Zemplén, 1930. július-december (61. évfolyam, 47-84. szám)
1930-11-30 / 79. szám
2. oldal. III. Közoktatás, közmüv., vallás. Szüks. 95.266 73. Fed. 27.707 25 P IV. Szegényügy, népjólét. Szüks. 33.850 - P. Fed. 5.980 - P. V. Közélelmezés. Szüks.9.740’— Fed. 65.350— P. VI. Városépítés, uccák, járdák, stb. Szüks. 244.373-- P. Fed. 185.000 — P. VII. Vagyonigazgatás. Szüks. 63.345-20 P. Fed. 184 335 33 P. VIII. Hitelügy. Szüks. 255.625 20 Fed. 84.136-56 P. A fedezetlen hiány folytán az 1931. évi költségvetés 79'/s°/o-os pótadó kivetést igényel. A pénzügyi bizottság javasla tóban teljesen reálisnak tartja a költségvetés tételeit, azokat szükségeseknek is látja, azonban a város lakosságának súlyos helyzetére való tekintettel azt javasolja, hogy a költségvetés az 1930. évi 65%-os pótadó keretében kerüljön elfogadásra. Elnöklő polgármester az általa felhozott érvekre utalással 79 és fél százalékos pótadó megszavazását kérte. Dr. Chudovszky Móric bizottsági tag nagyon súlyosnak látja a város gazdasági helyzetét. A város nem tud 1,200.000 pengőt kiizzadni a kiadásokra, amikor a kereseti lehetőség egyre csökken. Kifogásolja a költségvetés technikai összeállítását. A személyi kiadások nagyon súlyosak, különösen az üzemeknél. A színház és vendéglőhelyiségek jobb értékesítését kívánja. A vágóhíd átépítését sürgeti. Foglalkozik a kereskedelmi iskola kérdésével és annak sürgős államosítása érdekében kér lépéseket. Aggályai vannak a helypénzek 100%-os emelése miatt, mert attól tart, hogy a vásárra- járók más városokat keresnek majd fel. Az erdőüzem hasznosítását, városi bank létesítését látja szükségesnek. A polgármester azonnal válaszolt a felszólalásra. Hangsúlyozta, hogy a költségvetésben a legerősebben csökkentették a kiadásokat, 1924-ben nem volt ilyen nagy összegű hozzájárulás. Nagykőrösön 180% és Nyíregyházán, ahol ez éven 48% volt, jövő évre 77% a pótadó. A Speyer-kölcsönt — mihelyt alkalom nyílik erre — igyekszik olcsóbb kölcsönné változtatni. A vágóhíd feleslegét tartalékolni kell. Az erdőkben 25 éves hanyagságot kell pótolni, 6 éve van rendes kezelés. Községi takarék létesítéséhez tőke kell. Dr. Lichtenstein Jenő bizottsági maga is azt látja, hogy ami a szükségleti oldalon van felvéve, az valóban nélkülözhetetlen is. Hiába csinálunk költségvetést, — mondotta beszédében — ha a város adózó polgárai a csőd szélén állnak. Éppen ezért a pénzügyi bizottság jelentését teszi magáévá. Biztos bázis ut m kell néznünk s ezért helyesen járna el a város, ha a Vízmüveket ismét kezébe venné A vizdij emelése a Z E M P L város háztartásának érdekében történt. A vágóhídnak városi kezelésbe való átvétele megtakarítással járt. A nyugdíjalap nagysága tekintetében a képviselőtestületet teszi felelőssé, mert mindig olyan tisztviselőt választott, amelyiknek már 15—20,éves szolgálati ideje volt. Ez okozta, hogy a nyugdijteher 50.000 pengőről 75.000-re emelkedett. Dr. Grosz Dezső azt kívánja, hogy a közgyűlés éppen olyan jó hiszemüséggel tárgyalja a költség- vetést, amilyennel azt a polgár- mester a közgyűlés elé hozta. Nem a város hibája, hogy drága kölcsön felvételére kényszerült. A városi bérház építését ma is szükségesnek találta volna. A vízmüvek házi kezelésbe vételét szükségtelennek tartja, miután a Közmüvek nem egy idegen szerv, megtakarítás pedig nem állna elő. A Közmüvek jövedelmet mutat ki, tehát rentábilis. Sátoraljaújhely a múltban — véleménye szerint — nem kapott felsőbb anyagi támogatást. Szükségesnek tartja a vármegyei és a rendőrségi hozzájárulás elleni demonstrációt. — A képviselőtestület megyebizottsági tagjait kéri, hogy a polgármesterrel a megyei költségvetés tárgyalásában vegyenek részt és az újhelyi kivetéssel kapcsolatban szólaljanak fel. A polgármester szavazásra tette fel a kérdést. Ekkor 13 tisztviselőn kívül még 12 tag volt jelen. A képviselőtestület 17 szavazattal 8-al szemben elvtette a pénzügyi bizottság javaslatát és a polgármesterét fogadta el. Ezután került sor a Közmüvek üzemeinek 1931. évi költségvetésére. — A költségvetési tételek ismertetése után dr. Chudovszky Móric bizottsági tag annak adót* kifejezést, hogy nincs megelégedve a vezetéssel. A város háztartásának súlyos helyzetéért a régi üzemi bizottságot teszi felelőssé. (Itt közbeszólások hangzanak el, hogy a régi üzemi bizottságnak a felszólaló is tagja volt.) Indítványt tesz a tisztviselők és egyéb alkalmazottak fizetésének felülvizsgálására. E célból háromtagú bizottság kiküldését tartja szükségesnek. Törölni kívánja a renumerációkat és az üzemi bizottság jutalékait. A Vízmüvek tekintetében Lichtenstein Jenő dr. nézetét teszi magáévá. A mozi jövedelmét kevesli. Annak bérbeadását tartja szükségesnek. Dr. Grosz Dezső, mint az üzemi bizottság tagja, maga is célszerűnek tartja a vizsgálatot, mert igy legalább megállapíthatják majd, hogy mennyire minimális fizetések vannak a Közmüveknél. A KözTRETORN HÓCIPŐ világhírű E N müvek igazgató-főmérnökének havi 550 P fizetése van. Azonban személyi tekintetben sokban osztja dr. Chudovszky Móric bizottsági tag véleményét. Dr. Dubay István magáévá tette dr. Chudovszky Móric indítványát- A renumerációt azon az alapon kívánja megvonni, amint az elmúlt éven a minisztériumi megállapítás szólt: deficites üzem nem adhat renumerációt. Már pedig, — szerinte — ha a felemelt vizdijat nem vesszük figyelembe, akkor a Közmüveknél deficit mutatkozik. Dr. Lichtenstein Jenő dr. Chudovszky indítványa mellett foglal állást. A költségvetéssel azonban nem foglalkozik, mert a képviselőtestületet csak a zárszámadás érdekelheti. Dr. Chudovszky Móric bizottsági tag javaslatát elfogadva, a közgyűlés Emödy László, Szoller Aladár és Ullrich Nándor tagoka* delegálja abba a bizottságba, mely felülvizsgálja a Közmüvek alkal- mazottainak javadalmazásait. A polgármester előterjesztésére elhatározták, hogy kérik az alkalmazottak kereseti adójának felemelése folytán előálló különbözeti összegnek a városok háztartásának szanálására való fordítását. A törvényhatósági bizottságot hasonló állásfoglalásra kérik. Ugyancsak a polgármester előterjesztésére felterjesztést intéznek a belügyminiszterhez a 22.500 P rendőrségi hozzájárulás elengedése érdekében. A II. Speyer kölcsön második félévi annuitásának biztosítására szükséges összeget a Magyar- Olasz Banknál lévő tőkéből fizetik. A közgyűlés csak kényszerhelyzetben járult hozzá ahhoz, hogy a kamatokat ilymódon előlegezzék. Bemutatták a legtöbb adótfize- tők lajstromát, melynek alapján a képviselőtestületben a jövő évben virilis jogon a következők foglalnak helyet: Dr. báró Waldbott Frigyes, dr. Róth József, dr. Burger Jakab, Boronkay László, dr. Kovaliczky Elek, Weinberger József, dr. Vi- segrády János, özv. Weinberger Dávidné, Schönfeld Herman, Dókus Ernő, dr. Molnár János, Haas Fü- löp, Deutsch Adolf, Blumenfeld Jenő, dr. Keresztesi Ödön, özv. Gyarmathy Béláné, özv. Hornyay Béláné, dr. Dubay István, özv. Szalay Sándorné, dr. Bettelheim Jakab, dr. Grosz Dezső, dr. Fried Samu, dr. Lichtenstein Jenő, Róth Mór, Schweiger Márkusz, Kornitzer Lipót, Blum Géza, dr. Ligeti József, özv. Juhász Jenőné, dr. Haas Bertalan. Az egyszeresen számítót* adóalap szerint a legtöbb adót Weinberger József fizeti. Póttagok: Kádár Gyula, özv- Guttmann Mórné, özv. Waller Jó- zsefné, Schatz Sándor, özv. Grosz Ignácné, Demjényi István, Zinner Adolf, Linder Dávid, Blumenfeld Adolf, Bilanovits István, dr. Rei- chard Salamon, Thuránszky László, 1930 november 30. özv. Fuchs Mórné és özv. Fáy Ödönné. Farkas Andor ny. polgármesternek lüzkárkölcsönével kapcsolatos kérelmét visszaadták a jogügyi bizottságnak. A rendkívüli közgyűlés négy órán át tartó tárgyalás után este 8 órakor ért véget. Szüreti reflexiói) Irta: dr. Haas Bertalan. II. A mai állapot teljesen tarthatatlan, sőt vigasztalan. Mégis a tizenkettedik órában gondolnunk kell valamely kivezető útra, nehogy ezen művelési águnk, mely évszádok óta sok ezer családnak nyugodt megélhetést, sőt vagyonoso dást nyújtott, elsorvadjon. Elsősorban okos és becsületes külföldi propagandára gondolok. Az északi államok sajtóját kellene igénybe vennünk, még ha ez jelentős kiadással is jár. Továbbá erre hivatott, kellő nyelv- és kereskedői ismeretekkel biró, teljesen megbízható szakemberek utján kel* a külföldi borkereskedőket ajánlatokkal felkeresni, mert ha — a tapasztalatok szerint — még oly nehéz is bort biztos helyeken eladni, kihitelezésre is gondolni kell és csak a reális és okos kereskedőnek sikerülhet borainkat egyes országokba bevezetni. Kétségtelen, hogy szövetkezetünk, igen sikerült boraival, piacot szerezhet még azért is, mert az állami felügyelet a külföldi kereskedőknek és fogyasztóknak is imponál és az északi államokban hegyi borainkkal egyedül állunk s ezekben más hegyi, vagy éppen homokborokat elhelyezni nem lehet. Nem közömbös dolog boraink konjunktúrájára az amerikai nedvesek előretörése, mert ha felszabadul Amerikában a borbevitel, kis ügyesség révén, ismét lehet, mint a múltban, Amerikába borbevitelünk, mivel csak a hegyaljai bor bírja ki a tengeri szállítást, vagy amint mondják: Seefest. Elodázhatlan a boritaladó azonnali eltörlése, mert ez a belföldi fogyasztást és tisztességes kereskedelmet teljesen megbénítja és a termelő, aki bortermését becsületesen bejelenti, nem veheti fe* azon üzérekkel a versenyt, akik más községből hozzák ide boraikat és elfelejtik annak bejelentését, miáltal 20 fillérrel olcsóbban adhatják a bort a fogyasztónak és nekünk tehetetlenül kell néznünk, miként játszák ki a termelők érdekeit. — Gyengéll különösen ha a rulás fokozza, .Ferenc Józst dalommentes szél gitő emésztést 1 nőorvosok a légi rés hangján ir Ferenc József a kritikus korban át alkalmazható, kitűnő eredmény Ferenc Jófcset ható gyógyszertári ban és füszerüzle i 55 Jótékonycélu J SORS] Főnyer 30.000 Aí.onk 20 000 15000 10.000 összesen 17.C nyerei Egész = 3 F Húzás 1930. 10-én d. u ÉRTÉS REHfllSSSNE Budapest, IV., 1 ezúton közli, hói gazdasági viszor kintettel a különt áraiból 10% ei Ezen áldozatkés: kedves vendége újabb felránduló teni kivánja budi dásuk költségeit, úttal az eddigi el elsőrendű ellátás
