Zemplén, 1930. július-december (61. évfolyam, 47-84. szám)
1930-10-22 / 69. szám
2. oldal. ZEMPLÉN 1930 október 22, hessenek ki, amelynek felhasználása a népjóléti miniszter egységes irányítása mellett történik. E gazdag program konkrétumai bizonyára el fogják oszlatni azt a bizalmi krízist, amellyel szemben mindenkinek kötelessége felvenni a küzdelmet. A sátoraljaújhelyi állami elemi népiskola épülete, felszerelése, vízvezetéke és csatornázása annyira leromlott állapotban van, hogy az már az iskola épületének állagát veszélyezteti. Az iskolaépület fenntartása a város kötelessége volna ugyan, minthogy azonban a város a trianoni béke következtében olyan súlyos anyagi helyzetbe Került, hogy a legszükségesebb kiadásait is alig tudja fedezni, képtelen volt a helyreállítási költségek viselésére. Sátoraljaújhely város a helyreállításra szükséges összeget még az 1931. évi költségvetésben sem tudta volna biztosítani, ezért a főispán — egyetlen megoldásként — azt javasolta és vitte keresztül, hogy a készenlévő költségvetés szerinti tatarozási költség államsegélyként bocsáttassék a város rendelkezésére. Ez ennek a tatarozási közmunkának a története. Úgy értesülünk, hogy Széli főispán bölcs előrelátással már eleve is különös figyelemmel volt javaslatai megtételénél arra, hogy az egyes közmunkák elvégzése — éppen a munkanélküliségre való tekintettel — olyan módon mehessen végbe, hogy ezeknél a munkálatoknál elsősorban a foglalkozásnélküli munkások és iparosok (földmunkások, kubikosok, iparossegédek és kisiparosok) minél nagyobb tömegben lehessenek alkalmazhatók. így azután a főispán a továbbiaknál is különös súlyt szándékozik helyezni arra, hogy a géperővel is végezhető munkálatoknál, aminő pl. a kőtörés, kotrás stb. a gépek alkalmazása a lehetőségig elkerültes- sék avégből, hogy igy az állami támogatásul adott összegek minél nagyobb része munkabérek fizetésére legyen fordítható. Ha már most figyelembe vesszük azt a körülményt, hogy a vármegye egész területén (beleértve Sátoraljaújhely megyei várost is) ezidő- szerint is a most elrendelt munkálatok értékösszegével csaknem teljesen egyenlő összegű (útépítési, utcaburkolási, különböző felekezeteket érintő iskolaépitési stb.) közmunkák vannak folyamatban, úgy bizonyára nem túlozunk akkor, amikor mintegy 1,000 000 P-re becsüljük azt az összeget, amellyel az állam és egyéb köztestületek áldoznak mostanában a megyében a munkalehetőségek nyújtásában. Ha arra gondolunk aztán, hogy a kormány bizonyára a zemplén- vármegyeivcl arányos mértékben gondoskodott egyidejűleg a többi vármegyék, törvényhatósági és megyei városok és községek sürgős közmunkálatainak megindítása iránt is, akkor bizonyosra vehetjük, hogy az áldozathozatalban elment addig a legvégső határig, amelyet néki az állam jelenlegi pénzügyi helyzete megszabott és amelyen tulmennie már lehetetlen s igy észszerűden is lett volna. Mert hiszen bármilyen mértékű legyen is valamely adott időpontban akár a munkanélküliség, akár a gazdasági élet valamely más aggasztó válsága, bizonyos, hogy mindent sohasem szabad magától az államtól,' illetve a kormánytól várni, mert a gazdasági élet alanya végül mégis csak a társadalom, nem pedig az állam, amelynek közgazdaságpolitikai hivatása — pl. a termelés terén — csupán az egyes tér melési ágak fejlődési feltételeinek biztosítása, az egyes termelési ágak között az összhangnak és arányosHllami támogatással sürgős közmunttáii indulnak meg Zemplénvármegyében ás Sátoraljaújhelyben Utmunkák. — Sátoraljaújhely csendőrlaktanyát és strandfürdőt is kap. — Az államsegélyek elsősorban munkabérekre fordítandók. Szombaton érkezett meg Széli József főispánhoz s egyidejűleg Zemplénvármegye alispánjához is a belügyminiszter leirata,,amely szerint a minisztertanács a munkanélküliség enyhítése érdekében Zemplénmegyében és Sátoraljaújhely városban már tervbevett egyes közmunkák sürgős megindithatása céljából több százezer pengőnyi állami támogatást engedélyezett. Őszinte örömmel regisztráljuk ezen értesülésünket, mert meg vagyunk győződve arról, hogy ez a hir a legszélesebb körökben megnyugvást fog kelteni már annálfogva is, mert — minden tervszerű izgatással szemben — tettekben megnyilvánuló bizonysága' annak, hogy a magyar kormány anyagi erőihez képest igenis még a tél beállta előtt tényleg gondoskodott a munkanélküliség enyhítése érdekében. Úgy tudjuk, hogy az állami támogatással most erősen meginduló közmunkák csupán töredékét teszik ki azoknak, amelyeket Széli József főispán a kormánynak ezúttal is javaslatba hozott és igy nyilvánvaló, hogy a főispán al kotó és építő programja teljes mértékű megvalósításának az állam jelenlegi pénzügyi helyzete szabott határt, úgy hogy a főispán tervezetének egyéb — köztük nagyon jelentékeny — részei csak később és fokozatosan valósulnak majd meg. A minisztertanács ezúttal a kö vetkező közmunkák sürgős megindítását tette lehetővé. A tokaji állami átkelési útszakasz építéséhez való hozzájárulásul engedélyezett 100.000 pengővel megindulhat a tokaji hídtól kezdve Tokaj község másik határáig terjedő állami átkelési útszakasznak az építése, ami — arravaló tekintettel, hogy a további 100.000 P fedezetéről a kereskedelemügyi miniszter gondoskodik, ezeken kivül pedig Tokaj község is saját tér hére köteles az egész községtől 25—30% hozzájárulást biztosítani — végeredményben egy 250 —260.000 P-ős közmunkának lebonyolítását jelenti. Minthogy az útépítési tervek már korábban elkészültek s azokat a kereskedelemügyi miniszter már jóvá is hagyta, ez az útépítés a legközelebbi jövőben megindulhat. Már egy emberöltő óla, de különösen azóta, amióta az autómo- bil-forgalom megélénkült, az utazóközönség egy igen súlyos panasza volt az, hogy Tokaj községnek — amelynek bemeneteli és kimeneteli határán, tehát két helyen is szednek vámot — lehetetlenül rossz a kövezete, Ezen jogosult kérelmet van hivatva orvosolni a szóban- forgó intézkedés. Ugyancsak Tokaj nagyközségben végrehajtandó kisebb (kincstári) építkezésekre szintén 100.000 P-t engedélyezett a minisztertanács. Mig tehát az előbb említett útépítési munkálatok megfelelő számú földmunkásnak juttatnak kenyeret, addig ez utóbbi építkezések főleg ipari munkaalkalmakat teremtenek. A Sátoraljaújhely városnak jutott több mint 100.000 P nyi támogatás csendőrlaktanya építésére, továbbá uszoda létesítésére, végül az állami elemi népiskola tatarozására fordítandó. Mind a három égetően sürgős és fontos közszükséglet kielégítését jelenti. Sátoraljaújhelyben ugyanis a csendőrszárnyparancsnokság egy régi, elavult épületben van elhelyezve, amely céljának már semmiképen sem felel meg, már pedig a csendőrségnek megfelelő elhelyezése éppen Sátoraljaújhelyben nagyon fontos közérdek. És emellett azt sem lehet figyelmen kivül hagyni, hogy az uj csendőrlaktanyával a város egy uj, modern középülethez jut. Széli főispánnak régi kedves terve valósult meg azáltal, hogy a minisztertanács 25.000 P-t juttatott a sátoraljaújhelyi uszoda létesítésére. Közegészségügyi szempontból ugyanis elsőrendű érdekek fűződnek ahhoz, hogy a közel 20.C00 lakosú megyeszékhely közönségének, nagyszámú tanulóifjúságának, katonaságának és leventéinek nyári szabadfürdőzési, továbbá sportolási és strandolási kérdései végre megoldassanak. Az újhelyi stran- dolók eddig tudvalevőleg valóságos utazásszámba menő módon jutottak el vagy a sárospataki strandra, vagy a — ruhatárul szolgáló — bokrokban bővelkedő be- recki Bodrogpartra. A 25.000 P-ős állami pénz lehetővé teszi egy kb. ICO kabinos, modern nyílt fürdő létesítését, amely alkalmas lesz arra, hogy a város eddigi fürdőzési mizériáit egy csapással megszüntesse. Minthogy a főispán ebben az irányban már korábban is fáradozott, ennélfogva a strandfürdő tervei már készülőben is vannak, úgyhogy a vérmesebb újhelyi polgárok lehűlése immár a jövő nyárra biztosítottnak tekinthető. Ságnak előmozdítása s ott, hol az egyéni erő elégtelen, a segítő, vagy pótló fellépés, stb. Ilyen körülmények között tehát a magyar kormány megtette a kötelességét akkor, amikor — a rendelkezésére álló anyagi eszközök arányában szerte az országban sok milliónyi értékű közmunka megindítását elrendelte s ezzel sokezernyi munkanélküli iparos- és munkáscsaládnak hosszabb időre ismét munkaalkalmat biztosított. Vármegyénk főispánjáról, Széli Józsefről pedig ismét megnyugvással jegyezhetjük fel, hogy az ő céltudatos alkot* fáradságot netn k tartásának és illet értékelt súlyos egy> tékeny része van eredmények létrej Komoly helyek az egész jelenlegi zetközi gazdasági ható időn belül v lését, amellyel bi; képen enyhülni fc mostani — már s: lennek látszó — zete is. Annyi küzdelnr Isten segítségévei elviseljük a reán küzdelmeit is, am eljön a magyar h Semmi körűimé közömbös azonb közönsége szemp* tudata, hogy Férj mindent megtesz vára, ami fizikaila ges, s ha és amil ér el, ez bizonyár lik. Kitartás, munhaoharás, össze Báró Láng Boldizsár, a Bodrogköz képviselője, 1 Nyilatkozatai a mai nehéz időkről, a segítés i A Magyar demokrácia. Riese, 1930 okt. 14 -15. Szép őszi nap. Csupa mosolygás a föld arca. Erdő, mező tele ragyogó színekkel. A levegő, mint a csiszolt ezüst, fénylik az úszó *bikanyálak“-tól. A ritkuló lombok közül eltűnt az árnyék. Felhődarac sincs sehol az égen. Ebben a tündöklésben csak egyedül az ember arca bús, árnyékos, felh ős. Mintha a világ minden bánata reászakadt volna. — Rossz világ — állapítják meg az egyik szekér utasai. Bírók és hitesek ülnek rajta. Ricsére mennek a képviselő úrhoz. — Nehéz idők — sóhajtják egy másik kocsi utasai is az országúton. Ok is Ricsére tartanak. Nehéz idők, rossz világ 1 Ha két ember van együtt, csak erről be szélnek, ha egy ember magára marad, erre téved minden gondo- lalja. Sokszoros érdeklődés van hát a lelkekben ama tájékoztató nyilatkozatok iránt, melyeKet báró Láng Boldizsár, ez az egyenes, igaz, őszinte, magyar katonaember, a kerület képviselője tenni óhajt, ki nem ígérgetett, hanem cselekedett, kinek jószivét sokan áldják a Bodrogközön, mert segített rajtuk nehéz gondjaikban és akihez nyugodtan fordulhatott az utolsó szegény is. Annak is úgy tekintette ügyét, mint a legelsőét, aki nemcsak országgyűlési képviselő, hanem bodrogközi képviselő is, mert együtt van kerületével örömében, bajában. Számtalanszor bejárja községeit, hogy tapogassa és gyógyíthassa a bajokat, állandó érintkezést tart fenn népével s azok vezetőivel. Ez alkalommal a vezetőket : lelkészeket, orvosokat, jegyzőket, tanítókat, bírákat, hiteseket látja vendégül, valamint a kerület társadalmának kimagasló egyéneit: földbirtokosokat, nagybérlőket, gazdatiszteket, kereskedőket. E hó végén, vagy november első részében folytatólag sorra veszi majd községeit, hogy helyben is meglássa kerülete népét s azok bajait. Részletes tudósításunkat az ösz- szejövetelről az alábbiakban adjuk: Két csoportban, 14-én és 15-én értekezett báró Láng az előbb felsorolt társadalmi zetőemberekkel. S rogközön, ebben a falu“ járásban ni ség, mely nagyob befogadhatna. Azé uzsonna keretébe vett, ezúttal elős Boldizsárné kegye ki a maga kellem vétlenségével moi komor férfiarcokra sze a bodrogközi érdekelte volna. A magyar férfiak* a karékos és takaros gyár asszonyok ír tései voltak a be gyai. — Elveszett a asszonyok előtt - móci biró. Nekün lene pénzt vinni í tudunk. Nincs péi — Talán át ke kis időre az áss: odahaza a kormán; — Isten őrizzet kegyelmes asszony férfiak. Én mondc legnagyobb baj. első asszonyra, É gyen férfi, ura * maga házának, m nő marad mind még a parancsolá helyeslés fogadta a férfiak elmondó mennyire megbeci való a bodrogköz mindenben ott v mellett; napsütést degben és mek párjuk ezeknek a Félötkor kezdőt képpeni értekezlet Ekkor állott fel sz Boldizsár. Sajnálji dét, mellyel az eg teljesen megfogta politikai és közga mély tudásának, t és alapos ismeret* nek, becsületes ig ékesen szóló bi: egyes részeiben k — Bocsássanak kezdette beszédét
