Zemplén, 1930. július-december (61. évfolyam, 47-84. szám)

1930-07-02 / 47. szám

ZEMPLÉN 3. oldal. 1930 julius 2. 'lltaxás ßcsbeat meghűlés veszélyének könnyen ki van téve. Ne keljen útra tehát sohasem • _• ifin­tabletták nélkül. Ca#V 7>'dfysr.críárba« Knpnatók. Aspirin toítilmuUiatafiao. radnak, úgy Mansz. tagok is fel­vehetők. Szept. hó 1-től junius hó 1-ig az üdülőtelep általános üdültetésre rendeztetik be, igen jutányos napi penzió-ellátás mel­lett. Munkatársunknak alkalma volt dr. Babó Tivadar m. kir. közegész­ségügyi főfelügyelővel, a népjóléti minisztérium kiküldöttjével, továb­bá más érdeklődő egészségügyi és biztositó intézmények szakér­tőivel az üdülőtelepet megtekin­teni. Az érdeklődő vendégek elra­gadtatásuknak adtak kifejezést, amikor az üdülőtelep pompás fek­vését, gyönyörű parkját, hófehér bútorokkal és modern üdülési esz­közökkel berendezett üdülőszo­báit megvizsgálták és általános impressziójuk volt, hogy az or­szágban még kevés ilyen kitűnő szanatóriumszerü üdülőpenzió van, mint ez, mely széltől teljesen vé­dett déli fekvésével, valamint pá­ratlanul olcsó áraival különleges fejlődési lehetőségekkel kecsegtet. Konstatálhatták továbbá, hogy az üdülőtelep emeleti terrasza, vala­mint külsőségei kiválóak napfür­dőzésre és légkurákra, a környező fenyvesek ózondus levegője pedig az alföldi és pesti emberek számára részben pótolhatja az elvesztett tátrai fenyvesek gyógyító kiimáját A magashegyi „Széli József kilátód­tól a Nyűgödön épült és folyó hó 6-án ünnepélyes keretek között megnyíló Turista-házig számos közeli kirándulási lehetőség kínál­kozik. Figyelmükbe ajánlottuk, hogy az újhelyi hegyek között gyönyörű az ősz és hogy az üdülőtelep és környéke a téli hónapokban is nagyon alkalmas üdülésre, mert fenséges panorámát, élvezetesen jó levegőt és sportlehetőséget bizto­sit. Általános volt a vendégek véle­ménye, hogy az üdülőtelep nagyon ajánlható testületek, vagy intézmé­nyek felfrissülésre szoruló tagjainak csoportos üdültetésére, mert nem­csak a fekvési és éghajlati előnyök folytán alkalmas erre, hanem azért is, mert saját vízvezetéke, villany­világítása, rádiója és autójárata van és most szerelik fel telefon­nal is. Amikor virágok színes hangula­tával és a látottak kedves és ben­sőséges érzéseivel az üdülőtelep­hez vezető igen jó állapotba hozott autóúton viszatérünk, általános és egyező az a vélemény, hogy nem hiú ábránd a tárgyalások során tápot nyert az a remény, hogy az üdülőteleppel kapcsolatban az ille­tékes tényezők érdeklődésének és támogatásának megnyerésével si­kerülni fog iskolaszanatóriumot, vagy erdei iskolát létesíteni, de kilátás van arra is, — legalább is a kedvező jelek arra engednek következtetést, — hogy a közel­jövőben szükséges lesz az üdülő­telepnek uj építkezésekkel való kibővítése. Az üdülőtelep megnyílásának, méreteinél sokkal nagyobb, jelen­tősége van, mert ez az első kon­krét lépés annak a nagyfontosságu tervnek tényleges megvalósitásá ban, hogy Sátoraljaújhely termé­szeti előnyeinek céltudatos kihasz­nálásával gyakorlati megvalósulást nyerjen az üdülőváros eszméje. Mert végeredményben nagyon sok szép szó elhangzott az ügy érde­kében, de eddig, eltekintve a város villatelek felajánlásaitól és részben ezt a célt szolgáló turista-háztól, eddig még sajnos tényleges ered­ményt alig könyvelhetünk el, úgy, hogy ezért kétszeres örömmel regisztráljuk az üdülőtelep meg­nyíltának tényét, melynek indító és ösztönző hatástól igen sokat várunk. Az üdülőtelep ügyeinek intézé­sével a kultuszminiszter Széli Jó­zsef főispán elnöklete alatt 8 tagú bizottságot nevezet ki, melynek tagjai Cseh István vm. számvevő­ségi főtanácsos, Deák Andor m. kir. szőlészeti és borászati főfel ügyelő, Kneiszl Emil vm. faiskolai felügyelő, Löwy Ignác az állam- épitészeti hivatal vezetője, Petreczky Jenő kir. tanfelügyelő, Molnár Gyula elemi iskolai igazgató, mint a Zemplén vármegyei Általános Tanítóegyesület elnöke, Szeszlér Ödön ny. min. osztálytanácsos és Széli Józsefné mint a sátoraljaúj­helyi Mansz. fővédnöke (az intéz­mény életrehivásának és kiépíté­sének főmozgatója.) Az ügy tehát szépen indul és minden remény meg van arra, hogy jó kamatokat fog hozni a városfejlesztés érdekeinek. 23/1930. vh. sz. Árverési hirdetmény. 537 P 20 fill, tőke, ennek 1928. évi május hó 1. napjától járó 10 százalék kamata és eddig összesen 108 P 70 fillér perköltség erejéig a saujhelyi kir. járásbíróság Pk. 7101/1930. sz. végzése folytán a végrehajtást szenvedőnél 1930. évi január hó 7-én biróilag le(felül)- foglalt és 2700 pengőre becsült ingóságokra az árverést — azon foglaltatók követelése erejéig is, akik törvényes zálogot nyertek — elrendeltetvén, annak Sátoraljaúj­helyben, Andrássy-ucca 44. szám alatt leendő megtartására 1930. évi julius hó 15. napjának d. u. JA óráját tűzöm ki, amikor a fog­lalás alatt lévő bútorok, zongora stb. a legtöbbet ígérőnek készpénz- fizetés mellett, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Az árverési vevő a vételáron felül köteles fizetni a vételi ille­téket és forgalmi adót is, Sátoraljaújhely, 1930 jun. 21-én. Gáli Vilmos kir. járásbirósági végrehajtó. | 3=31 I BE XU. | jYíajthényi jjéza fejfájára j Néhány sort hadd Írjunk fel mi is arra a fejfára, mely vasárnap óta a Kerepesi-úti temetőben lévő kegyesrendi kriptában jelzi Maj- thényi Géza utolsó nyugvóhelyét. A legjobb, legkedvesebb, legara­nyosabb szivü ember utolsó nyug­vóhelyét, aki köztünk élt, köztünk járt ebben a nemes emberi tulaj­donságokban annyira megritkult világban. Néhány sort csak, mert nagyon nehéz, szomorú, fájdalmas és sziv- szoritó feladat elbúcsúzni attól, aki olyan közelről engedte megismerni korán kihűlt szivének nemes dob­banását, lelkűidének ideális voná­sait — nehéz, nagyon nehéz csak egy maroknyi hantot is tenni an­nak frissen domborult sírjára, akit annyian, oly sokan annyi meleg­séggel, odaadással szerettünk, mint őt, akiben nem volt más senkivel szemben sem mint csak sze­retet, akinél senki nem tudott szebb, nemesebb, őszintébb, bensőbb tar­talmat adni ennek a ma annyira meglazult kapcsolatu érzelemnek. Majthényi Géza lelkülete szerint egyike volt a legjobb embereknek. Szive reagált minden jó szóra, minden jó érzésre és mindig csak a szivén keresztül gondolkozott. Nem voltak neki csak barátai; társtalan életében annyi szeretet vette körül, annyi tisztelet, annyi megbecsülés, mint amennyi fájda­lom, szomorúság most, mikor any- nyian siratjuk, keseregve korai el­múlását. A legigazibb fájdalommal tesz- szük e maroknyi hantot sirdomb- jára. És megilletődve mondjuk: legyen könnyű a hant neki, aki annyira megnyugodva tért a fönség honába. Akik itt maradtunk tovább küzdeni még s várjuk az ő sorsát, mindig tartó kegyelettel fogjuk őrizni szép és nemes emlékét. * Majthényi Géza 1923. augusz­tus havában jött Kolozsvárról vá­rosunkba másodszor. Először itt volt 1904/3-1911/12. tanévig. Igazgatóhelyettes lett, majd Huber Imre betegsége alatt 1929. febr. havától kezdve házfőnökhelyettes junius hó 19-ig. Betegsége elő­ször i 929 junius végén vált sú­lyossá. Szivgyöngeség, máj, vese­baj, előrehaladt érelmeszesedés kínozta. Háziorvosa tanácsára a nagyvakációt a balatonfüredi sza­natóriumban töltötte s a rendkor mány félévre szabadságolta. Szep­temberben hazajött javult egész­séggel, nemsokára látszólag telje­sen egészséges lett és már 1929 decemberében újra felvette a mun­kát, holott csak februárban lett volna köteles tanítani. A f. év április végén újra rosszul lett, Weisz doktor nagy gonddal, lelki- ismeretesen kezelte, a tanítást meg- határezott időre az orvos rende­letére meg kellett szüntetnie május eleje óta. Ez időtől kezdve álla­pota javult, csak a vese működé­sében voltak zavarok. Rendszeres és szakszerű ápolás végett junius 21-én a Korányi-klinikára vétette föl a rend. Itt 21-én lázas lett s az orvosok tüdőgyulladástól tar­tottak, de az nem következett be. 23-án, csütörtökön annyira rosz­A Singer varrógépek mégis A LEGJOBBAK! szül lett, hogy Belyis Antal buda­pesti kegyesrendi tanár föladta neki a haldoklók szentségét. 24-én, pénteken délelőtt öntudatlan álla­potba esett, rendtársait nem is­merte föl. Agonizálni kezdett és este tiz órakor kiszenvedett. Ha­lálának közvetlen oka uraemia. Holttestét szombaton reggel a Kerepesi temető halottasházába vitték, a temetése innen történt 29-én délután fél 4-kor. Ezen a napon töltötte be 30 éves fanári működését. A temetést Németh Jenő buda­pesti kegyesrendi házfőnök végezte a rendi növendékek assistentiájá- val. A temetésen megjelent a kegyestanitó-rend főnöke, dr. Se­bes Ferenc, a rendi kormánytaná­csosok, a budapesti társház tagjai, a sátoraljaújhelyi reálgimnáziumot Konlasztry Dezső, Korcsiák Ede, Kudlicska Károly képviselték. Sá­toraljaújhely városát dr. Eckmann János, akinek a részvétéért a rendfőnök a temetés után köszö netet mondott. Megjelent az el­hunytnak bátyja, Majthényi Gyula balassagyarmati reálgimnáziumi ta­nár, Jeszenszky Kálmán prelátus, balassagyarmati apátplébános, dr. Paczolay Zoltán Nógrádvármegye tiszti főügyésze, Blázsik Károly szentszéki tanácsos, balassagyar­mati reálgimnáziumi hittanár, dr. Kovács Lajos a balassagyarmati ügyvédi kamara alelnöke, Iványi Nándor dr. ügyvéd és Rebmann Rókus gyógyszerész Balassagyar­matról és több ismerőse. A szer­tartás végeztével Majthényi Géza holttestét a kegyes-tanitórend uj kriptájában helyezték el örök nyu­galomra a Kerepesi temetőben. — Személyi hír. Dr. Laka­tos Dezső helybeli kir. törvényszéki titkár az egységes birói és ügyvédi vizsgát folyó hó 2-án Budapesten letette. — Jnliász Gyula gör. kát- Igazgató-tanító kitüntetése Junius 26-án a szerencsi városháza dísztermében, díszközgyűlés kere­tében ünnepelték a zempléni taní­tók Juhász János igazgatót abból az alkalomból, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter őt 30 évi buzgó tanítói szolgálatáért elisme­résben részesítette. — A gyűlést Reskó János gk. egyesületi elnök nyitotta meg. A miniszteri elisme­rést Petreczky Jenő kir. tanfelügyelő adta át az ünnepeknek igen szép beszéd kíséretében, amelyben Ju hász Jánost példaképül állította a tanítóság elé. Ezután a szerencsi gk. hitközség nevében Fedák Mik­lós szentszéki tanácsos, Szerencs város közönsége nevében Darvas László főjegyző, a Zemplénvárme- gyei Általános Tanítóegyesület ne­vében Molnár Gyula, a Ref. Tanító­egyesület nevében vitéz Nyitray Károly, a szerencsi tanítók nevében B. Tóth István és Horváthy László, továbbá jelenlegi és volt tanítványai üdvözölték. Juhász János kitünte­tésével az önzetlen tanítói munka nyert jutalmat. — Köszönetnyilvánítás. Haas Imre 8 kötet értékes köny­vet adott a sátoraljaújhelyi kegyes­rendi reálgimnázium tanári könyv­tárának. A nagylelkű adakozónak vezetőség köszönetét fejezi ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom