Zemplén, 1934. július-december (65. évfolyam, 26-52. szám)

1934-11-25 / 47. szám

1934 november 25. ZEMPLÉN 3. oldal. Tiszaluc—tiszadobi hid megépítését elhalasztották Tudvalevő, hogy Szabolcs és zemplénvármegyei érdekeltségek régi óhaja Tiszadob és Tiszaluc között egy vashid létesítése és e tárgyban már a közigazgatási be­járás is megtartatott. Értesülésünk szerint a kereskedelmi miniszter teljes mértékben méltányolja azo­kat azokat a súlyos gazdasági okokat, melyek a tiszadob—tisza- luci hid létesítését szükségessé teszik, azonban fedezet hiányában a hid építésére egyelőre nem ke­rülhet sor. Kossuth Lajos tűzoltósága Irta: Dr. Székely Albert. — Válasz — Több mint 60 évvel ezelőtt egy este kigyulladt a mostani Molnár István utcában, ha jól emlékszem a Pannónia-szálló helyén állott magas földszintes ház. Ugyanezen utcában lakott Jelenek Ádám kocsi­gyártómester, önkéntes tűzoltósá­gunk egyik jeles tagja, ki rögtön a tűz helyszínén termett, de a többi tűzoltóság még késett és sehol sem volt a közelben egy létra, hogy felmászhassanak a már égő, füstölgő tetőre. Ekkor jött oda nagyapám is, aki pékmester volt a kispiacon, 48-as katona, hatalmas óriás, vállas ember, aki a szintén erős növésű Jelenek Adámot biztatta, hogy csak hoz­zanak vizet a vödrökbe és Jelenek álljon a vállára és ennek a vállára egy harmadik ember és ezen az eleven létrán fogják majd felado­gatni a vízzel telt vödröket. Úgy is történt. Nagyapám feladta a vödröt a vállán állónak és rövi­desen eloltották a tüzet. Ekkor hallottam, amikor Jelenek mondta a környezetnek, hogy „no fiuk ezt még Kossuth-apánk is, aki az újhelyi tűzoltóságot csinálta, is megdicsérte volna“, ez tehát rövid 25—30 évvel 1848 után történt. A szájhagyomány szerint állan­dóan az volt a köztudatban, hogy a saujhelyi tűzoltóságot Kossuth Lajos szervezte meg. Nehezmé­nyezett cikkemben egy árva szó­val sem állítottam, hogy a város irattárában elfekvő „rendelések“ Kossuth sajátkezű Írása, hanem csak azt, hogy az az ő fogalmazása. „Azt írtam, hogy Kossuth 1827-ben városunkban már akkor hires fis­kális, hiszen 1826—32-ig az újhelyi ág. ev. egyház jegyzője és fiskálisa volt, tehát mint a ^közügyekkel foglalkozó férfiú 1827-ben meg­alakíthatta a tűzoltóságot. 1827. évi április 16-án tartott eklézsiái gyűlés alkalmával az ő jelenlétében és általa felvett és aláirt jegyzőkönyvben hozták azt az érdekes határozatot, hogy „a Prédikátió mindétig és egyedül magyar nyelven tartasson, az Úr vacsorája mindazonáltal magyar, német és tót nyelven szolgáltasson ki.“ Ugylátszik ezen Kossuth re­likvián is kételkedhettek, mert az 1880. julius 12-én Nagybányán tartott egyházmegyei közgyűlés nevében — dr. Dómján Elek fő­esperes gondos megőrzésében lévő eredeti jegyzőkönyv — elküldték Torinóba Kossuth Lajoshoz, aki annak valódiságát és sajátkezű írását megerősítette. Vármegyénk nagyszülöttje életé­ben úgy tudtuk mindig, hogy Kossuth eszméje volt a saujhelyi tűzoltóság megszervezése s így annak igaz voltáról meg sem kér­dezhettük őt. De hiszen ez egész felesleges lett volna. Nemzeti ne­mes hagyományainkat kegyelettel | meg kell őrizni és a kései utódok­Függönyt ajándékoz a Tündérujjak mindenkinek, aki P 14.40-nel ej5y évre előfizet a népszerű kézimunka-uisá^ra. A gyönyörű féligkész tüllfüggöny mérete 150 X 260 cm. és hozzájár a kihimzéshez szükséges selyemfényű MEZ himzőfonal is. Ön is előfizet, ha meglátja az értékes ajándékot! Budapest, IV., Szervita-tér 3. 254/47 nak okulás és megszivlelés szem­pontjából át kell adnunk. Ez az igazság és mi önkéntes tűzoltók továbbra is hisszük és valljuk, hogy egyik nagy alapitónk Kos­suth Lajos volt. Jól tették tehát Dongó és Hegy- aljay Kiss Géza hittek és ébren- tartották a hagyományt. Nemzeti géniuszunk sok min­dent őrzött meg történelmünk ré­szére, melyek nem voltak leírva, hanem szóbeli hagyományként maradtak ránk. Ideáljainkban hinni c%ajfdagqá túrnom wmJspíi de könnyebben oszthatja be konyhapénzét, ha reggelire és uzsonnára Kathreiner maláta.- kávét és Franck kávépótlékot használ. Vagy legalább is, bő­ven keveri. és bízni kell, hogy azokat átörö­kítsük nemzedékről-nemzedékre, mint ahogy azt elődeink tették. Jól sikerült a szociális miszió- társulat teadélutánja A szociális missziótársulat nov. 18 án teadélutánt, rendezett a kath. olvasókör nagytermében. A zsúfo­lásig megtelt nagyterem közönsége örömmel fogadta a dohánygyári önképzőkör műkedvelőit. „Lidiké“ vidám versikéje Stipula Bözsike előadásában, „Sorsolás* dialógja Hollósvölgyi Ferenc és Stipula József szerepeiben a jóizü humor ügyes előadóit hozta elénk. Ugyan­csak az „Édes öregem“ vígjáték­ban a szereplők bőven használták ki a helyzetek komikumát. Zugó tapsvihar volt mindnyájok jutalma. A magyar népdal és müdal elő­adónője Lux Ella kedves hang­anyagával széppé és bájossá tette énekszámait. Örömmel várjuk máskor is a kör tagjait. A nemzeti érzés nevelése Azt a hirt kaptuk, hogy a köz- alkalmazottak a jövőben tiszteleg­nek a csapatzászlók és hősi emlék­művek előtt A minisztériumok rendeletet intéztek a fenhatóságuk alá tartozó hivatalokhoz és intéz­ményekhez, amelyben a honvéd- csapatok zászlói, valamint a hősi emlékművek előtti tisztelgésre hív­ják fel a tisztviselők és alkalma­zottak figyelmét. Megjegyzi a ren­delet, hogy a polgári lakossággal együtt tájékozatlanok voltak maguk a köztisztviselők és alkalmazottak is, hogy nyilvános ünnepségek alatt mikor szükséges kifejezésre juttatni a szükséges tiszteletadást a zászlók és a hősi emlékművek előtt. Tisztelegni kell, ha zászló­tól, vagy emlékműtől 30 lépésnél nincs távolabb az illető, akár álló helyben akár mozgás közben, kivéve azt, aki jármüvet vezet. A tiszteletadás mélyen levett kalappal és fővetéssel, illetve odatekintéssel történik, úgy, hogy a tisztelgő a kalapját három lépésről a zászló vagy emlékmű előtt leveszi és a tisztelet tárgyától három lépéssel teszi megint fel. Ez a tiszteletadás mindig teljesítendő, ha csapat-, országzászlók-, hősi emlékművek előtt haladunk el. Hol tisztelegjünk Ujhelyben ? Építsünk egy másik országzászlót a Széchenyi téren. 2500 tanuló jár az iskolába és nevelődik isko­lán kívül is. A vezetők és oktatók tegyék magukévá ezt [az eszmét: Mi iskolák állítunk egy ország­zászlót, az előtt fognak lefolyni ifjúságunk nemzet nevelő [ünne­pélyei. Mi a magyar jövendő kí­vánjuk minden nap figyelmeztetni a jelent a nemzetépitő munkára. Mi a magyar jövendő kívánjuk a zászlót őrizni. Mi a zempléni ma­gyar jövendő fogjuk azt vissza­vinni a Beszkid határkövére. fi mozi jövő heti. műsora November 24-én és 25-én Tau­ber Richárd elragadó Schubert filmje az „Egy a kislány“ kerül bemutatásra. November 28 és 29-én a világ­hírű tenorista Alfred Piccaver első filmje a „Kaland a Lidón“ a zene barátainak fog nagy élvezetet sze­rezni. A magyar filmek egyik legjob­bika, Bus Fekete László “Búza­virágba november 30, december 1 és 2-ára van műsorra tűzve. A pompás film főszerepeit Ágai Irén, Vízvári Mariska, Berky Lilly, Ró­zsahegyi Kálmán, Páger, Rátkay és Pethes játszák. — Ingyenes fényképutal- váiiyunkat e héten üerdano- vich Iván alezredes, sátoraljaúj­helyi előfizetőnk nyerte meg, ki­nek az utalvány ellenében a Sze- pessy fotószalon teljesen ingyen 2 drb. művészi fényképet szolgáltat ki. Az utalvány kiadóhivatalunk­ban átvehető. Erdőt termelési engedéllyel legmagasabb árban értékesítünk. Opcionált leg­olcsóbb részletes ajánlatokat ké­rünk. Hazai Szén- és Faértékesitő Debrecen, Miklós-u. 13.

Next

/
Oldalképek
Tartalom