Zemplén, 1930. július-december (61. évfolyam, 47-84. szám)

1930-09-28 / 63. szám

Hatvanegyedik évfolyam. 63. szám. Sátoraljaújhely, 1930 szeptember 28. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház 11. udvar) Előfizetési ár: Negyedévre 2 pengő. Hirdetések: négyzet cm.-ként Nyilt-tér: soronként 20 fillér TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. szám ————— TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. szám Hiszekegy Istenben,hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen Vigasz a bajok között A gazdasági élet ezernyi buja-baja közepette az embe­rek nagyon hajlamosak arra, hogy csak a rosszat, a kedve­zőtlent, a hátrányt lássák meg. Így van ez nálunk is, csak úgy mint egyebütt a külföl­dön. A kishitűség, a csügge- dés süketté és vakká teszi a bajjal küzködőket minden ked vező jellel, minden örvende­tes eredménnyel szemben. A rossz hangulatot szitja az is, hogy a gazdasági helyzet ko­molyságát pártpolitikai célok­ra, a kormány lejáratására tö rekszik mindig kihasználni a politikai lesben állók tábora. Az elmúlt esztendőben mek­kora sopánkodást rendeztek a kereskedelmi mérleg óriási passzivitása miatt. Mennyi cikkben olvastuk, hány beszéd­ben hallottuk, hogy a 350 és 370 milliós külkereskedelmi passzívum miatt elvérzik az ország. Akkor ugyancsak fon­tos volt a rossz külkereske­delmi mérleg. Hogy azóta a kormány külkereskedelem fej­lesztő törekvései következté­ben exportunk jelentékenyen megnövekedett, és a magyar ipar fejlődése mindjobban ki­szorította a külföldi portékát és hogy ennélfogva a külke reskedelmi mérleg soha nem várt mértékben és gyorsaság­gal megjavult, arról most már nem Írnak és nem szónokol­nak. Egyszerűen napirendre térnek ama óriási horderejű tény felett, hogy országunk külkereskedelmi forgalma eb­ben az esztendőben aktivvá vált, mert sikerült az exportot oly fokig emelnünk, amelyen már tekintélyesen meghaladja a behozatalt. Ebben az esztendőben a kül­kereskedelmi mérleg aktiv volt, kivéve a julius hónapot, amikor az aratást követő idő - . szak csekélyebb kivitele miatt beállott exportcsökkenés közel 10 millió pengő passzívumot eredményezett. De az imént közzétett augusztus havi kül­kereskedelmi adatok már ismét jelentős aktívumról számolnak be, amennyiben augusztus hó folyamán a kivitel már megint 5.9 millió pengővel haladta meg a behozatalt. Ezzel az év első nyolc hónapjának kül­kereskedelmi aktívuma kb. a 40 milliót éri el, szemben a tavalyi első nyolc hónap 150 millió pengős passzívumával. Minthogy pedig a múlt esz­tendő utolsó négy hónapjá­ban az augusztus végi passzí­vum az év végéig több mint 120 millió pengővel csökkent, de egyébként is köztudomás szerint a kivitel mindig az őszi hónapokban a legna­gyobb, biztosra vehető, hogy a folyó év végéig ez a kül­kereskedelmi 40 millió pen- gőnyi aktívum legalább is a duplájára fog felszökkenni. A javulás már eddig is megkö­zelíti a 200 millió pengőt, az 1929 év első nyolc hónapjá­val szemben. Ha meggondoljuk, hogy két évvel ezelőtt 1928 ban a külkereskedelmi passzívum még 380 millió pengőre rú­gott és ennek folytán orszá­gunk fizetési mérlege több mint 500 millióval volt pasz- szív, vagyis az ország abban az évben 500 millió pengőt volt kénytelen a nemzet jöve­delméből a külföldnek kifizetni amaz összegen felül, amelyet mi a külföldtől bevettünk: úgy nyomban megértjük a külke­reskedelmi passzívum eltűné­sének roppant nagy jelentő­ségét. Már a múlt esztendőben, amikor még kb. 30 millió pengő volt a külkereskedelem passzívuma, a fizetési mérleg hiánya az 1928. évi 500 mil­lióról, kb. 220 millióra csök­kent. Ha most még hozzá­vesszük a folyó év végéig kialakuló legalább 80 millió pengőnyiezidei külkereskedel­mi aktívumot, úgy a múlt évihez képest fizetési mérle­günk legalább is további 100 millióval fog megjavulni, vagy is fizetési mérlegünk passzí­vuma 500 millió helyett csak 130 — 140 millió pengőre tak­sálható a folyó esztendőben. íme ily gyökeres javulást hoz a külkereskedelmi mérleg kedvezőre fordulása két esz­tendő alatt. Ebből a tényből két irányba lehet és kell ta­nulságot levonnunk. Az első az, hogy az ország gazdasági életereje, ellentállóképessége és termelőkapacitása a gazda sági világkrizis, a trianoni meg­csonkítás és a nagy stagnáció ellenére még mindig csorbí­tatlan. A másik pedig az, hogy a kormány gazdaságpolitikája a közgazdasági életnek ezen a nagyon fontos területén, a külkereskedelem körében, nagyszerűen bevált és hatal­mas eredményeket ért el. Hi­ába hallgattunk róla, maga a tény kiabál. A külkereskedelmi mérleg hatalmas feljavulása a vigasz­nak, a reménykedésnek, a jobb jövőbe vetett bizalomnak forrása. Minden nehézség el­lenére, a külső piacok minden elzárkózása mellett is a ma­gyar agrártermékek megtalál­ják az útjukat az export eddig bevált területeire. Ha egyik­másik hónapban gabonakivi­telünk szünetel vagy csökken úgy helyében kárpótolja me­zőgazdaságunkat az állat, a gyümölcs, a liszt kivitel, vagy más exportcikk előnyomulása. Gyáriparunk hatalmas fejlő­dése mindjobban kiszorítja a külföldi készgyártmányokat és már nem vagyunk távol attól az időtől, amikor a magyar közönség egész ruházkodását a hazai ipar fogja előállítani. Kereskedelmi mérlegünk to­vábbi javulása odáig, hogy végül igen tekintélyes külke­reskedelmi aktívumunk legyen, ma már a közeljövő alapos kilátása. Ború után derű. A külkereskedelmi forgalom jel­zőszámai máris fénysugárt vet­nek a gazdasági depresszió sötétjébe. 9z orosz buzadömpíng világszédelgése Szervezett hadjárat a világ mezőgazdasága ellen. A búza világkrizise nem enyhül, sőt napról-napra elmélyül és ki­szélesedik. A tengerentúli területek nagy túltermelése egyre mélyebbre nyomja a gabona árát és a gazdák világszerte már csak veszteséggel termelhetnek. Az agrártermelés e súlyos válságát törekszik most ki­használni az orosz szovjet akként, hogy hihetetlenül olcsó áru buzá- vai árasztja el a világ nagy búza­piacait. Jól megszervezett, rendsze­res hadjáratról van itt szó az egész világ mezőgazdasága ellen. Holott Oroszország, a szovjet által oko­zott gazdasági káoszban, nem is termel exportfelesleget és saját la­kosságának ellátása teljesen fel­emésztené az orosz búzatermést. Ám a szovjet vezérei nem törőd­nek azzal, ha az orosz nép éhín­séget szenved. Vörös katonák rabló csapataival elrekviráltatják a ter­melőktől a búzát, azt drága vasúti költségekkel elszállítják egy-egy tengeri kikötőbe és onnan kellő pillanatban a gabona-világpiacokra dobják a készleteket. POriSZáRRZLaMáSOaBl. HELYISÉGEKET TEREMT FEHÉR SZiGTftLIR MMifóRBEK IS SYÍRIHIK, EZ Kapható: ifj. KLEIN JAKAB festékkereskedőnél Saujhely. Valahányszor a nagy gabona­piacokon a búza ára valamelyes javulást tudna elérni, nyomban megjelenik az olcsó orosz búza. Liverpoolban, Chicagóban, Win­nipegben ezek az orosz buzaki- nálatok nyomják le folyton az árakat. A szovjet-búzával árban versenyezni lehetetlenség, mert nyilvánvaló, hogy a szovjet gaz­daságpolitikája nem riad vissza még a nagy veszteségektől sem, csakhogy elérje azt a célját, hogy az egész világ gabonatermelését destruálja és veszteségessé tegye. Az orosz buzadömpíng nyilván­valóan alkalmas eszköze a szovjet világforradalmositó és imperialisz- tikus céljainak. A kommunista té­boly be akarja bizonyítani a világ termelőinek, hogy a kapitalisztikus gazdálkodás lejárta magát. Ezt szolgálja az esztelen buzadömpíng, amely mérhetetlen veszteségeket okoz magának Oroszországnak. A szovjet urainak azonban ez nem fáj. Nekik az a legfőbb vágyuk, hogy az egész világot forradalme- sitsák. És minthogy a világ la­kosságának túlnyomó része mező- gazdasággal foglalkozik: a mező- gazdasági termelés iönkretételével iparkodik a szovjet a sok száz millió gazda elégedetlenségét fel kelteni és elkeseredését szítani csak azért, hogy a világforradalom má­niákus célkitűzéseit elérje. A szovjet tehát ellensége az egész világnak. Tönkre teszi a kuituremberiség mezőgazdaságát, Egyes szám ára ÍO fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom