Zemplén, 1934. január-június (65. évfolyam, 1-25. szám)

1934-02-25 / 8. szám

Sátoraljaújhely, 1934. február 25. $ LXV. évf. 8. szám Zemplén POLITIKAI HÍRLAP Szerkesztőség, kiadóhivatal, MTI kirendeltség B FELELŐS SZERKESZTŐ I Megjelenik szombaton délben Vármegyeháza II. udvar B „ B Előfizetési ár: Telefon: 109. Postafiók: 69. B ®r BOGYAT KAI, MAN I Negyedévre 1-20 P, félévre 240 P, egész évre 480 P HiFBh a Hányván túlról A csehszlovák kormánylapok kétségbeesetten cáfolják az osztrák polgárháború vizsgálatának azon hivatalos megállapítását, hogy a vörös védőrségi csapatok fegyve­reit és munícióját politikai célból a csehek szállították. Természe­tes, hogy ezt a cáfolatot az illető kormánylapokon kívül senki sem hiszi el. * Egy Svehlák Ferenc nevű 20 éves fiatal ember levelet irt Jehlicska Ferenc tót vezér bécsi lapja szer­kesztőségének, melyben hírlap tu­dósítónak ajánlkozott. „Csak“ há­rom havi fogházra Ítélték. * Fantasztikus összeesküvésről számolnak be az ungvári lapok. Az ungvári rendőrigazgatóság .nagy összeesküvő társaságot“ leplezett le, melynek tagjai között volt cári tisztet, csendőrt, erdő­felügyelőt, diákot, iparost és kis­gazdát tartóztattak le. A „bűnje­lek“ szerint a vádlottak, akik alig tudnak magyarul, Ruszinszkó ön­állóságáért harcoltak és céljuk volt ezt a területet a Poprádig magyar fennhatóság alá juttatni. * Hir szerint a csehszlovák had­sereg a nyári hónapokban nagy hadgyakorlatot fog tartani Sztropkó, Homonna és Nagymihály környé­kén. * A csehszlovák állami alkalma­zottak fizetését 10 százalékkal akarják csökkenteni, ami nagy elkeseredést okoz. Szó van az úgynevezett 11 hónapos „évi“ fi­zetésről is. * A ruténföldön nagy az éhség, kenyér nincs. A lakosság fanati­kusan bizik abban, hogy vissza­kerülnek magyar fennhatóság alá. Különösen Huszton és általá­ban Mármarosban rendkívül nagy a nyomor és szegénység, ahol a termés igen rossz volt. A kuko­ricalisztet jegyre adják s napokig kell az ínségeseknek ácsorogniok, mig jegyhez juthatnak. Ezeket a különösnek tetsző híreket az újabb jelentések is megerősítik. * A csehszlovák pénz 20 száza­lékos devalválásának hírére sokan megiohanták a bankokat és meg­indult az arany és ékszervásárlás. Ugyanakkor nagy erővel és kérlelhetetlen szigorral folytatják az adók behajtását. * A rendőrök, csendőrök, pénz­ügyőrök működése újabban még nagyobb mértékben irányul a magyarajku és magyar érzésű la­kosság ellen és általában a ma­gyar fajnak legteljesebb elnyomá­sára és megsemmisítésére. A magyarnyelvű újságok üldö­zése fokozott erővel folyik tovább. * A cseh kormány az eddigi 14 havi katonai szolgálatot 2 évre szándékozik felemelni. Szerencs nagyközség kép­viselőtestülete február hó 21 -én délután rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlésen dr Tóth La­jos ügyvéd, a Nemzeti Egység pártja szerencsi elnökének ja­vaslatára Gömbös Gyula mi­A belügyminiszter február 12-én kiadott körrendeletében uj jegyzői segédmunkaerői állásokat szer­vezett. Ezek az uj állások bevezetői a kormány azon akciójának, hogy a diplomás ifjúság — addig, amíg a viszonyok nem javulnak — leg­alább ideiglenesen és a szerény anyagi lehetőségekhez képest meg- segittessék. Nagyon sok jegyzői okleveles fiatalember van ma, aki képtelen elhelyezkedni. Ezeknek jött segít­ségére a miniszter most, amikor elrendelte, hogy az ország minden vármegyéjében annyi jegyzői okle­véllel bíró állásnélküli ifjú al- kalmaztassék segédmunkaerőként, ahány járás, illetve szolgabirói kirendeltség van az illető várme­gyében. Ezeket az állásokat azok­nak a községeknek terhére enge­délyezi a miniszter, ahol szakkép­zett munkaerőre elsősorban szűk ség van, s ahol ezek alkalmazása a háztartás szempontjából nagyobb megterhelés nélkül oldhatók meg. Megkezdődött a „legmagyarabb“ városnak, Beregszásznak leépítése. Hir szerint a beregszászi lovas­ezredet rövid időn belül Mun­kácsra fogják áthelyezni, mert a határhoz közel eső Beregszász igen sok alkalmat nyújtott a le­génységnek a szökésre. Beregszász teljes tönkretétele egyébként ugy- látszik programpontja a csehszlo­vák kormánynak, mert hir szerint rövidesen a pénzügyigazgatóságot is Beregszászból Husztra fogják áthelyezni. 16 pénzügyi tisztviselő­család már el is költözött. * Az öngyilkosságok száma a hadseregben feltűnő emelkedést mutat. niszterelnököt, a Nemzeti Egy­ség vezérét a képviselőtestület egyhangú lelkesedései Szerencs nagyközség díszpolgárává vá­lasztotta. Az ünnepélyes aktusról tá­viratilag értesítették a minisz­terelnököt. A segédmunkaerő munkadiját országosan havi 60 pengőben álla­pította meg a miniszter. Ez az összeg ugyan nem magas, de — különösen a helybenlakó fiatal­embereknek — jelentős segítséget jelent amellett, hogy a közigaz­gatási szolgálatba való bekapcso­lódásukat lehetővé teszi. Ezek a segédmunkaerők fogadalmat tesz­nek. A pályázóknak szakképzett­ségükön felül igazolni kell azt is, hogy tényleg állásnélkül vannak és keresetük nincsen. Bernáth Aladár alispán zemp- lénvármegyében Monok, Ond, To­kaj, Bodrogkeresztur és Tolcsva községeket jelölte ki olyanokul, ahol ilyen segédmunkaerőket al­kalmazni fognak. Az alispán már ki is bocsátotta a pályázati hirdetményt, mely sze­rint a nevezett községekben rend­szeresítendő ilyen állásokra folyó év március 16-ig kell benyújtani az alispáni hivatalhoz a pályázati kérvényeket. Trianon és a magyar hajózási vállalatok Irta: Dr Görgey István or*z. gyűl. képviselő Néhány nappal ezelőtt esett át a magyar tengerhajózási vállala­tok kedvezményeiről szóló tör­vényjavaslat a parlamenti retortá- kon és hamarosan törvénytárunkba kerül. A magyar tengerhajózás fej­lesztése érdekében már a múlt­ban is több törvényt hoztunk, amelyek azt célozták, hogy ma­gyar lobogó alatt lehetőleg több modern hajó vegyen részt a ten­geri kereskedelmi forgalomban. Az első ilyen törvény az 1893: XXII. t.-c. volt, amely különböző adó- és illetékkedvezményeken felül pénzbeli támogatást is biz­tosított a magyar tengerhajózási vállalatok részére, amennyiben a költségvetésekben az akkori kor­mányzatnak évenként 200.000 ko­rona állt rendelkezésre ilyen célra. Ennek a törvénynek örvendetes hatása rövidesen jelentkezett, amennyiben néhány év alatt 23 hajó közlekedett magyar lobogó alatt a tengeren 43.196 tonnatar­talommal. A legmesszebbmenő támogatást az 1907: VI. t.-c. biztosította a magyar tengerhajózás részére, amely nemcsak különböző adó- és illetékkedvezményeket, hanem évente 1.500.000 korona segélyt is biztosított a hajózás fejleszté­sére. Ezek az évi segélyek külön­féle célokat szolgáltak és külön­féle formában jutottak kiosztásra. Nevezetesen az uj hajók után hajóbeszerzési segélyeket engedé­lyeztek, amelyeket 15 évig kap­hatott az illető hajótulajdonos. Ez a hajóbeszerzési segély tonnán- kint 8 koronától 4 koronáig csök­kent, úgy, hogy 15 év alatt az ilyen hajó tonnánkint 80 korona támogatásban részesült. Ezeknek a segélyeknek feltétele volt, ter­mészetesen az, hogy a hajók ab­szolút modern hajók legyenek, óránként legalább 10 tengeri mér­föld sebességet érjenek el, s azok a hajók, amelyek még nagyobb sebességet tudtak elérni, ezenfelül 5 százalékos pőtsegélyben is ré­szesülnek. Az akkori hajózási vállalatok ezenfelül még járatsegélyben is részesültek. Ennek az volt a célja, hogy azokban a relációkban, ame­Gömbös Gyula miniszterelnököt Szerencs nagyközség díszpolgárává választotta Zemplénuármegyeben öt uj jegyzői munkaerőt alkalmaznak Bernáth Aladár alispán már meg is hirdette a pályázatot ügyes szám áru 10 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom