Zemplén, 1930. július-december (61. évfolyam, 47-84. szám)

1930-10-22 / 69. szám

Hatvanegyedik évfolyam. 69. szám. Sátoraljaújhely, 1930 október 22. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház 11. udvar) Zemplén Előfizetési ár: Negyedévre 2 pengő. Hirdetések: négyzet cm-ként Nyilt-tér: soronként 20 fillér TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. nzAiu TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. szám Hiszek egy Istenben,hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen Bethlen István Dfszágmentö programja A miniszterelnök tegnapi \ nagy beszédének hatalmas szónoki sikerén túl jelentősé­get és maradandó hatást biz­tosit a benne előterjesztett kormányzati program gazda­sági és pénzügyi komolysága. A bejelentett intézkedéseknek nagy bősége és gazdagsága minden kommentárnál és mél­tatásnál jobban és erősebben bizonyítja a kormány gazda­ságpolitikai programjának ko­molyságát, jelentőségét és a miniszterelnöknek azt az el­szántságát, hogy a világkrizis sodrába került Magyarország válságát leküzdje. A minisz­terelnök beszédéből a kormány legközelebbi gazdasági prog­ramja az alábbi körvonalakban bontakozik ki: Küzdelem a gabonakrizissel A gabonajegy jelenlegi 3 pengőnyi összegének feleme­lése, melynek mérvét egy szakbizottság fogja megállapí­tani. Az iparcikkek olcsóbbitása és pedig az ipari vámok rész­leges mérséklésével, amelyért kárpótlásul az ipar a tegnap benyújtott iparfejlesztési tör­vényben körülirt közvetlen segélyezéssel nyert kárpótlást. A kartelek ármegállapításába a magyar kormány beleszólást nyert. A falu népe már a legkö­zelebb olyan olcsó szövet és bőranyaghoz jut, amelyből ruházkodási szükségletét az eddigi áraknál 40— 60°/o-al olcsóbban láthatja el. A vidéki helyi viszonyok megismerése céljából ország­szerte tanulmányi bizottság fogja megállapítani a szüksé­ges intézkedéseket. A kereskedelempolitika terén Bejelenti a miniszterelnök a magyar kormány hajlandó­ságát akár egy gabona világ- kartelben való részvételre, akár preferenciális szerződések meg­kötésére, akár pedig regionális szerződések kötésére és a fo­lyamatban levő, valamint a küszöbön álló külkereskedelmi szerződéses tárgyalások alkal­mával hajlandónak fog nyilat­kozni kereskedelmi viszo-’ nyainknak ilyen preferenciális rendszer alapján leendő meg­oldására a magyar mezőgaz­daság érdekében. A kivitel fejlesztése érde­kében márkázási törvényt csi­nálunk, hogy ezzel is emeljük agrártermékeink versenyké­pességét a külföldi piacon. A mezőgazdaság átszerve­zése érdekében nagyobb ál­lami kölcsönt fogunk kontra- hálni, mihelyt erre meglesz a lehetőség. A tejtermelést fokozni, a tej, vaj és sajtexportot növelni, a sertéstenyésztést fejleszteni és a sertésexportot szaporí­tani, továbbá szeszgyártást is emelni óhajtja a kormány, amihez megfelelő organizáció és megfelelő hitel kell, ame­lyet megteremteni a kormány feladatának ismer. A hitelkrizis leküzdése Az állami hitel terén a kor­mány el van határozva, hogy csak olyan hosszúlejáratú ál­lami kölcsönt fog igénybe venni, amely a magyar köz­hiteinek a külföldön ártal­mára nem válik. Minthogy a magyar állam hitele ma is változatlanul szilárd, az ilyen államkölcsön felvételének a külföldön, különösebb aka­dálya nincsen. Addig nyu­godtan bevárjuk azt az idő­pontot, amelyben az állam- kölcsönt kedvező feltételek mellett és a magyar állam hitelének teljes megóvásával kontraháltatjuk. De közben is átmeneti hi­telekkel és előlegekkel fogjuk megszerezni azokat az össze­geket, amelyek a mai szük­ségletek fedezésére szolgálnak. Az állam beruházó tevékeny­ségében ekként fennakadás nem fog beállani. A mezőgazdaság és kisipar ebben az esztendőben együtt­véve 200.5 millió pengő rö- vidlejáratu hitelhez jutott és a kormány ezután is köteles­ségének tartja, hogy a me­zőgazdasági hitelt ilyen esz­közökkel alimentálja. Amikor pedig lehetővé válik hosszú­lejáratú hitel felvétele, a kor­mány rögtön gondoskodni fog arról, hogy ez meg is tör­ténjék. Az államháztartás egyensu lyának fenntartása A magyar államháztartás egyensúlya nem ingott meg és ezt az egyensúlyt a kormány a jövőben is biztosítani fogja a következő intézkedésekkel: A már megszavazott költ­ségvetési csökkentésen túl a dologi kiadásokban a kormány további 20 millió pengőnyi redukcióra kér felhatalmazást a törvényhozástól. A személyi kiadásokban 10 millió pengőt kiván a kormány megtakarí­tani a kiküldetési dijak újabb rendezésével. Törölni fogja továbbá a kormány az ösz- szesen 3.7 millió pengőben költségvetésileg előirányzott tisztviselői jutalmakat és se­gélyeket. A folyó évben az üres ál­lásokat a kormány nem tölti be, ami szintén tekintélyes megtakarítást eredményez. El­lenben a kormány a tisztvi­selői fizetéseket az eddigi tervek ellenére egyáltalán nem fogja redukálni. E helyett minden fixfizetésü alkalmazott, tehát úgy az ál­lami, mint a magánalkalmazot­tak kereseti adóját bizonyos kulcs szerint pőtlékolni fogják. A tantiémadót progresszive fel fogják emelni akként, hogy azt nem a vállalat fizeti, ha­nem az, aki a tantiémet élvezi. Ezenkívül a kormány sem­miféle adóemelést nem tervez és a termelést semmiféle köz­teher emelésével megterhelni nem fogja. A jövő évi állami költség- vetés kiadási oldalát 30 mil­lióval kívánja a pénzügymi­niszter leszállítani s e célból az adminisztráció racionalizá­lása fog keresztül vitetni. Általános adóreformot a kormány a mai nehéz időkben egyáltalán nem tervez. Ellenben a községi háztar­tásokat szanálni és rendbe­hozni kívánja, mely célból még az ősszel törvényjavaslat kerül a parlament elé. A borfogyasztási adót csök­kenteni fogja és az adók ki­rovása tekintetében községen­ként mutatkozó egyenlőtlen­séget ki fogja küszöbölni. A közmunkaváltság, amely a kisember vállait oly nagyon nyomja, újabb szabályozást nyer, amely mellett ez a te­her egyenletesebben fog meg- oszlani. 120 milliós uj beruházás és közmunka A kormány a munkanél­küliség ellen azzal veszi fel a harcot, hogy munkához jut­tatja a munkanélkülieket. A legközelebb meginduló köz­munkák és beruházások sora a következő: 30 millió pengővel az aktiv és nyugdíjas tisztviselők és magánalkalmazottak családi házakat építhetnek. A vidéki városokban meg­indulnak a közmunkák, mely célra az állam 12.5 millió pengőt bocsát rendelkezésre. Ezenkívül a városok a köz­munkákra kölcsönöket is fog­nak felvehetni, úgy, hogy végeredményben a vidéki vá­rosokban 21.2 millió pengőt fog kitenni a meginduló köz­munka. Folytatja a kormány az ál- lamvasuti beruházásokat, mely célra 30—40 milliót szánt. Az útépítési programot, amelynek céljaira 32 millió áll rendelkezésre, a kormány tovább folytatja. A vadvizek lecsapolására egymillió pengőt irányoz elő. A vidéki kislakásépités cél­jaira a már előirányzott hat­millió pengőn felül további három millió pengőt. Együttvéve ezek az össze­gek százhuszmillió pengőt tesznek ki. De ezenfelül még rendelkezésre áll a költség- vetésben már megszavazott 47 millió pengő. A munkanélküliséget ez kétségtelenül enyhíteni fogja és meg fog indulni a gyárak­ban a munka és a kereske­delemben a forgalom. A vidéki városoknak a kor­mány felhatalmazást ad, hogy szükség esetén inségadót vet­Egyes szám ára ÍO fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom