Zemplén, 1930. július-december (61. évfolyam, 47-84. szám)
1930-07-06 / 48. szám
1930 julius 6. ZEMPLÉN 3. oldal nek egy község területén levő összes földbirtokuknak kataszteri tiszta jövedelme az 58 pengőt meg nem haladja, állami földadóját nem kell a magukéből fizetniük, mert azt helyettük a gabonaalap fizeti be. Tehát ezzel a kb. 5 holdnál nem nagyobb kisbirtok mentesül a földadó fizetése alól. Annak a gazdának, aki saját termésű gabonáját közvetlenül a külföldre szállítja ki, (exportálja) aki tehát nem adta el gabonáját valamely belföldi kereskedőnek, vagy egyéb személynek, szintén jár métermázsánként 3 pengős szelvény, illetve ilyen szelvénynek az értéke készpénzben. Ki tekintendő termelőnek? A törvény szerint nemcsak maga a termelő gazda köteles és jogosított a gabona eladása alkalmával gabonaszelvényt bekövetelni, hanem rajta kívül még termelőnek tekintetik mindaz a mezőgazdasági cseléd és munkás, akinek a mezőgazda munkája fejében gabonát szolgáltatott ki, erre a gabonájára nézve. Ugyancsak termelőnek tekintetik az a lelkész, tanító, egyéb egyházi, vagy községi alkalmazott, aki javadalmazás címén kapott a mezőgazdától természetben gabonát, termelőnek tekintetik erre a gabonájára nézve. Az ilyen munkateljesítés fejében kiszolgáltatott gabona után a munkás, lelkész, tanító stb. természetesen nem ad gabonaszelvényt a gazdának, sem a gazda nem követelhet szelvényt a munkástól, tanítótól stb.-től. Ha azonban a munkás, tanító, lelkész stb. el akarja adni a munkabér fejében kapott gabonát, úgy a vevő már köteles neki az áron felül métermázsánként 3 pengős szelvényt kiszolgáltatni és az eladó munkás, tanító stb. köteles ilyen szelvényt a vevőtől bekövetelni. Továbbá gabonajegy nélkül történik a gabona eladása, cseréje, vagy egyéb átruházása arra a búzára és rozsra nézve, amelyet a gazdák egymás között mezőgazdasági, vagy háztartási célra ruháznak át. Ha pl. egy gazda, akinek nincsen elég gabonája, a szomszédjától, vagy más községbeli gazdától akár pénzért, akár más terményért cserébe, akár egyébként venne annyi búzát, amennyi a gazdaságában és háztartásban szükséges, úgy e búza átadása is gabonajegy nélkül történik. Végül nem kell gabonajegy ama búza és rozs után sem, amelyet a gazda, munkás, lelkész, tanító stb. a vántőrölés dija fejében a malomnak átad. Erre a gabonára nézve a vámőrölő malom is termelőnek tekintendő, úgy hogy a vámőrlő molnár ezt a vám fejében kapott gabonát bármilyen vevőnek szintén csak 3 pengős gabonaszelvény ellenében szolgáltathatja ki, s a vevő köteles viszont a molnárnak ez után a gabona után a 3 pengős szelvényt a kialkudott áron felül átszolgáitatni. Ha a gazda a vámért megőrlött gabonájából nyert lisztet és korpát nem a saját háztartásában, mező- gazdaságában, vagy állathizlalására használja fel, hanem akár őrlemény formájában, vagy azokból készített élelmiszer, vagy más iparcikk formájában el akarja adni, úgy ezt az eladást is csak gabonajegy ellenében végezheti, tehát az ilyen eladott liszt, korpa, tészta stb. után is jár neki a 3 pengős szelvény és ilyet viszont a vevőtől bekövetelni tartozik. Mire való a gabonalevél ? Amikor a búza vagy rozs (kétszeres vásárlásnál a vevő átadta a termelő gazdának a gabonaszelvényt, megmarad a kezében a gabonalevél. Valahányszor a kereskedő vagy egyéb vevő a vásárolt búzát vagy rozsot tovább eladja, úgy ezt csakis a gabonalevél kíséretében teheti, vagyis a további vevőnek átadja a gabonalevelet, a további vevő pedig köteles a gabonalevél átadása ellenében az eladónak kifizetni vételáron felül a gabonajegy 3 pengős árát s ez igy megy tovább mindaddig, mig a gabona forgásában az utolsó kézhez kerül. Ez az utolsó kéz vagy a malom (a vámőrlés a fentiek szerint nem tartozik ide) vagy pedig az exportőr, aki a külföldre szállítja a gabonát. A malom az utolsó eladótól szintén köteles átvenni a gabonalevelet s ennek a 3 P árat a gabona vételárán felül kifizetni. Ha pedig a gabona bármelyik vevője a gabonát külföldre szállítja, úgy a gabonalevél ellenében a külföldre szállítás tanusi tása mellett visszakapja a gabonajegy 3 pengős árát. Ha maga a termelő gazda az, aki a búzát és rozsot közvetlenül a külföldre akarja szállítani, úgy — mint már fentebb elmondottuk — a gazda kapja a gabonajegy 3 pengős árát. A termelő gazda tehát megkapja a 3 pengős felárat akár a belföldön adja el a gabonáját, akár pedig a külföldön. Haszonbérlet esetén a gabonában kikötött haszonbérnek meg felelő gabona átszolgáltatása gabonajegy nélkül történik A bérlő által eladott gabona után a gabonaszelvény (a 3 pengős felár) a bérlőt illeti meg. A bérbeadó föld- tulajdonos a bérlet fejében kapott gabonát szintén gabonaszelvény ellenében értékesíti. Mi a gabona -jegyrendszer haszna a gazdákra nézve? Minden gazda, akinek van eladó búzája, vagy rozsa, ennek minden métermázsája után a piaci vagy kialkudott áron felül 3 pengőhöz jut, amellyel állami és egyéb adóját fizetheti és ha ezenfelül még marad szelvénye, ezt készpénzben beválthatja. Azokra az egészen kisgazdákra nézve (rendszerint 5 holdig), akiknek nincsen eladó gabonájuk, mert hiszen arra a saját gazdaságukban és háztartásukban van szükség, az uj törvény azt az előnyt hozza, hogy mentesülnek a földadójuk fizetése alól. Ez az előny pótolja náluk azt, hogy nem jutnak a gabona 3 pengős felárához azért, mert hiszen nincsen olcsó gabonájuk. De azokra a gazdákra sem jelent semmi hátrányt a gabonajegy, akinek nincsen elég saját termésű gabonájuk, hanem azt más gazdától kell beszerezniük, mert hiszen e gabona után nem kell felárat fizetniök. A munkások, cselédek, továbbá lelkészek, tanítók munkateljesítmény fejében kapott gabonájukat tetszésük szerint vagy felőrölhetik a saját fogyasztásukra, vagy pedig ha úgy tetszik, eladhatják és az utóbbi esetben szintén megkapják a gabona rendes árán felül a 3 pengő felárat. Minthogy a cselédek és mezőgazdasági munkások adót rendszerint nem fizetnek, a gabonaigazolvány ára nekik készpénzben megtérül. I K E K. Lapunk legközelebbi száma f. hó 12-én, szombaton a szokott időben jelenik meg. — Személyi hír. Páyer Ferenc ap- kormányzói ált. helynök hosszabb szabadságra ment. — Távolléte alatt a hivatalos teendőket Káger József pp. prelátus látja el. — Egyházi hir. Páyer Ferenc ap. kormányzói ált. helynök Máyer Jánost Tárcáiról a sárospataki 11-ik, Kocsis Józsefet Forróról a mádi. Pásztor Károlyt Szerencsről a tállyai, Zsendovits Jánost Pácinból a füzérradványi, Józsa Ferencet Füzérradványról a pácini kápláni állomásokra áthe- helyezte. — Szabó József ujmisés a forrói, Stumpf Mátyás ujmisés pedig a tarcali kápláni állomásra küldettek. — Változások a hegyesrendi reálgimnázium tanári karában. Dr. Sebes Ferenc rendfőnök Korcsiák Ede helybeli kegyesrendi reálgimnáziumi tanárt Nagykanizsára, Santora Mihály tatai és Füves Jenő rendi tanárokat a helybeli reálgimnáziumhoz áthelyezte. — Nyugdíjazások. A vallás és közoktatásügyi miniszter Debxeczeni Áron városi felső kereskedelmi iskolai igazgatót f. évi szeptember 1-től nyugdíjazta. Búcsúztatására ez alkalomból a tanári kar csütörtökön este vacsorát rendezett, melyen sokan jöttek össze és hallgatták meg Stumpf György róm. kát. hitoktató búcsúztatóját, melyben magas színvonalú ékesszólással búcsúztatta el a nyugalomba helyezett igazgatót és mél- atta annak a tanügy és társadalom terén kifejtett érdemes munkásságát. Ugyanezen a napon folyt le az állami elemi iskolában Stancz Jó zsef állami elemi iskolai igazgató búcsúztatása, aki 41 éven át szolgálta fáradhatatlan buzgósággal, szorgalommal és kiváló eredmény- nyel a népoktatás Ügyét. A tantestület emléktárgyát Molnár Gyula igazgató szép és megható beszéd kíséretében nyújtotta át a nyugdíjazottnak, aki hosszú szolgálati ideje alatt példát mutató, mindig pontos, fáradhatatlanul szorgalmas tanerője volt az iskolának. — Kinevezés. A m. kir. belügyminiszter Rácz Elemér helybeli m. kir. államrendőrségi segédfelügyelőt a X. fizetési osztályba sorozott m. kir. rendőrfelügyelövé kinevezte. — Esküvő. Rácz Irénke és Szabó Zoltán theol. tanár f. hó 9-én déli 12 órakor tartják esküvőjüket a ref. templomban. — A Szent Imre öreg cserkészcsapat IJjhelyben. A budapesti Szent Imre öreg cserkészcsapat 35 tagja junius 30-án indult el Budapestről csónakon vizitáborozásra. A cserkészek ütjük legnagyobb részét regatta-csóna- kaikon teszik meg és felmennek a csonkaország keleti határáig, Csen- gerig. Onnan visszatérve a Tiszán, majd a Bodrogon feljönnek egész Sárospatakig. Julius 6-án Lónyay herceg bodrogolaszii uradalma vendégeli meg a cserkészeket és másnap, 7-én érkeznek Ujhelybe, hogy megtekintsék a várost és környéke nevezetességeit. — Köszönetnyilvánítás. A sátoraljaújhelyi kegyesrendi társház tagjai köszönetét mondanak mindazoknak, akik felejthetetlen rendtársuk, Majthényi Géza halálakor részvétüket fejezték ki. — Oondatlauságböl okozott súlyos testi sértés vétsége miatt vonta felelősségre a helybeli kir. törvényszék Emődy- tanácsa Majoros Sándor tállyai bányamunkást A vádirat szerint az Urikány—Zsilvölgyi Rt. tállyai bányájában a siklónál alkalmazott Majoros Sándor Lövei József nevű bányásztársával a köveket szállító csilléket az előirt vaskapcsok helyett dróttal kötötte össze egymással és ilyen szabálytalanul kezelt állapotban bocsátotta a siklóra, midőn a mozgásban levő csillék egyike a meredek pályán leszakadt a hozzáfűzött csillétől és rázuhant egy másik álló csillére, ahol épen akkor Forrai János bányamunkás foglalatoskodott. A szerencsétlen bányász bordatörést szenvedett és életveszélyes állapotban szállították a kórházba. A bíróság Majorost, aki felületesen és szabálytalanul végzett munkája következtében okozója lett a súlyos balesetnek- bűnösnek mondotta ki és az enyhítő körülmények figyelembevételével 20 P pénzbüntetésre ítélte. Társát, Lövei Józsefet a bíróság nem ítélhette el, mert az eset után megszökött és most körözés alatt áll. M egnyílt a városi vigadó kerthelyisége. Orosz balalajka zenekar.