték váltott ki nagy derültséget. A szereplők, Zboray Feri, György Pali, Dem- jén Irénke, Kukoly Olga, Bátonyi Jenő és Braxatórisz Cyrill sok tapsot kaptak a hálás közönségtől, amely Visnicz Márta kedves művészettel elénekelt magyar dalait is lelkesen honorálta. Zboray Feri és György Pali Hacseket és Sajót imitálták nagy derültség közben. A Szabó Vali IV. éves tanitónövendék által kitünően a „ZEMPLÉN“ EREDETI TflRCfrlfl A pataki főiskolai kórus hangversenye Gólszécsen Irta: dr. Panka Károly Az ízletes vacsora után Komjáthy Gábor elnökkel és a kórus zászlóját tartó Biróy Bélával az élen vonult a kórus a kaszinó nagytermében felállított pódiumra. A közönség éljenzéssel fogadta az emelvényen megjelenő derék fiukat s amikor Komjáthy elnök bejelentette, hogy a műsoron feltüntetett hölgy közbejött akadályok miatt nem szerepel, valamint azt, hogy zongorát nem tudtak kapni, azonban az igy elmaradt müsorpon- tokat énekléssel fogják pótolni, nagy tetszésben tört ki. Es a kórus énekelt csaknem szünet nélkül szebbnél-szebb dalokat, így többek között a „Párizsi ifjakat“, „Mi zengi túl a bérceket“, „Győzelemről győzelemre“, Hej! Rákóczi, Bercsényi“ stb. Különösen a tenorista, Grün (Margitay) József (ma ny. miniszteri tanácsos) aratott nagy sikert gyönyörű hangjával. Az énekszámok között Császár Pál Tompa egyik költeményét, Lúczi Szabó Imre, a diákság bálványozott humoristája pedig „Jóczik Jónás futása“ cimü humoreszket adta elő a közönség állandó derűje és tetszése között. A hangversenyt természetesen tánc követte, de szünet közben is előadott még a kórus néhány gyönyörködtető dalt. A hangversenyen a varannói dalárda is képviseltette magát Malo- nyay Gyula aljárásbirő és Kossuth Elek szolgabirósegéd által, akik a vacsora alatt fel is köszöntötték a kórust. A táncmulatság reggel négy óráig tartott, amikor is a jólmegérdemelt nyugovóra tértek. Ez azonban nem tartott sokáig, mert már nyolc órakor talpon voltak. Jó korhelyleves elfogyasztása s meleg bucsuvétel után d. e. 10 órakor indultak azután hazafelé egy másik, de jobb utón, amelyen először Kohányba, ebbe a nevezetes községbe jutottak. Itt szüle tett ugyanis 1786-ban a kiváló iró, a jeles pataki diák, Fáy András, aki Széchenyi István gróf reformjainak egyik leglelkesebb hive és számos, ma is fennálló intézmény indítványozója és megvalósítója volt hazánkban. Szülőháza, amely még ma is fennál, emléktáblával van megjelölve. Kohányba történt megérkezésükkor azonban az a balszerencse érte őket, hogy az egyik szekér lógós lova belecsúszott a mély árokba. De ez az eset sem hozta zavarba ifjainkat. Közös erővel hozzáfogtak a ló kihúzásához, ami hamarosan sikerült is nekik. Most már zavartalanul folytatták útjukat s nemsokára beértek a nagy történelmi múltú Tőketere- besre, ahol megdöbbenve szemlélték a nemrégiben dühöngött tűzvész rettenetes pusztításait, amelynek a plébánia templom is áldozatul esett, pedig az már 1404-ben fennállott és a hírneves pálosoké volt. Itt temették el 1458-ban Perényi Jánost, 1519-ben pedig Perényi Imre nádort. Tőkete- rebest később híressé tette az a gyönyörű gótikus stilü mauzóleum, amelyet Magyarország néhai nagynevű miniszterelnökének és külügyminiszterének, gróf Andrássy Gyulának a Zala György által készített szarkofágja számára építettek Meining Artur tervei szerint 1893-ban. A mauzóleum egyik falát Munkácsy Mihály híres képe „Krisztus a keresztfán“ díszíti, a remekművű szarkofágra boruló nőalak pedig Andrássy leányát, Ilonát, gróf Batthyány Lajosnét ábrázolja. A községnek ezenkívül még más történelmi nevezetessége is van. Itt állott hajdan Párics vára, amely évszázadokon át sok harc szintere volt. Az ország rendei két ízben tartottak itt országgyűlést. Itt hoztak ugyanis törvényt 1454-ben a husziták garázdálkodásainak megfékezésére. A mohácsi vész után is itt jöttek össze a törvényhozók, hogy az ország érdekében a szükséges lépések felett tanácskozzanak. Később a Perényiek és Drugethek közti villongások szintere volt, majd Bethlen Gábor, utána pedig Thökölyi Imre kerítette hatalmába. Mikor azután Thökölyi csillaga lehanyatlott s a várat kénytelen volt elhagyni, felrobbantotta, hogy ne kerüljön épen az betanított matróztáncot Béres Manci, Bangha Irén, Zboray Klári és Zboray Gabi vitték sikerre. A „Panoptikum“ szerepeiben Veress Gizelle, Zboray Feri és György Pali könyveltek el megérdemelt sikert. A „Sakál-jazz“ zárószáma után vacsora volt, amit vidám táncmulatság követett. A kitünően sikerült est műsorát Ujváry Zoltánná, a vigalmi bizottság szinügyi vezetője tanittota be fáradságot nem kiméivé, amiért épugy dicséret illeti, mint szellemes konferanszáért Ujváry Zoltánt. Kassai Sándor. fi pataki járás 13 leventéje a főváros vendége lesz a Szent-István héten Budapest székesfőváros vezetősége alhatározta, hogy az idei Szent-István héten vidéki leventéket lát vendégül, hogy azoknak alkalmuk nyíljon a felemelő ünnepségek sorozatát megszemlélni. Ebből az elhatározásból kifolyólag a sárospataki járás leventecsapatainak 12 tagja egy oktató vezetésével Budapestre utazik, ahol a leventék 3 napig lesznek a főváros vendégei. Budapesti tartózkodásuk alatt a leventék megtekintik a különböző múzeumokat, a magyar-olasz futbalmérkőzést és Budapest főbb nevezetességeit. Vasúti kedvezménnyel utazhat az Őszi Lakberendezési és Háztartási Vásárra augusztus 31-szeptember 16 Budapest—Iparcsarnok Vásárigazolványok az IBUSz-nál és az Ipartestületnél. no/33 gyermektelen házaspár 2 szoba, konyha, kamara, fürdőszobás lakást keres november 1-ére. Cim a kiadóhivatalban. ellenség kezébe. Ezért ma már csak a romjai láthatók. Tőketerebesen elhajtottak Andrássy Gyula gróf hires kastélya előtt (s miután a gálszécsi jó kolbászos kor- helylevesnek csak az emléke élt már bennük, a kastélytól nem messze levő vendéglőben jól megebédeltek. Két óra körül azután útra keltek s nemsokára Velejtére érkeztek, ahol régen a vármegye egyik fontos posta- állomása volt és ahol látták azt a régi kastélyt, amelyet még a gróf Csákyak építettek és amelyet uj tulajdonosa, Andrássy Sándor gróf díszesen átalakított. Velejtét elhagyva s több dombon áthaladva Csörgőre jutottak, ahonnan már látni leheti Sátoraljaújhelyt. Itt pihenőt tartottak. A kocsisok a lovakat jól megzabolták, ők pedig a vendéglőben alaposan befalatoztak. Ezután vígan folytatták útjukat tovább s sötét este volt már, amikor Ujhelybe értek. Itt azonban bármennyire csábította is őket a város éjjeli életének változatossága, nem állottak meg, hanem hajtattak tovább s Szálka Ferenc bajoros éppen a lefekvést jelző kilenc órát harangozta, amikor a kollégium elé megérkeztek. Ekkor a zászlót meg a kofákat az énekteremben elhelyezték s fáradtan, de felejthetetlen emlékkel gazdagodva tértek a jól megérdemelt nyugovóra. (Vége.)
