Zemplén, 1934. július-december (65. évfolyam, 26-52. szám)
1934-09-30 / 39. szám
2. oldal. ZEMPLÉN 1934 szeptember 30. Zemplénvármegye közönsége felirattal fordul a földmiuelésügyi kormányzathoz a fepődésképes községi faiskolák megmentése érdekében A vármegye népes küldöttséggel köszönti Magyarország kormányzóját Budapestre történt bevonulásának 15-ik évfordulója alkalmából — Nyugdíjazások — Lelkes bizalomnyilvánitás Bernáth Aladár alispán iránt -- A törvényhatósági bizottság őszi évnegyedes közgyűlése Zemplénvármegye törvényhatósági bizottsága szeptember hó 27-én délelőtt 11 órai kezdettel tartotta meg leveldi dr. Kozma György főispán elnöklete alatt őszi évnegyedes közgyűlését. A közgyűlés megnyitásakor a főispán szívélyes szavakkal üdvözölte a törvényhatósági bizottság megjelent tagjait és egyúttal bejelentette, hogy Magyarország kormányzójának Budapestre történt bevonulása 15-ik évfordulója alkalmából a vármegye népes küldöttséggel fogja köszönteni a Kormányzót. Kérte a törvényhatósági bizottságnak ehhez való hozzájárulását. A bizottság egyhangú lelkesedéssel mondotta ki, hogy a küldöttség meleg szeretettel és hódolattal köszöntse a Kormányzót, mint a magyar feltámadás Vezérét. A továbbiak során a főispán bejelentette, hogy vitéz Fiizesséry Sándort a szerencsi járás kiváló szolgabiráját tiszteletbeli főszolgabíróvá nevezte ki. » A tárgysorozat első pontja a belügyminiszter leirata volt a szolgálatukat betöltött, vagy a törvényes korhatárt elért vármegyei alkalmazottak ügyében. Mattya- sovszky Kálmán tb. vm. főjegyző ismertette a belügyminiszter leiratát, mely az állástalan ifjúság elhelyezését célozza. A belügyminiszter a nyugdíjazások révén kíván állást juttatni az ifjúságnak, de egyúttal megjegyzi, hogy azon tisztviselők, akik nélkülözhetetlenek a köz szempontjából és akiknek további szolgálata kivételes indo kokból feltétlenül szükséges, állá sukban továbbra is meghagyhatók A leirat ismertetése után dr Kozma György főispán bejelen tette, hogy a nyugdíjazásokat Zemplénvármegyében is a minisz tér intenciói értelmében teljes erély lyel végrehajtják. Hivatkozott azon ban a leiratnak azon részére amely kivételes esetekről szól mondván, hogy bizonyára, közóhaj az, hogy Bernáth Aladár alispán aki — bár szolgálati idejét betol tötte, — mégis továbbra is állá sában megmaradjon. Hivatkozott a főispán arra, hogy a vármegye alispánja nézete szerint teljes mértékben bírja a vármegye közönségének bizalmát és szeretetét és a maga részéről javaslatot tesz aziránt, hogy a törvényhatósági bizottság őt állásában megerősítse. Bernáth Aladár alispán meghatóban mondott köszönetét a főispán elismerő szavaiért. Kijelentette, hogy eddig is iparkodott a vármegye közönségének igényeit kielégíteni, de ezután még inkább fog igyekezni mindent megtenni, amit képes, hogy Zemplénvárme- gyét minden erejével hűségesen szolgálhassa. Egyúttal kifejezte azt a reményét, hogy az idők majd úgy fognak alakulni, hogy mint nagy Zemplénvármegye alispánja mehet majd nyugalomba. Ezután dr. Misák József vármegyei főjegyző előadta az alispán javaslatát az összes választók által választandó törvényhatósági bizottsági tagok és póttagok választására nézve. Ismeretes, hogy az első öt év elteltével az általános választáson mandátumot nyert bizottsági tagok felerészét kisorsolták. Ezeket tehát újra kell választani. Az alispán javaslata szerint a választás napja november 18-ára volna kitűzendő. Egyúttal bejelentette a vármegyei főjegyző az egyes választókerületekben kijelölendő választási elnököknek és azok helyetteseinek névsorát. A bizottság úgy a választás határnapját, mint a választási elnökök és helyetteseik névsorát egyhangúan tudomásul vette. Biringer Gyula tb. vm. II. főjegyző ismertette ezután a vármegye 1935. évi költségelőirányzatát, melyhez Lichtenstein Jenő bizottsági tag szólt hozzá, takarékossági szempontokból kifogásolva a költségvetést. Bernáth Aladár alispán részletesen ismertette azon okokat, amelyek miatt a költségvetés kiadási előirányzatánál bizonyos emelés feltétlenül szükségessé vált. Az alispán felvilágosító szavaira a felszólaló bizottsági tag is megnyugodott a költségvetés realitásában. Az elnöklő főispán hangsúlyozta ezután, hogy ő is igen nagy súlyt helyez a takarékossági szempontokra és kijelentette, hogy mindenki meg lehet győződve arról, hogy a legnagyobb figyelemmel van állandóan a költség- vetés összeállításánál az adózók szempontjaira. Elfogadta a bizottság az Erzsébet közkórház 1935. évi költségelőirányzatát, melyet a belügyminisz terhez terjesztenek fel. Dr. Chudovszky Jenő közig, gyakornok terjesztette elő ezután Boronkay László árvaszéki ülnök nyugdíjaztatása iránti kérvényét, melyben hivatkozik arra, hogy teljes szolgálati idejét elérte. Majd Nádassy Elemér vármegyei irodatiszt, id. Garanyi János vármegyei hajduőrmester stb. nyugdíjaztatása iránti kérvényeinek tárgyalása következett, melyeket a bizottság egyhangúan elfogadott. A nyugdíjazások december 31-ével lépnek hatályba. Ezután következett földmivelés- ügyi miniszter azon rendeletének tárgyalása, melyben az összes községi faiskoláknak növényvédelmi szempontból való sürgős megsemmisítését rendelte el. A Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület azt a kérelmet terjesztette a törvényhatósági bizottság elé, hogy a bizottság írjon fel a miniszterhez, hogy legalább az 1933. évben teljesen egészségesnek talált legjobb 16 zempléni községi faiskola fenntartassék és a többiek megsemmisítése is úgy legyen keresztülvihető, hogy azok 2—3 éven belül kitermelhessék az egészséges anyagokat. Ez a tárgy nagy érdeklődést keltett a bizottsági tagok körében. Több felszólalás történt. Ugyanis a földmivelésügyi minisztériumnak ez a rendelete az egész vármegye lakosságában rendkívüli izgalmat és megütközést keltett. A zempléni gazdasági köröket is igen nagy izgalomba hozta a rendelet. Tudatában voltak bár, hogy a minisztérium rendeletének intenciói növényvédelmi szempontból helyesek, de viszont kénytelenek voltak megállapítani, hogy a rendeletnek a gyakorlatban való radikális keresztülvitele helyrehoz- hatlan károkat idézne elő a mező- gazdaságban és a gazdaközönség körében. Pártkülönbség nélkül mindenki igen sérelmesnek tartja, hogy a minisztérium a faiskolák szakszerű megvizsgálása nélkül azok kiirtását rendelte el, annál is inkább, mert ezen rendelkezés mögött a közönség a nagy cégek akcióját sejti, akik bizonyára növényvédelemre való hivatkozással megtéveszthették a rendelet megszerkesztőjét. (Bizonyosnak tartjuk, hogy a minisztérium az előadott indokra való tekintettel meg fogja változtatni álláspontját. Szerk.) A kisgyülés javasolta, hogy a törvényhatósági bizottság írjon fel a földmivelésügyi kormányzathoz a növényvédelmi szempontból kifogástalan faiskolák megmentése érdekében. A tárgyhoz elsőnek dr. Szirmay István vm. tiszti főügyész szólt hozzá, hangsúlyozva a rendelet törvény és szabályszerűségét, de viszont megállapította, hogy a gyakorlatban való tökéletes keresztülvitele rendkívül káros volna. A tárgyhoz azután ifj. Kertész János cigándi bizottsági tag szólt hozzá, aki nagyhatású beszédben bizonyította be a községi faiskolák rendkívüli jelentőségét, nemcsak mezőgazdasági szempontból, hanem nevelési szempontból is. Majd Strisovszky Mihály hercegkuti rk. plébános emelkedett szólásra, aki szintén hangsúlyozta, hogy a, gazdaközönség, mely évek fáradtságos munkája során most kezdi végre a gyümölcstermelés nagy jelentőségét és hasznosságát felismerni, mély megdöbbenéssel áll szemben ezzel a rendelettel. Végül Mayer Géza erdőhorvátii rk. plébános kérte azt, hogy az erdőhorvátii faiskola, mely szilvaterméséről messze vidéken hires, szintén felvétessék azon faiskolák sorába, melyeknek fenntartását a bizottság feltétlenül szükségesnek tartja. A vitát a vármegye főispánja rekesztette be, kijelentvén, hogy teljes mértékben egyetért a vármegye közönségének a felszólalók utján kifejezésre juttatott általános óhajával és a napokban közvetlen tárgyalásokat fog folytatni a fa iskolák megmentése érdekében, mert ez nemcsak az érintett községek érdeke, hanem egyúttal nemzeti érdek is. Gyermekgyilkos leányanya Megfojtotta és a trágyadombba ásta csecsemőjét egy taktaszadai leány Juhász Erzsébet taktaszadai leány a múlt héten egy egészséges gyermeket hozott a világra. Hogy szégyenétől szabaduljon, az újszülött csecsemőt sajátkezüleg megfojtotta és az udvarukon lévő trágyadombban elásta. A bestiális kegyetlenségü gyilkosság mintegy két hétig titokban maradt és úgy pattant ki a dolog, hogy a kutyák a már oszlásnak induló csecsemőholttestet kikaparták a trágyadombból. A csendőrök vallatóra fogták Juhász Erzsébetet, aki előbb tagadott, de a bizonyítékok súlya alatt megtört és bevallotta szörnyű tettét. Letartóztatták. Angol MM ad Sátoraljaújhelyben született- angol tanár. Perfekt és gyors módszer! — Megkeresések az alábbi címre küldendők: Fulton Róbert, Angol-internátus, Sárospatak.
