Zemplén, 1930. július-december (61. évfolyam, 47-84. szám)
1930-11-30 / 79. szám
Hatvanegyedik évfolyam. 79. szám. Sátoraljaújhely, 1930 november 30. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Szerkesztőség és .kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház 11. udvar) Előfizetési ár: Negyedévre 2 pengő. Hirdetések: négyzet cm.-ként Nyilt-tér: soronként 20 fillér TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. szftm POLITIKAI HÍRLAP TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. szám súlyán, nehogy előálljon az a helyzet, hogy a nagy szorgalommal és munkával összehordott értékek veszendőbe mehessenek. A pénzügyminiszter nehéz szívvel hozta ezt a javaslatot, amely átmenetileg gyorsan nyújt segítséget az állam rendkívüli kiadásainak fedezésére. — Hangsúlyozta azonban Wekerle Sándor, hogy ez az intézkedés nem a deficit fedezésére, hanem a deficit megelőzésére szükséges. Felhívás A Zemplénvármegyei Múzeum céltudatos, tervszerű fejlesztése elsőrangú közművelődési érdek lévén, ebben az irányban jelentékenyebb eredményeket csak úgy várhatunk, ha maga a nagyközönség is cselekvőleg buzgólkodik a muzeális tárgyak egybegyűjtésén, helyesebben a múzeumnak önkénRendkívüli városi közgyűlés A város és üzemeinek 1931. évi költségvetése. A bevételek nagyarányú csökkenése és a hozzájárulások összegének emelkedése 79.5 százalékos pótadó kivetését vonja maga utón. — A rendőrségi hozzájárulás elengedését kérik. — A virilisek uj tisztája. tes felajánlások utján való gyarapodásán. Ezúttal a múzeum vezetősége egy olyan valóban érdekes gyüj- teményosztálynak a létesítését tűzte ki legközelebbi feladatául, amelyben a tokajhegyaljai szőlészetre és a tokaji (tokajhegyaljai) borra vonatkozó irodalmi, még pedig úgy szak-, mint szépirodalmi adatok foglalnának helyet. Ennek a kétségkívül érdekes és fontos célkitűzésnek megvalósit- hatása érdekében felkérem mindazokat, akik ilyen vonatkozású bárhol megjelent irodalmi kiadványnak, időszaki sajtóközleménynek (újságcikknek), képes ábrázolatnak stb. vannak birtokában s erről közérdekből a múzeum javára lemondani hajlandók, szíveskedjenek a múzeum gyarapítását célzó ilyen adományaikat akár hozzám, akár közvetlenül a múzeumhoz eljuttatni. Széli József sk. főispán. Hiszek egy Istenben,hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen Okos takarékosság A képviselőház egyesitett bizottsága általánosságban letárgyalta és elfogadta a takarékosságról szóló törvényjavaslatot. Az idők fokozott mértékben takarékosságra intenek, de azt hisszük a köz érdekében adunk hangot annak az igazságnak, hogy még a legjobb- szándéku elgondolás is veszélyes lehet, ha azt tulságba hajtjuk. Alaposan áttanulmányoztuk a pénzügyminiszter takarékossági javaslatát és meg kell állapítanunk, hogy a kormány valóban a leg- messzebbmenőleg igyekszik a takarékossági gondolatot valóra váltani. Ez a javaslat alapos mérlegelés eredménye, amely elmegy a megengedhető határig. Tudnunk kell ugyanis, hogy bizonyos mértéket kell tartani még ezen a téren is, mert a mai viszonyok között amikor közgazdaságilag a legkülönbözőbb problémák merülnek fel, vigyáznunk kell arra, nehogy tulságba menjünk olyan gondolatok gyakorlatbavite lénél, amelyek papiroson jól festenek ugyan, talán a kritika számára is kitűnő anyagot szolgáltatnak, de gyakorlatilag nem azt a célt érik el, amelyet valójában szolgálni kívánnak. Egy ilyen radikális takarékosság, amely — mondjuk — elvonná a fogyasztók egy részétől az anyagi erőket, mérhetetlen kárára volna az ipar, kereskedelemnek, de a mezőgazdasági termelésnek is. Kinek termeljünk, kinek gyártsunk iparcikkeket s kihez szállítsa a kereskedelem az árukat, ha széles néprétegek sülyednek le igényik terén a primitiv színvonaláig? A helyes takkrékossági gondolat azt kívánja, hogy azokon a területeken eszközöljünk megtakarításokat, amelyek közgazdasági életünkben zökkenőt nem eredményeznek. A kormány javaslata e téren elfogadható s célszerűnek nevezhető. A javaslat olyan szellemet árul el, amely tudja azt, hogy minden redukciónak visszahatása van a termelésre és a fogyasztásra. A közélet terén viselni kell a kritikát s a jogos bírálat serkentőleg hat a kormányzat tevékenységére is, de ha a kritika oktalan vádaskodássá, hangulatkeltéssé, s demagógiába csapó izgató anyaggá válik, a közre nézve veszélyesnek kell neveznünk. A költségvetést alaposan szemügyre kell vennie minden közéleti férfiúnak, de avatatlan kezekkel turkálni a számoszlopokban semmi esetre sem vall se politikai judiciumra, se pedig mélyebb gondolkozásra. Gyakran felemlegetik az úgynevezett szanálási költségvetést, amikor 400 millió aranykoronával gazdálkodott az állam, amely ösz- szeg netto 544 millió pengőt jelentett, Ma ugyancsak netto számításban költségvetésünk 703 millió, a különbség tehát 159 millió. Korántsem akarjuk azt állítani, hogy költségvetésünknek a jelenlegi termelési viszonyok között évről-évre erőitetten emelkednie kell. Számolnunk kell azonban azzal, hogy az úgynevezett szanálási költségvetést egy fejlődő ország normául nem tekintheti, mert az idők múlásával újabb és újabb problémák merülnek fel, amelyek megoldatlanul hagyása talán épen közgazdaságilag járna anyagi veszéllyel. — Takarékoskodnia kell kormányunknak a költségvetés terén is, sőt itt kell igazában meg takarításokat eszközölnie, de csak addig a mértékig, amig nem veszélyeztet ezáltal nagy nemzeti érdekeket. A másik probléma az adók leszállítása. Amig egy nemzet életképes fejlődési vonala felfeléivelő, igényei vannak. Ezeket az igényeket csakis közadózásokból lehet kielégíteni, csak okosan tempiro- zott igénykielégités teremthet meg a közre nézve helyes takarékos- sági szellemet. őszintén megmondjuk: egy cseppet sem örülünk annak, hogy a pénzügyminiszternek törvényjavaslatot kellett készítenie a takarékosság érdekében. Azt szeretnénk, ha közgazdasági életünk fokozatosan nagyobb és nagyobb anyagi erőket tudna produkálni a nemzet érdekeinek fejlesztésére- Sajnos, ezek az idők nem alkalmasak nagyobb iramú előrehaladásra. A kormányzat feladata ilyen körülmények között, hogy őrködjön az elért eredményeken, azokat lehetőleg ne építse le azokon a területeken, amelyek a közönségre nézve előnnyel járnak, viszont őrködjék az ország pénzügyi egyenA város képviselőtestülete, dr. Orbán Kálmán polgármester elnöklésével, csütörtök délután 4 órai kezdettel rendkívül közgyűlést tartott. Említésre méltó, hogy a rendkívüli közgyűlés fontos tárgysorozata sem tudott nagyobb érdeklődést kelteni a képviselőtestület tagjai sorában. Ezt csak azzal tudjuk magyarázni, hogy a nyomasztóan súlyos gazdasági helyzet közepette tisztában vannak azzal, miszerint a város vezetősége olyan javaslatokkal jön a közgyűlés elé, melyeknek megszavazása — sajnos — kényszerhelyzet elé állítja a képviselőtestület tagjait. A város háztartásának és alapjainak 1931. évi költségelőirányzata képezte a rendkívüli közgyűlés első tárgyát. A polgármester expozéjában leszögezte, hogy az összeállításnál nagy figyelemmel voltak a súlyos gazdasági helyzetre és igy a kiadási tételek nagy részét mellőzni kellett. Elkerülhetetlen a pótadó felemelése, sőt a pótadókulcs is csak akkor állapítható meg az előirányzott százalékban, ha az adók valóban be is folynak. A kiadási oldalon új tételek és emelkedések jelentkeznek. A gimnáziumnak az évi 1500 pengő városi segélyt most már fizetni kell, a vármegyei hozzájárulás mintegy 10.000 pengővel emelkedett, viszont egyes bevételi tételeknél nagy a csökkenés. A borfogyasztási adónál 10.000, húsfogyasztásnál 2500, szesznél 2000, alkalmazottak kereseti adótételénél 6700, a forgalmi adónál pedig 22.000 pengővel kisebb a várható bevétel. A kereskedelmi iskolánál 4000 pengő kiadási többlet jelentkezik az iskolafenntartásnál. Spitz Izsó számvevő ismertette azután az 1931. évi költségvetés adatatait. Szükséglet 1,200 222 P 56 f. Fedezet 916.863 P 58 f. Hiány 283.358 P 98 f. Részletekben: I. Általános közigazgatás. Szüks. 437.312 93 P. Fed. 352.890 P. II. Közegészségügy. Szükséglet 68.892 20 P. Fed. 11.46474 P. Egyes szóm óra ÍO fillér
