Zemplén, 1934. július-december (65. évfolyam, 26-52. szám)

1934-09-30 / 39. szám

2. oldal. ZEMPLÉN 1934 szeptember 30. Zemplénvármegye közönsége felirattal fordul a földmiue­lésügyi kormányzathoz a fepődésképes községi faiskolák megmentése érdekében A vármegye népes küldöttséggel köszönti Magyarország kormányzóját Budapestre történt bevonulásának 15-ik évfordulója alkalmából — Nyug­díjazások — Lelkes bizalomnyilvánitás Bernáth Aladár alispán iránt -- A törvényhatósági bizottság őszi évnegyedes közgyűlése Zemplénvármegye törvényható­sági bizottsága szeptember hó 27-én délelőtt 11 órai kezdettel tartotta meg leveldi dr. Kozma György főispán elnöklete alatt őszi évnegyedes közgyűlését. A közgyűlés megnyitásakor a főispán szívélyes szavakkal üdvö­zölte a törvényhatósági bizottság megjelent tagjait és egyúttal be­jelentette, hogy Magyarország kor­mányzójának Budapestre történt bevonulása 15-ik évfordulója al­kalmából a vármegye népes kül­döttséggel fogja köszönteni a Kor­mányzót. Kérte a törvényhatósági bizottságnak ehhez való hozzájá­rulását. A bizottság egyhangú lel­kesedéssel mondotta ki, hogy a küldöttség meleg szeretettel és hódolattal köszöntse a Kormányzót, mint a magyar feltámadás Vezérét. A továbbiak során a főispán bejelentette, hogy vitéz Fiizesséry Sándort a szerencsi járás kiváló szolgabiráját tiszteletbeli főszolga­bíróvá nevezte ki. » A tárgysorozat első pontja a belügyminiszter leirata volt a szolgálatukat betöltött, vagy a tör­vényes korhatárt elért vármegyei alkalmazottak ügyében. Mattya- sovszky Kálmán tb. vm. főjegyző ismertette a belügyminiszter leira­tát, mely az állástalan ifjúság el­helyezését célozza. A belügymi­niszter a nyugdíjazások révén kí­ván állást juttatni az ifjúságnak, de egyúttal megjegyzi, hogy azon tisztviselők, akik nélkülözhetetlenek a köz szempontjából és akiknek további szolgálata kivételes indo kokból feltétlenül szükséges, állá sukban továbbra is meghagyhatók A leirat ismertetése után dr Kozma György főispán bejelen tette, hogy a nyugdíjazásokat Zemplénvármegyében is a minisz tér intenciói értelmében teljes erély lyel végrehajtják. Hivatkozott azon ban a leiratnak azon részére amely kivételes esetekről szól mondván, hogy bizonyára, közóhaj az, hogy Bernáth Aladár alispán aki — bár szolgálati idejét betol tötte, — mégis továbbra is állá sában megmaradjon. Hivatkozott a főispán arra, hogy a vármegye alispánja nézete sze­rint teljes mértékben bírja a vár­megye közönségének bizalmát és szeretetét és a maga részéről ja­vaslatot tesz aziránt, hogy a tör­vényhatósági bizottság őt állásában megerősítse. Bernáth Aladár alispán megha­tóban mondott köszönetét a fő­ispán elismerő szavaiért. Kijelen­tette, hogy eddig is iparkodott a vármegye közönségének igényeit kielégíteni, de ezután még inkább fog igyekezni mindent megtenni, amit képes, hogy Zemplénvárme- gyét minden erejével hűségesen szolgálhassa. Egyúttal kifejezte azt a remé­nyét, hogy az idők majd úgy fog­nak alakulni, hogy mint nagy Zemplénvármegye alispánja mehet majd nyugalomba. Ezután dr. Misák József vár­megyei főjegyző előadta az alispán javaslatát az összes választók által választandó törvényhatósági bizott­sági tagok és póttagok választására nézve. Ismeretes, hogy az első öt év elteltével az általános választáson mandátumot nyert bizottsági tagok felerészét kisorsolták. Ezeket tehát újra kell választani. Az alispán javaslata szerint a választás napja november 18-ára volna kitűzendő. Egyúttal bejelen­tette a vármegyei főjegyző az egyes választókerületekben kijelölendő választási elnököknek és azok he­lyetteseinek névsorát. A bizottság úgy a választás határnapját, mint a választási elnökök és helyetteseik névsorát egyhangúan tudomásul vette. Biringer Gyula tb. vm. II. fő­jegyző ismertette ezután a várme­gye 1935. évi költségelőirányzatát, melyhez Lichtenstein Jenő bizott­sági tag szólt hozzá, takarékossági szempontokból kifogásolva a költ­ségvetést. Bernáth Aladár alispán részle­tesen ismertette azon okokat, ame­lyek miatt a költségvetés kiadási előirányzatánál bizonyos emelés feltétlenül szükségessé vált. Az alispán felvilágosító szavaira a fel­szólaló bizottsági tag is megnyu­godott a költségvetés realitásában. Az elnöklő főispán hangsú­lyozta ezután, hogy ő is igen nagy súlyt helyez a takarékossági szem­pontokra és kijelentette, hogy mindenki meg lehet győződve arról, hogy a legnagyobb figye­lemmel van állandóan a költség- vetés összeállításánál az adózók szempontjaira. Elfogadta a bizottság az Erzsébet közkórház 1935. évi költségelő­irányzatát, melyet a belügyminisz terhez terjesztenek fel. Dr. Chudovszky Jenő közig, gyakornok terjesztette elő ezután Boronkay László árvaszéki ülnök nyugdíjaztatása iránti kérvényét, melyben hivatkozik arra, hogy teljes szolgálati idejét elérte. Majd Nádassy Elemér vármegyei iroda­tiszt, id. Garanyi János vármegyei hajduőrmester stb. nyugdíjaztatása iránti kérvényeinek tárgyalása kö­vetkezett, melyeket a bizottság egyhangúan elfogadott. A nyug­díjazások december 31-ével lépnek hatályba. Ezután következett földmivelés- ügyi miniszter azon rendeletének tárgyalása, melyben az összes községi faiskoláknak növényvé­delmi szempontból való sürgős megsemmisítését rendelte el. A Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület azt a kérelmet terjesz­tette a törvényhatósági bizottság elé, hogy a bizottság írjon fel a miniszterhez, hogy legalább az 1933. évben teljesen egészségesnek talált legjobb 16 zempléni községi faiskola fenntartassék és a többiek megsemmisítése is úgy legyen keresztülvihető, hogy azok 2—3 éven belül kitermelhessék az egész­séges anyagokat. Ez a tárgy nagy érdeklődést keltett a bizottsági tagok körében. Több felszólalás történt. Ugyanis a földmivelésügyi minisztériumnak ez a rendelete az egész vármegye lakosságában rendkívüli izgalmat és megütközést keltett. A zempléni gazdasági köröket is igen nagy izgalomba hozta a rendelet. Tudatában voltak bár, hogy a minisztérium rendeletének intenciói növényvédelmi szempontból he­lyesek, de viszont kénytelenek voltak megállapítani, hogy a ren­deletnek a gyakorlatban való radikális keresztülvitele helyrehoz- hatlan károkat idézne elő a mező- gazdaságban és a gazdaközönség körében. Pártkülönbség nélkül mindenki igen sérelmesnek tartja, hogy a minisztérium a faiskolák szakszerű megvizsgálása nélkül azok kiirtását rendelte el, annál is inkább, mert ezen rendelkezés mögött a közön­ség a nagy cégek akcióját sejti, akik bizonyára növényvédelemre való hivatkozással megtéveszthették a rendelet megszerkesztőjét. (Bizonyosnak tartjuk, hogy a minisztérium az előadott indokra való tekintettel meg fogja változ­tatni álláspontját. Szerk.) A kisgyülés javasolta, hogy a törvényhatósági bizottság írjon fel a földmivelésügyi kormányzathoz a növényvédelmi szempontból ki­fogástalan faiskolák megmentése érdekében. A tárgyhoz elsőnek dr. Szirmay István vm. tiszti főügyész szólt hozzá, hangsúlyozva a rendelet törvény és szabályszerűségét, de viszont megállapította, hogy a gyakorlatban való tökéletes keresz­tülvitele rendkívül káros volna. A tárgyhoz azután ifj. Kertész János cigándi bizottsági tag szólt hozzá, aki nagyhatású beszédben bizonyította be a községi faiskolák rendkívüli jelentőségét, nemcsak mezőgazdasági szempontból, ha­nem nevelési szempontból is. Majd Strisovszky Mihály hercegkuti rk. plébános emelkedett szólásra, aki szintén hangsúlyozta, hogy a, gazdaközönség, mely évek fáradt­ságos munkája során most kezdi végre a gyümölcstermelés nagy jelentőségét és hasznosságát fel­ismerni, mély megdöbbenéssel áll szemben ezzel a rendelettel. Végül Mayer Géza erdőhorvátii rk. plé­bános kérte azt, hogy az erdő­horvátii faiskola, mely szilvatermé­séről messze vidéken hires, szintén felvétessék azon faiskolák sorába, melyeknek fenntartását a bizottság feltétlenül szükségesnek tartja. A vitát a vármegye főispánja rekesztette be, kijelentvén, hogy teljes mértékben egyetért a vár­megye közönségének a felszólalók utján kifejezésre juttatott általános óhajával és a napokban közvetlen tárgyalásokat fog folytatni a fa iskolák megmentése érdekében, mert ez nemcsak az érintett köz­ségek érdeke, hanem egyúttal nemzeti érdek is. Gyermekgyilkos leányanya Megfojtotta és a trágyadombba ásta csecsemőjét egy takta­szadai leány Juhász Erzsébet taktaszadai le­ány a múlt héten egy egészséges gyermeket hozott a világra. Hogy szégyenétől szabaduljon, az új­szülött csecsemőt sajátkezüleg meg­fojtotta és az udvarukon lévő trá­gyadombban elásta. A bestiális kegyetlenségü gyil­kosság mintegy két hétig titokban maradt és úgy pattant ki a dolog, hogy a kutyák a már oszlásnak induló csecsemőholttestet kikapar­ták a trágyadombból. A csendőrök vallatóra fogták Juhász Erzsébetet, aki előbb taga­dott, de a bizonyítékok súlya alatt megtört és bevallotta szörnyű tet­tét. Letartóztatták. Angol MM ad Sátoraljaújhelyben született- angol tanár. Perfekt és gyors módszer! — Megkeresések az alábbi címre küldendők: Fulton Róbert, Angol-internátus, Sá­rospatak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom