Zemplén, 1934. január-június (65. évfolyam, 1-25. szám)

1934-02-25 / 8. szám

2. oldal. ZEMPLÉN 1934. február 25. lyekben a magyar gazdasági élet különösen érdekelve volt, igy a kelet felé irányuló kereskedelmi forgalomban, a hajózási vállalatok állandó járatokat tartsanak fenn. Elsősorban, Fiume kikötőjének fejlesztését célozták ezek a járat­segélyek, kivételes esetekben, azonban a Dunán—Szulinán ke­resztül, a Fekete-tengerre irányuló járatok is részesültek ilyen segé­lyekben. Ezek a járatsegélyek tonnánkint 100 tengeri mérföld után 5—10, kivételesen 20 fillérre rúgtak. E járatsegélyek ellenében ki volt kötve, hogy ezek a hajók magyar árut különösen mérsékelt szállítási tarifák ellenében kötele­sek szállítani, sőt az is ki volt kötve, hogy a hajó űrtartalmának bizonyos része mindenkor kizáró­lag magyar áru részére tartatik fenn és azonfelül is a magyar árut kellett ezeknek a hajózási vállalatoknak minden tekintetben propagálniok. Emellett még építési segélyek­ben is részesíthetők voltak a ha­zai hajóépítő gyárak, éspedig, vas-hajók után 30, fa-hajók után 20 korona segélyben tonnánkint. Külön segélyt kaptak még a ma­gyar gyártmányú gépek és beren­dezési tárgyak után is. Ennek a céltudatos hajófejlesz­tési törvénynek eredménye volt az, hogy néhány év alatt 35 ten­geri hajó közlekedett a tengere­ken 135.297 tonnatartalommal. A háború nemcsak Fiúmétól, az egyedüli magyar tengeri kikö­tőtől fosztott meg bennünket, ha­nem még arra is kötelezett a trianoni békeszerződés, hogy ki­sajátítás céljából, a magyar hajó­zási vállalatok összes hajóit, ame­lyek magyar lobogó alatt közle­kedtek, a jóvátételi bizottságnak bocsássuk rendelkezésére, és a jóvátételi bizottság ezeket a hajó­kat, amelyek azelőtt magyar tu­lajdont képeztek, szétosztotta a győztes államok között. Azok a hajózási vállalatok, amelyeknek székhelye nem Budapesten, ha­nem Fiúméban volt, azáltal, hogy Fiúmét elvesztettük, természetesen, idegen állam fennhatósága alá kerültek, tehát megszűntek ma­gyar vállalatok lenni. A trianoni békeszerződés itt Magyarországnak csupán azt a jogot biztosította, hogy a nemzetközi tengeri keres­kedelmi forgalomban Magyaror­szág is saját hajóival, magyar lo­bogó alatt részt vehet. — Nem lesz benzinadó. Budapesti híradás nyomán beszá­moltunk arról, hogy az autóadó helyett benzinadó bevezetését ter­vezik. Illetékes helyen szerzett ér­tesülésünk szerint ennek a tervnek kivitelére nem kerül sor, tehát marad változatlanul az autóadó. A benzinadót egyes érdekeltségek óhajtották bevezettetni, azonban ezt a terhet hivatalos helyen mint célszerűtlent elejtették. Dókus Ernő emlékezete a város képviselőtestületében Felállítják a sátoraljaújhelyi országzászlót. — Idegenforgalmi bizottság. — Megdöbbentő statisztikai adatok az iskolásgyermekekről. Dókus Ernő emlékének áldoz­tak a közgyűlés elején a csaknem teljes számban megjelent képvi­selőtestületi tagok. Dr Orbán Kálmán polgármes­ter a közgyűlést megnyitva napi­rend előtt Sátoraljaújhely nagy halottjáról, néhai Dókus Ernőről emlékezett meg a kegyelet hang­ján. Megnyerő egyéniségét — mon­dotta többek között nagyhatású beszédében a polgármester — osztatlan szeretet és tisztelet vette körül, de ő is szeretettel viselte­tett a város iránt, mindig élénk érdeklődést mutatott a közgyűlés iránt, legnagyobbrészt itt is lakott és végrendeletében is megemlé­kezett a városról a sportpálya adományozásával. A polgármester indítványára emlékét jegyzőkönyvileg örökítet­ték meg és a gyászoló családhoz részvétirat küldését határozta e* a képviselőtestület. Dr Grosz Dezső napirend előtt felszólalásában kifogásolta az adó­hatóságok azon intézkedését, mi­szerint a házadó kivetésnél a köz­üzemi pótlékokat, melyeket a lakók nem a háztulajdonosoknak, hanem a közszolgáltatást ellátó hatóságok részére fizetnek, szintén házadó alapnak veszik, s igy nem létező jövedelem is alapját képezi az amúgy is túlságosan magas ház­adónak. Az indítványt elfogadva elhatározta a képviselőtestület, hogy a sérelmes rendelkezés orvoslását a pénzügyminisztertől leiratban kérelmezi és egyöntetű állásfoglalás céljából átir a társvárosok testü­letéihez. Alig van oly városi közgyűlés, hogy a városi bérházak lakói és üzletbérlői bérleszállitói kérelme ne legyen a tárgysorozaton. Ezúttal a lakók ily kérelmét 5 %-os újabb bérleszállitással honorálták is, dé az üzletbérlők kérelmét elutasította a közgyűlés, mert ezek alig 2 hó­napja részesültek 15 %-os enged­ményben, s a jelenlegi bérek nem magasabbak a környéken levő át­lagos üzletbéreknél. * Kisebb és jelentéktelenebb ügyek letárgyalása után az idegenforgalmi bizottság szabályzatának tervezetét mutatták be. Hivatalból tagjai a bizottságnak a polgármester elnöklete alatt a városi műszaki tanácsos, az ide­genforgalmi ügyek előadója, a Máv. állomásfőnök, a menetjegy­iroda vezetője, a főgimnázium és felső kereskedelmi iskolák igaz­Sátoraljaujhely, 1934. február 21. gatói, valamint a turista egyesü­let és az ugyancsak most alkuló városszépitő egyesület elnökei. Hat tagot a képviselőtestület választ, úgy, hogy a bizottságban a köz­lekedési és forgalmi vállalatok (?) és a szállodaipar képviselve le­gyen. A tervezet szerint a bizottság magát szakemberekkel kiegészít­heti és pedig postai, városi vál­lalatok, ipartársulatok, nyomdaipar s végül a sajtó képviselőivel. A magunk részéről ez alkalom­mal is leszögezzük, hogy mint a múltban, úgy a jövőben is kész­séggel szolgáljuk az idegenforga­lom minden vonatkozásban köz­érdekű ügyeit. A képviselőtestület magáévá tette a bizottság szabályzatának terve­zetét s ezzel helyes és szükséges intézmény létesült. Reméljük, a bizottság munkája az idegenfor­galom emelkedését fogja eredmé­nyezni. * A közgyűlés póttárgysorozatá­nak jelentéktelenebb ügyei között dr Madzsar Károly városi tiszti főorvos egészségügyi jelentése során előterjesztett iskolaorvosi és gyermek egészségügyi adatai el­szomorító statisztikájáról vagyunk kénytelenek még beszámolni. Az iskola orvosi működés minden sokoldalú szociális munkája elle­nére ijesztő számadatok tárulnak elő. 1060 gyermek vizsgáltatott meg. Ezek közül rosszul tápláltnak bizo­nyult 707. Vérszegény 741, tbc-ben 220, szívbajban 21, idegbetegség­ben 133 gyermek találtatott. Szem­bajos volt 35, szellemi gyengeség 42 gyereknél, paraziták 298 meg- vizsgáltnál találtatott, s tisztátalan- ság 372 esetben. A főorvosi jelentés szerint az iskolaorvosi működés nagyban hozzájárul a nyomor okozta társa­dalmi feszültség enyhítéséhez. Majd dr Orbán Kálmán polgár- mester bejelentette, hogy a tavasz folyamán felállítják Ujhelyben is az országzászlót, mely művészi kivitelben kerül megoldásra a Vá­rosi Bérpalotával szemben levő virágágyak között. Az előkészüle­tek már befejeződtek. — Eziistlakadalom. Bényey Dániel városi tisztviselő e hó 22-én ünnepelte házasságának 25 éves évfordulóját, mely alkalomból a református egyház képviselői, a város tisztviselő kara s a család barátai meleg ünneplésben része­sítették a jubiláló házaspárt. Harsányi Zsolt vendégszereplése a Kazinczy-Kör közgyűlésén AZemplénmegyei Kazinczy- kör f. évi március 3 án szom­baton d. u. 5 órakor a vár- megyeháza nagytermében fel­olvasó üléssel összekötött évi rendes közgyűlést tart. Ezen felolvasó ülésen közreműkö­dik Harsányi Zsolt iró is. Erre az alkalomra a kör min­den tagját s ezenkívül is a kultúra minden barátját meg­hívja a vezetőség. Belépődíj nincs. A közgyűléssel és felolvasó üléssel kapcsolatban este 9 órakor a Városi Vigadó he­lyiségében társas vacsora lesz s ennek a keretében, a Ka­zinczy serleggel a kezében, Harsányi Zsolt újítja fel Ka­zinczy Ferenc nagy egyéni­ségének emlékezetét. A tár­sasvacsorára március 2-ig le­het jelentkezni Szeszlér Ödön társelnöknél. Egy teríték ára 2 P 50 f, amiből 50 f a fű­tési és világítási költségre esik. Kik kaphatnak a hadikölcsönok után segélyt? Az utóbbi időben különböző hírek jelentek meg a hadikölcsön- tulajdonosok segélyezéséről, me lyek részben tévesek voltak. A belügyminisztérium hadiköl- csön osztályából vett értesülésünk szerint mindenki, akinek 5000 koronán felüli hadikölcsöne van, igényelhet segélyt, amelynek ösz- szege 5000 K után évi 60 P-t, 10.000 K után pedig évi 75 P-t tesz ki. Azok, akiknek 5000 ko­ronánál kevesebb, de 2000 koro­nánál több hadikölcsönük van, szintén igényelhetnek segélyt, azonban csak abban az esetben, ha nagyobb vagyonnal nem rendel­keznek. Újabban már a 2000 koronán aluli hadikölcsönnel rendelkezők is igényelhetnek segélyt, de csak abban az esetben, ha igazolni tudják, hogy közsegélyre szorul­tak vagy jótékony egyesület tá­mogatásából tartják fenn magu­kat. Ezer korona után 10 P az évi segély. A segélyt külön erre a célra kiadott nyomtatvány-űrla­pon lehet igényelni. — Irodalmi tea. A Zemp- lénvármegyei Kazinczy-Kör csütörtökön este jól sikerült irodalmi estét rendezett a kör­nek a városi bérházban levő helyiségében. Beható irodalmi eszmecsere után a kör tagjai a legjobb hangulatban éjfélig maradtak együtt. A teán részt vett dr Kozma György főispán nejével együtt. A jól sikerült teaestélyt a jövőben megis­métlik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom