Zemplén, 1934. július-december (65. évfolyam, 26-52. szám)

1934-07-22 / 29. szám

Sátoraljaújhely, 1934. Julius 22. %> •i» LXV. évf. 29 szám. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP Szerkesztőség, kiadóhivatal, MTI kirendeltség I FELELŐS SZERKESZTŐ: I Megjelenik szombaton délben Vármegyeháza II. udvar I « a*« i l I Előfizetési ár: Telefon: 109. Postafiók: 69. | 1>r «OGYAY KALMN I Negyedévre 1-20 P, félévre 240 P, egész évre 480 P Péntehen délben öt ház leégett Végordón A veszedelmes tűzvész egy lezárt lakásban keletkezett, melynek lakói búcsúra mentek 9 gazdái) és a kormány A szabadelvű ellenzék estilapja támadást intéz a kormány gazdasági politikája ellen azért, mert a római egyezményben a búza kiviteli árát állapította meg, bent az országban pedig a búza átvételére nézve mini­mális árakat, helyesebben: irányára­kat szabott. Ahány megjegyzése van a támadásnak, megannyi hibás fel­fogás és megannyi téves ténymegál­lapítás jut kifejezésre benne. Minde­nekelőtt az a követelés, amelyet az estilap támaszt, hogy a kormány, mi­után elejtette a bolettát, engedje végre szabadjára a forgalmat, ellenkezik a világgazdaság mai helyzetével és ter­mészetszerűen ellenkezik az ország elemi gazdasági érdekeivel. Amikor világszerte, Európában és Ameriká­ban egyaránt minden ország és min­den kormányzó hatalom erőteljesen belenyúl a kereskedelmi forgalom menetébe és amikor önellátó beren­dezések és korlátozó intézkedések védelmezik a belső termelést és kü­lönösen a válságtól legerősebben sújtott mezőgazdasági termelés érde­keit : akkor azt követelni, hogy egye­dül a magyar kormány hagyja érin­tetlenül érvényesülni a szabadkeres­kedelem, a kínálat és ajánlat törvé­nyeit; ez olyan követelés, amelynek a mai viszonyok között a gyakorlati élet ellentmond és amely a magyar nemzetgazdaság érdekeivel merőben szemben áll. A kormány — a többi nemzeti kormányokhoz hasonlóan — épenséggel kötelességszerüen avat­kozik bele a kereskedelmi forgalom körforgásába, mert csak gondos és körültekintő védelmi rendszabályok­kal tudja hathatósan megoltalmazni a magyar gazdasági élet és minde­nekelőtt a mezőgazdasági termelés érdekeit. Áttérve már most a támadásnak arra a részére, amely a római egyez­ményre vonatkozik, meg kell állapí­tani, hogy amikor a kormány meg­kezdette a búza kedvezményes kivi­telére vonatkozó tárgyalásokat, akkor a búza világpiaci ára még a tiz P-t sem érte el métermázsánként. Akkor még nem lehetett tudni, hogy a szá­razság — nemcsak nálunk, hanem világszerte jelentékenyen csökkenteni fogja a buzavetések hozamát, — hogy ennélfogva a búza ára emelkedni fog. Akkor még abban főit a kor­mány feje, hogy a búzának minél jobb értékesítését biztosítsa a kül­földi piacon és a kiviteli búzának 20 sillinges, illetve 56 lírás ár biztosítása nagy és nevezetes eredmény volt, mert ez az osztrák viszonylatban 16 pengőt, olasz viszonylatban pedig közel 17 pengőt jelentett a magyar búzára nézve métermázsánként. Ami mindenesetre jóval magasabb ár volt a búza világpiaci árainál és jóval magasabb annál az árnál is, amit a gazda addig a bolettával együtt kapott. Ez mindenesetre biztosított ár volt a magyar búza számára. Hogy azu­tán az időjárás bizonytalansága és a csökkent termés felszöktette a búza Pénteken délelőtt fél 11 óra felé a Sárospatakkal szomszédos Végardó községben rendkívül veszedelmes tűzvész pusztított. Eddig ismeretlen módon tűz tá­madt Tallárom Borbála végardói lakos lezárt lakásában, ahonnan a lángok rövidesen átcsaptak a szomszédos házakra is, amelyek a rekkenő forró­ságban, mielőtt az oltás megkezdőd­hetett volna, pillanatok alatt lángba borultak. A tűzhöz azonnal kivonult a sá­rospataki tűzoltóság, amely Kerekes Dezső parancsnok irányítása mellett nyomban megkezdte az oltást. A tüz­A sátoraljaújhelyi kir. törvényszék Kaltenbach tanácsa pénteken délelőtt vonta felelősségre a házastárson el­követett szándékos emberöléssel vá­dolt Kutas István monoki gazdasági bérescselédet, aki ez év április 19-én több fejszecsapással megölte fiatal feleségét. A főtárgyalás iránt szokatlanul nagy érdeklődés nyilvánult meg s arra 16 tanút idézett meg a biróság. Kaltenbach tanácselnök egynegyed 10 órakor kezdte meg a vádlott Ku­tas kihallgatását. Kutas István az elnök kérdésére kijelentette, hogy a vádat megértette és bűnösnek érzi magát. A felesége az utóbbi időben teljesen elhanyagolta a családját. Ritkán főzött, alig mosott s a három gyermeket úgy elhanyagolta, hogy árát: az semmit sem von le a kor­mány érdeméből, amely egy feltét­lenül biztos, magasabb fix árat álla­pított meg a külföldre szállítandó magyar búza értékesítésére nézve. Itt még megjegyezzük, hogy a kormány tárgyalásai során arról is gondosko­dott, hogy a kiválóbb minőségű ma­gyar búza az Ausztriába, illetve Olasz­országba leendő kivitelnél a megál­lapított fix árakat meghaladó térítés­ben részesüljön. Ami végül a szabadelvű estilapnak a belföldi irányárakra, illetve mini­mális árakra vonatkozó támadását illeti, erre nézve a következő felvilá­gosító és helyreigazító megjegyzésekre szorítkozunk: A kormány a Külkereskedelmi Hi­vatal, illetve az általa csoportosított kereskedelmi szervezetek utján megál­lapította az irányárakat, illetve a mi­nimális árat a búza átvételére nézve. Mit jelent a minimális ár? Annyit oltóság kétségbeesett erőfeszítéssel küzdött a lángok elterjedése ellen s kétórai megfeszített muuka után si­került a tüzet lokalizálnia. A tüzvizsgálat megállapította, hogy 5 lakóház, 1 csűr és egy sertésól vált a lángok martalékává, ezenkívül 3 sertés és 1 borjú esett áldozatául a veszedelmes tűznek. Tallárom Borbála, kinek lakásán támadt a tűz, egész családjával bú­csúra ment s ezideig értesíteni sem lehetett a szerencsétlenségről. A kár jelentékeny, nagy része azonban biz­tosítás utján megtérül. azok egészen tetvesek lettek. Már 1926-ban észrevette, hogy felesége egy Deák nevű fiatalemberrel viszonyt folytat. Akkor sikerült rábeszélnie a feleségét, hogy rendes és tisztességes életet éljen. Ezután 1931-ben hallott ismét felesége újabb hűtlenségéről beszélni, de először nem adott hitelt a híreszteléseknek. Ez év áprilisában arról értesült, hogy felesége Majoros János béressel folytat viszonyt. Kérdőre vonta fele­ségét, aki április 19-én délelőtt hányi- veti hangon beismerte, hogy Majoros Jánossal össze akar költözni. Már ezt megelőzően a szomszédoktól is hallotta, hogy az asszony aznap este Majoroshoz akar költözni és közösen szerzett tehenüket és sertésüket is el akarja vinni magával, hogy eladja. jelent, hogy ennek színvonala alá nem sülyedhet a búza ára az ország­ban. És mit jelentenek az irányárak? Annyit jelentenek, hogy a kereske­delmi szervezetek kötelesek minden búzamennyiséget átvenni, amit a gaz­daközönség a megállapított irány­árakon felkínál nekik. De a gazda nem köteles ezen árakon eladni búza­termését a kereskedelmi szervezetek­nek, hanem eladhatja szabad kézből magasabb áron is. A kormány gon­dosságát tanúsítja épen az, hogy az irányárakkal semmikép sem akarta befolyásolni az árak alakulását; csak arról kívánt gondoskodni, hogy az árak egy bizonyos viszonylagos, de az eddigi világpiaci áraknál maga­sabban megjelölt árszínvonal alá ne essenek. A kormány az irányárakkal és a minimális árakkal egyedül és kizáró­lag ezt a célt akarta biztosítani a mezőgazdasági termelés érdekében. Azt is megtudta, hogy Majoros a saját feleségével is közölte a dolgot és feleségét délután haza akarta küldeni szüleihez. Ezek a körülmények nagyon elke­serítették — vallotta a higgadtan vi­selkedő vádlott, elöntött a „fájás“ és az „önérzés“, felkaptam a fejszét és többször a fejére csaptam. Elnök: Hányszor ütött a fejére? Kutas: Emlékezetem szerint há­romszor. Azután jelentkeztem a csen­dőrségen. A továbbiak során elmondta még a vádlott, hogy nem volt szándéká­ban az asszonyt megölni. A vádlott vallomása után a tanukat hallgatta ki a biróság. Valamennyi tanú azt vallotta, hogy Kutast nagyon rendes, jóravaló embernek ismerték, aki a családjának élt. Koesisné több tanú előtt beismerte, hogy viszonya van Majorossal és össze fog vele költözni. Jordán Jánosné előadta, hogy látta, amikor Kutas az első csapást mérte az asszony fejére, mire ő rémülten elszaladt. Később újra bement a konyhába. Kutasné ekkor eszméletre tért, felült és vizet kért. Pár perc múlva megérkezett Majoros János, aki sírva borult a vérében fetrengő asszonyra. Majoros Jánost zárt tárgyaláson hallgatta ki a bíróság, majd Kalten­bach tanácselnök befejezettnek nyil­vánította a bizonyítási eljárást. A perbeszédek során a kir. ügyész a vádbeli bűncselekményben kérte bű­nösnek kimondani a vádlottat, mig a hivatalból kirendelt védő a vádlott mellett szóló enyhítő körülmények alapján enyhe büntetést kért. A biróság félórás tanácskozás után kihirdette az ítéletet, amely szerint a Kaptár-tanyai véres családi dráma tettesét házastárson erős felindulás­ban elkövetett szándékos emberölés bűntettében mondotta ki bűnösnek s ezért 5 évi fegyházbüntetésre ítélte. A vizsgálati fogságban eltöltött 1 hónapot a büntetésbe beszámították. A vádlott megnyugodott az Ítéletben, a kir. ügyész pedig felebbezett. Hogy most a szárazság kihatása foly­tán a búza ára felszökött és hogy a magyar tőzsdén is az irányáraknál magasabban jegyzik a búzát, ezt egy igen kedvező alakulásnak tartjuk. De éppen ez mutatja a kormány kö­rültekintő gondosságát, hogy semmi­kép nem kötötte meg a gazdaközön­ség kezét, mert számított arra a kedvező lehetőségre is, hogy a búza ára a kedvezőtlen időjárás folytán emelkedni fog. Ebből semmi neve­zendő kár nem háramlik sem a gaz- daközőnségre, sem az országra nézve. A kormány minden eshetőségre gondolt és mind a római egyezmény­ben, mind pedig az irányárak meg­szabásánál az ország gazdasági ér­dekeit szolgálta. Hogy ebből miként lehet azután vádakat kovácsolni a kormány ellen, azt teljesen érthetet­lennek tartanók, ha nem tudnók azt, hogy a felületesség rendszerint nagy bátorsággal párosul. Ötévi fegyházra ítélte a törvényszék a Kaptár-tanyai családi dráma tettesét Erős felindulásban házastárson elkövetett szándékos emberölés bűntettében mondották ki bűnüsnek Kutas Istvánt — Az Ítélet nem jogerős Egyes MzftiD ára ÍO fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom