Zemplén, 1934. július-december (65. évfolyam, 26-52. szám)
1934-11-25 / 47. szám
1934. november 25. ZEMPLÉN 5. oldal 3 év munkájának eredménye Az Iskolánkiviili Népművelési Bizottság beszámolója Zemplénvármegye Iskolánkivüli Népművelési Bizottsága az 1931 — 32—33—34. években kifejtett népművelési tevékenységéről érdekes beszámolót állított őssé. A népoktatás és nevelés, de különösen az analfabétizmus megszüntetése ügyében a 3 évi népművelési időszak nagy eredményeket mutat fel. Mint a beszámoló megállapítja, a 3 éves időszak első éve az analfabétizmus megszüntetésének, a második a továbbképzés, a harmadik pedig a gazdasági és állam polgári nevelésnek munkáját tűzte ki céljául. Ezen szempontok figyelembe vételével folyt le a 3 év tevékenysége dicséretes eredményeket érve el. Természetes, hogy nagy nehézségekkel kellett megküzdeni, s az analfabéták §tanfo- lyamokba való beszervezése alig megoldható feladatnak bizonyult. Az első munka az analfabéták összeírása volt, mikor is rendkívül nagy eltolódás mutatkozott az 1930. évi népszámlálás adataival szemben. Az analfabéták ugyanis legnagyobb részt a ^lakóhelyüket gyakran változtató gazdasági cselédek s a cigányok sorából kerülnek ki. örvendetesen állapítja meg a beszámoló, hogy a fiatal korosztályokban az Írástudatlanok száma mind inkább kevesbedik. A három év alatt 201 analfabéta nyert oktatást 922 órán át. A magasabb gazdasági és állam- polgári nevelés szolgálatában 23 népművelési gyakorlati tanfolyamot tartottak 1058 hallgatóval. Népművelési, közműveltségi és műkedvelői előadást, valamint alkalmi ünnepséget nem kevesebb, mint 10.322 rendeztek a három esztendő alatt. Beszédesen mutatják e számok, mily hatalmas munkát végzett a bizottság a kultúra terén, s külö- uösen dicséretes e szép teljesítmény akkor, ha a rendelkezésre állott anyagi eszközök csekélységét nézzük. A vármegye, Ujhely város, s a községek népművelési hozzájárulásai, valamint az államsegélyek együttes összegéből ugyanis 27.441 P 82 fillér állott a népművelési költségekre rendelkezésre. Ezen összegből csupán 5.11% volt a személyi kiadás és 19% az ügyvitel költsége, s igy e valóban nemes célt szolgáló összeg több mint háromnegyed részben a népművelés folyó kiadásaira és haszA lengyel-magyar gazdasági közeledés egyik természetes eredménye és következménye, hogy intenzivebben fog megindulni a magyar borkivitel Lengyelország felé. A magyar borkivitelnek ez volt békében egyik legtermészetegyelország területére is. Az uj tárgyalások eredményeképpen, szerény eszközökkel, Varsóban és Krakkóban borpincét fogunk felállítani, ahol a kereskedők olcsó áron beszerezhetik a legjobb magyar borokat. Az a terv, hogy hordóban visszük ki a bort, amelyet ott fognak palackozni és állami márka alatt a legszigorúbb ellenőrzés mellett forgalomba hozni. Ezzel egyidejűleg likvidálják az 1928-ban megkötött szernos beruházásokra volt fordítható- Az ideális állapotok utáni vágy, lelkesedés hozta létre a különböző népházakat. így ezen 3 éves ciklus alatt létesült a bodrogkereszturi, mikóházai, alsóberecki népház a mezőzombori, hernádnémeti előadóterem. A nincstelenségnek számíthatjuk be, hogy Zemplénmegye népművelése még több ily helyiséggel nem gyarapodott. ződést, amelyet annak idején a Bacevszky-féle hires lengyel likőr- gyári céggel kötöttek meg. Zemplénvármegye költségvetési szükséglete Zemplénvármegye 1935 évi költségvetését a belügyminisztériumban november hó 19-én vizsgálták felül. A felülvizsgálatot a belügyminiszter képviseletében dr. Tomcsányi Kálmán miniszteri osztályfőnök eszközölte, a pénzügy-, vallás és közoktatásügy, valamint a honvédelmi minisztérium kiküldöttjeinek és a vármegye főispán jának bevonásával. A vármegye képviseletében a vármegye alispánja és számvevőségi főnöke jelentek meg. A felülvizsgálat során a takarékosság legmesszebbmenő alkalmazásával lényegesen csökkentették a törvényhatóság által előirányzott szükségletet, s ennek mérvére nézve a következő adatokkal szolgálunk: Az 1934 évi vármegyei póladó Sátoraljaújhely városra 25 1%, a többi községekre nézve 41% volt. 1935 évre a törvényhatóság előirányzott 29 7%, illetőleg 51%, a felülvizsgálat során pedig ezen előirányzat a városban 23'5%-ra, a többi községekben pedig 44% ra csökkentetett. Számszerűleg kife jezve a költségvetési szükséglet mintegy 80.000 P-vel lett csökkentve. A pótadó-teher további csökkentését a nyugdijterhek emelkedése tette lehetetlenné. Hirdetmény. Szegi község (Zemplén) elöljárósága, megszüntetett községi szeszfőzőé megvételére árajánlatokat kér. A szeszfőzdéhez tartozik 1 drb. 405 literes, buktatható, vízfürdős, keveset használt réz főzőüst, 1 drb. 100 literes alig használt finomító rézüst, összes tartozékokkal, 2 hűtővel, teljesen felszerelve és 1 dr. „Szőlőssy“-féle szűrőkészülék. Bármikor megtekinthető Szegiben. 243/47 fi Városi Vigadó éttermeiben MDÍH-MZ hangversenyez. Krakkó és Varsában barpincét fognak felállítani A hordóban kiszállított bort ott fogják palackozni és állami márkával ellátva forgalomba hozni sebb útja és a tokajit, a szamorodnit , meg a többi édesbort sok millió aranykorona értékben vittük ki Galíciába és a mai Lenvéglegesen beállított szükségletét 80.000 P-vel csökkentették A Pártból ""IÁ vármegyei mezőgazdasági bizottság november hó 23-án választotta meg törvényhatósági érdekképviseleti tagjait. Rendes tagul megválasztattak; Kvaszinger József, Bogyay Elemér, vitéz Nádassy József, Kneiszl Emil és Gergely András. Póttagok lettek; Janka Péter, ifj. Kertész János, Sajgó Gábor, vitéz Marosszéki Miklós és Angyal Pál. Úgy a rendes, mint a póttagok valamennyien a Nemzeti Egység pártjának tagjai. Ezeken kívül az érdekképviseletek mostanáig a következő egyéneket választották be a törvényhatósági bizottságba. Kir. közjegyzők: rendes tag Polereczky Károly dr., póttag Jármy Béla dr. Vitézi szék: rendestag vitéz Zombory József, póttag vitéz Hollós Géza. Zemplén m. Orvos Szövetség: rendes tag Varga Béla dr., póttag Takács László dr. * A Nemzeti Egység tokaji kerületi választmánya f. évi november hó 22-én Szerencsen választmányi ülést tartott, amelyen a községi szervezetek elnökei és titkárai, va- valmint számosán a párt vezető tagjai vettek részt Mosolygó József kerületi elnök elnöklete alatt. Az ülésen megjelent Kozma György főispán is. A választmány folyó ügyeket tárgyalt s a községi elnökök jelentéseit hallgatta meg és bírálta el. A jelentések szerint a tokaji kerületben a Nemzeti Egység mozgalma a legújabban is igen nagy lendületet vett. A választmányi ülés után közebéd volt, amelyen a választmány tagjai, valamint a főispán, az érdekelt két főszolgabíró, a központi párttitkár és számos érdeklődő párttag vett részt. SZABD PÁLNÁL
