Zemplén, 1934. július-december (65. évfolyam, 26-52. szám)
1934-07-22 / 29. szám
2. oldal. ZEMPLÉN 1934 julius 22. Sárospataki Mágus-cserkészek a Fekete teager mellett A pataki 761. sz Thimotheus öregcserkészcsapat 12-én három és félhetes erdélyi ut után megérkezett a Constanta melletti Mamaiába, a jamboreera Külön épületben kell elhelyezni a tokaji polgári leányiskolát Constanta-Mamaia, 1834 julius. A junius huszonkettedikén elindult pataki theológus öregcserkészek, ma julius 12-én megérkeztek a Jam- boreea III. Nationala-ra, ahol Magyarországot képviselik. A Thimotheusok dr. Szabó Zoltán theol. akad. professzor vezetésével Patakról Budapestig vonaton, Budapesttől Orsováig, a romániai határig pedig a Helios hajón tették meg útjukat. Orsován hatalmas tömeg és n romániai vizicserkészek üdvözölték a sárospataki öregcserkészek tizenkét főnyi kis csapatát. Orsováról a jugo- szlávia Tekijába, majd Adah Caleba tettek kirándulást. Orsováról Karán - sebes, Hátszeg volt az útvonal, meg- mászták a Retyezátot, megnézték Vaj- dahunyadot, Boldogfalva stb. után Gyulafehérvár, Nagyenyed, Toroczkó, Marosvásárhely, üyergyószentmiklós, (Gyilkos tó), Tusnád (Szt. Anna tó), Bikrád, Sepsiszentgyörgy, Brassó, Bukarest voltak a főbb állomásai a sok kiszállással teljes gyönyörű három és félhetes erdélyi útnak. A zempléni magyar csapatot mindenütt kitüntető előzékenységgel fogadták. A csapat Sepsiszentgyörgyön A telkibányai hágó keleti kapujában évek óta észlelt különös természeti tünemény titkát végre megfejtette a tudomány. Cholnoky Jenő dr. egyetemi tanár, mint a Magyar Turista Egyesület elnöke legutóbb Sátoraljaújhelyben járva, kirándult a Mátyás király kut- jához s ottani vizsgálódásainak eredményéről az egyik fővárosi lapban (Sátoraljaújhely idegenforgalmi érdé- kei szempontjából szinte beláthatatlan jelentőségű) nyilatkozatban számolt be. Megállapítása szerint a Nagy Ki rályhegy észak-keleti lába, (a Mátyás király kút környéke) a világ egyik legnagyobb csodáját rejti magában: ehez hasonló természeti jelenséget ez- ideig csupán egyet ismert a tudomány: a mandzsuriai Tien-Pau San hegységben lévő jégvidéket. Hogy ez a megállapítás milyen érdekes szemlélődés, tudományos következtetés eredménye, hogy mit fed tulajdonképen, az egyelőre másod rendű kérdés, mert van, ami annál fontosabb. Mert most egyedül az a fontos, hogy: Sátoraljaújhely idegenforgalma érdekében a legsürgősebben meg kell mozdulni, hogy kiaknáztassék az a kincs, amit ez a megállapítás jelent. Mert sok kincset jelent tudományos, de idegenforgalmi szempontból is egyaránt. Egy olyan világhírű tudós mondotta, mint: Cholnoky Jenő. Sátoraljaújhelynek kell legelőször (még pedig azonnal) hozzányúlnia a Nagy Király-hegyi jégmező kérdéséhez, mert különben egy olyan alkalmat szalaszt el, amelyet nem fog pótolni soha idegenforgalmi politikájának legmesteribb sakkhuzása sem. Sátoraljaújhelynek már 1934. julius 22-én meg kell mozdulnia, hogy — Sátoraljaújhelyen át vezessen az ut a Nagy Király-hegyi jégmezőre!; hogy — Sátoraljaújhely legyen a központja a Nagy Király-hegyi jégmezőnek 1 És hogy ez úgy legyen, azt nem egyébként találkozott Magyary Antal bukaresti magyar követtel is, aki hosszan elbeszélgetett dr. Szabó Zol tán parancsnokkal és a csapat tagjaival. * Most itt vagyunk Constantában, s a szegedi magyar cserkészekkel vagyunk szomszédos táborban. Igen előzékenyen és figyelmesen kitűnő helyet kaptunk. A tenger pár lépésre van tőlünk. Rengeteg a külföldi és sok a külföldi cserkészek száma is. Elhelyezés dolgában egy vonalban vagyunk a csehszlovákokkal, odébb vannak a jugoszlávok és más oldalról üres hely van a szomszédságunkban a görögök számára fenntartva. Nagyon szép kaput csináltunk bejáróként, felette leng a magyar zászló. A napsütés különben szinte kibírhatatlanul forró, az éjszakák viszont nagyon hidegek. A csapat sok kirándulást tesz vitorlással, csónakkal és a románok meghívása folytán repülőgépen. A jövő hét elején sétautat teszünk Kons- tantinápolyba. csak kívánják Sátoraljaújhely érdekei, hanem adottságai már előre biztosítják is, csak egy kis megértést, egy kis megérzést, egy csomó bizalmat és egy csomó lelkesedést kell az ügybe belefektetni, — amit Sátoraljaújhelyen megtalálni bizonyára nem lesz nehéz, csak elő kell hívni. Ember pedig bizonyára fog akadni rá, hiszen mindnyájunk Sátoraljaújhelyéről van szó! (Cz—s) i) „ZEMPLÉN“ EREDETI TÜRCÚn törökök és labancok a kuruc }(egyalján in. Mert R. Zsigmond mint családfő és apa is gondos, szerető és áldott volt. Jeles fiakat nevelt a hazának: 1. Rákóczi Györgyöt, a kitűnő és nagyeszű erdélyi fejedelmet, a magyar világi és protestáns vallásszabadság dicsőemlékü egyik főhősét és gr. Rákóczi Pál országbírót. A Rákóczi-ház nagy vagyonát pedig roppant kiterjedésű és értékű szerzeményekkel már ő, Zsigmond emelte, gyarapitá fejedelmivé. Nevezetesen, öröklött ősi birtokaihoz részint királyi adományokkal vitézi és honfiúi érdemeiért, részint dúsgazdag nejei (Alaghy Judit, Mágóchy András özvegye, Gerendy Annna és Telegdy Borbála) hozományaival, részint pedig vétel utján ő szerzé meg családjának Szerencs és Ónod várakat uradalmaikkal, továbbá Debrő várát és uradalmát, Hernád-Némethit, Onódot és Sajó-Szent-Pétert, Zombor, Megy- aszó, Mád és Tarczal mezővárosokat a Hegyalján, Kisfalud pusztát: Erdélyben is tetemes birtokokat és ami fő, Sárosvármegyében az óriási kiterjedésű makoviczai uradalmat Zboró várával, — magát az utóbbit 80 ezer aranyért vette a iengyel Ostrogi JaVitéz Kohányi Albert igazgató gondos szerkesztésében most jelent meg a tokaji m. kir. polgári fiú és leányiskola XXXI-ik évvégi értesítője, amely az elmúlt iskolai évről számol be. Az értesítő kegyelettel emlékszik meg az intézet egyik igen érdemes tanárának, Czike Ferencnek elhunytéról, aki nyugdíjazása után 3 nappal, 1934. junius 3-án távozott az élők sorából. Az eredetileg polgári fiúiskola már 13 év óta ad helyet a leányiskolának, azonban a leányiskola létszámának állandó növekedése, továbbá az a kivánalom, hogy a leányok teljes el-‘ különitésével az iskola zsúfoltsága megszűnjön, felszínre hozta a leányiskola külön épületbe való elhelyezésének most már elodázhatatlan ügyét. Bár Tokaj nagyközség roppant Varga Erzsébet tiszakarádi leánynak múlt év november 23-án gyermeke született, aki pár nap múlva meghalt. Feljelentés folytán eljárás indult Varga Erzsébet ellen s ennek során a leányanyát azzal vádolták, hogy szégyenétől való félelmében újszülött gyermekét megfojtotta. A sátoraljaújhelyi kir. törvényszék tartotta meg az ügyben a főtárgyalást, melynek során orvosi vélemény alap ján Varga Erzsébetet a vád és következményei alól a bíróság felmentette. Már az egész ügy a feledés homályába merült volna, ha az újhelyi kir. ügyészség előtt újabb gyanuokok nem merültek volna fel, amelyek Varga Erzsébet bűnösségét látszottak igazolni. Az újabb gyanuokok alapján a kir. ügyészség indítványt tett a nusius hercegtől és nejétől Serédy Zsófiától. Egyszóval, amily nagy vitéz és bölcs államfő: ép oly nagy szerző és gondos, jó családapa is volt Rákóczi Zsigmond. Azért gyermekei kétszeresen fájlalták elhunytát s I. Rákóczi György még késő férfi korában is lelke mélyében fölháborodott, midőn 1644- ben, szabadságháboruja alatt gróf Eszterházy Miklós nádor zsoldos német hadai, az élő fiúnak nem tudván ártani: elég galádok és nyomorultak valának a fejedelem rég elhunyt apjának kisérteni meg ocsmány bosz- szuállásukat. Ugyanis Eszterházy seregei előtt Rákóczi Pál gondatlan tisztei könnyűszerrel megnyitván Szerencs vára kapuit, — a nádor zsoldos hada 1644. május—júniusban sokáig itt dőzsölt és garázdálkodott, része- geskedctt a Rákóczi birtokon; miközben a martalócz, istentelen németek — mint Szalárdy krónikája följegyzé — „az városban való egyházbeli régi földesurak temetésit felhányván, a fejedelem édes atyja Rákóczi Zsigmond testét is kihányták és ami ezüst s haszonravaló koporsójuk körül találtatott, — azoktul sirjokat, koporsójukat megfosztották.“ íme, igy fizetett a világszerte közmondásossá vált osztrák hála „Rákóczi Zsigmondnak*, sok rendbeli vére ontásáért, hű szolgálataiért még hamvaiban is 1 Csoda-e, ha a kegye- letes Rákóczi György, tiszteltemlékü súlyos anyagi helyzetben van, a község elöljáróságának és képviselőtestületének mégis a legsürgősebben módját kell ejtenie, hogy a leányiskola céljaira szükséges tantermekkel és mellékhelyiségekkel a fiúiskola épületét kibővítsék. Az intézet tanulóinak létszáma összesen 251 volt, akik közül tandíjmentességben és különböző kedvezményekben 124 tanuló részesült. Az értesítő egyébként pontosan beszámol az intézet egész évi működéséről, részletes kimutatásokat közöl az elért pedagógiai eredményekről s ennek alapján megállapíthatjuk*.hogy a tokaji polgári fiú- és leányiskola tanári testületé és igazgatója az elmúlt iskolaév folyamán fáradtságot nem ismerve mozdította elő a nemzetnevelés szent ügyét. Hogyan holt meg a tiszakarádi leányanya újszülött gyermeke Felmentés után újabb gyanuokok — A tiszakarádi temetőben exhumálták Varga Erzsébet gyermekének holttestét törvényszéknek a csecsemő holttestének exhumálására, az indítványhoz azonban a törvényszék nem járult hozzá. A kir. ügyészség felfolyamodása révén az ügy a debreceni kir. ítélőtábla elé került, amely helyt adott az ügyészségi indítványnak s elrendelte a csecsemő holttestének az exhumálását. A sátoraljaújhelyi kir. törvényszék vizsgálóbirája julius 14-én dr. Mato- lay László törvényszéki orvosszakértő, főorvos jelenlétében foganatosította a tiszakarádi temetőben a exhumálást, ami után a csecsemőhullát az Igazságügyi Orvosi Tanácshoz felküldöt- ték annak megállapítása végett, hogy a kisgyermek tényleg erőszakos halállal halt-e meg. Az exhumálás hire Tiszakarádon érthető feltűnést keltett. édes atyja drága hamvainak ilyettén szentségtelen kifosztását, kiforgatta- tását siri nyughelyéből, meghallván, — a legmélyebb elkeseredéssel Írott hosszú levélben hányta ezen isten- telenséget szemére Eszterházynak és megtorlásra gerjedő fővezérét Kemény Jánost Szerencs alá küldötte, aki is a várat csakhamar visszavévén, — Rákóczi az Eszterházy német és Ia- bancz hadait a Tiszától az ország széléig, a Morva vizéhez, sőt Bécs alá kergetvén Ekkép boszulá meg a nemes érzelmű s hős fiú a hős apa bántalmazott hamvai ellen elkövetett osztrák szentségtörést. Mig magyar él e földön, legyen áldott örökké apának és fiúnak s nagy és dicső unokájuknak: II. Rákóczi Ferencz néhai dicső fejedelmünknek, halhatatlan szabadsághősünknek emlékezete! . . . Honfiú, ki itten jársz tanulj a Rákócziak szent hamvaitól hűséget, szeretetet és áldoza (készséget a magyar hazához! . .. írtam 1883. junius 15-kén Thaly Kálmán sk. szab. kir. Debreczen város orsz. képviselője, a m. tud. Akadémia rendes tagja. * Ezen „vendégkönyv“ köszönettel vétetett és rendeltetési helyére tétetett Szerencsen 1883. Julius 25-ikén Igaz József helybeli ev. reform, lelkipásztor által. (Vége) Gróf Haller Gábor. Sátoraljaújhelynek ki kell használni Cholnoky professzor legújabb felfedezését
