Zemplén, 1930. július-december (61. évfolyam, 47-84. szám)
1930-11-05 / 72. szám
1930 november 5. ZEMPLÉN 3. oldal. rendőr felismerte a körözött egyént és előállította a kapitányságra. Tóth Elek rendőrtanácsos — aki a derék rendőrt az ügyes fogásért dicséretben részesítette, — azonnal megkezdte Kuczik kihallgatását. Bevallotta, hogy megszállott területről érkezett ide és mikor a rendőr elfogta már éppen a Bodrogközi vonattal akart továbbuíazni. Táskájában többszáz bolsevista röp- irat és könyv volt, azonkívül egy pár régi női cipő, amiből az következtethető, hogy nem egyedül szökött át a határon. Az agitátor egyébként egy budapesti gyár ügynökeként vasúti bérletjeggyel rendelkezett, ami arra mutat, hogy a fővárosban bűntársai vannak. A rendőrség hétfőn délután a gyorsvonattal a fővárosba kisértette az agitátort s most már a főkapitányság vezeti a további nyomozást. fi kereskedelemügyi miniszter rendelete az olcsó ruhaszövet akcióra Búd János kereskedelmi miniszter leíratott intézett a kereskedelmi és iparkamarákhoz, amelyben közli velük, hogy ötféle olcsó ruhaszövet forgalombahozatalát sikerült biztosítania a magyar textilipar és kereskedelemmel történt megállapodás alapján. A miniszteri leirat közli az ötféle olcsó szövet pontos anyagát és fogyasztási árát, mely szerint a fogyasztói ár méterenként P. 1.75-tői P. 9-ig. A szöveteket úgy a kereskedelem, mint a szövetkezetek forgalomba hozhatják és minden engedély vagy utalvány nélkül is bárki vásárolhatja azokat. Az akciószövetek hátsó oldalán 3 méterenként márkával vannak ellátva, amely márkák a szövet megnevezését, eladási árát és az előállító gyár nevét tüntetik fel. A minőségi eltérések 5—10% között változhatnak, de a nagyobb eltérés törvényes eljárást von már maga után. Az olcsó szövetárak megállapításánál a minisztérium az előállító gyárak árait maximálta és a közvetítő kereskedelem részére 10% közvetítési dijat engedélyez, 2% forg. adó felszámításán kívül. A miniszteri rendelet felszólítja a kamarákat, hogy az olcsó szövetakció minél szélesebb körben való forgalombahozatala érdekében minél szélesebb propagandát fejtsenek ki a kereskedelem körében. — Legjobb fővárosi napilapok a Nemzeti Újság és Uj Nemzedék. HIKEZ. — Stefánia főhercegnő látogatása a Stefánia szülő otthonban. Magas vendég tüntette ki látogatásával f. hó 2-án városunk egyik legszükségesebb és legnélkülözhetetlenebb intézményét, a Stefánia szülő otthont. A Stefánia Szövetség megalapítója, Herceg Lónyay Elemérné Stefánia főhercegnő, a jelzett napon d. u. 3 órakor, húga, báró Waldbott Frigyesné Mária Alice kir. hercegnő társaságában érkezett az Otthonba, ahol az Intézet orvosaival annak ügyvezető igazgatója Fejes Ernőné fogadta, akit a Fenséges asszony nagy örömmel látott „a Széchenyi Mici grófné gárdájából“ az intézmény vezetőségében s aki előtt figyelmes kedvességgel emlékezett meg a háború alatt — 1917. év októberében a Dohánygyári Vörös Kereszt Kórházban tett látogatásáról. A főhercegnő a legnagyobb érdeklődéssel szemlélte meg az Otthont s szobáről-szobára járva kitüntető leereszkedéssel beszélgetett el minden anyával. Egy jól fejlett újszülött fiú iker-pár különösen is megnyerte az illusztris vendég tetszését. Az Intézet beható megszemlélése után teljes megelégedésének kifejezésre juttatásával távozott a magas vendég az ország hasonló intézményei között első helyen álló szülő otthonból. — A reformáció emlékünnepe. A helybeli ref. egyház október 31-én d. u. 5 órakor istentisztelet megtartásával ünnepelte a reformáció évfordulóját. Kiss Ernő esperes a tőle megszokott magas színvonalú prédikációjában megragadó összehasonlítást tett a múlt és a jelen hitélete között. Az istentisztelet után a Himnusz magasztos éneke szárnyalt föl a nagyszámú templomi közönség ajkairól. — Elnököt tog választani a Gazdasági Egyesület. A Zemplénvármegyei Gazd. Egyesület elnöke széke báró Maillot Nándor halálával megürült s a f. hó 24-én d. e. 11 órára összehívott közgyűlés fogja megválasztani uj elnökét. Az igazgatóválasztmány legutóbbi gyűlésén egyhangú határozottal kimondotta, hogy dr. báró Waldbott Frigyest, az Egyesület alelnökét ajánlja a közgyűlésnek megválasztásra. A közgyűlésen — a megválasztandó elnök személyére való tekintettel — a vármegye gazdatársadalma és előkelősége igen nagy számban fog megjelenni, ezzel is dokumentálni kívánván azon megkülönböztetet tiszteletet, mellyel a megválaszLEQJOBB GYERMEKAPOLÖSZEREKKEL GONDOZZAK. exprficM* ___ »ZARITJA AKIÚTÍ»il«*T,Ma«MI»NTeTI A *4« jíatfT. PATWÁÖAN, B RO Q E R ( A 9 AN , l LL. ATS2 E RTA« G» A N KAPHATÓ. tandó elnök kiváló egyénisége iránt viseltetik. — 4 ül férés péksütemény árak. Izsák Lajos és József pékmesterek a mai naptól kezdve 4 fillérért árusítják darabonként a zsemlét és kiflit nemcsak fő és fióküzleteikben, hanem viszontel- árusitóiknál is. Helyes és derék dolog, mert ez az árleszállítás arra mutat, hogy ha mászva is — Uj helybe is elérkezett a még nagyon izolált és gyengécske olcsósági hullám. Mert nem tudjuk mi van, mi lesz a kenyérárakkal. Azt azonban olvassuk, hogy nem egy városban az államrendőrségek kemény inkvizícióval biztatják a pékeket, ha nem engednek a 48- ból, illetve a kenyérárakból. Bizony nagyon elkelne nálunk is, nem annyira a fenyegetés, mint a tényleges és erélyes hatósági intézkedés az indokolatlan, uzsoraszerü drágasági front letörésére. És pediglen minden vonalon, mert nemcsak a pékek felől szorítja nálunk a csizma a fogyasztót, hanem minden oldalról, ahonnan csak beszerzésre szorul. — Halálozás. Szöllősy Móric dr. egészségügyi főtanácsos, a miskolci „Erzsébet“ közkórház tb. igazgatója és ny. főorvosa, életének 69. évében, hosszas szenvedés után vasárnap virradóra Miskolcon elhunyt. A magas kort ért orvos régi újhelyi családból származik. Temetése kedden ment végbe Miskolcon általános részvét mellett. — Meghivő. A Zemplénvármegyei Kazinczy-Kör 1930. évi november hó 8 án szombaton este fél 6 órai kezdettel a vármegye- háza nagytermében Alexay Edith operaénekesnő, dr. Mauks Ernő és Klacskó Béla közreműködésével irodalmi és zeneestélyt tart. Műsor: 1. a) Scarlatti: „Jeruzsálemi Király“ oratóriumából Forró vér. b) Pae- siello: Proserpina elvesztése, c) Pasquini: A világ körforgása. 2. a) Liszt F: Ha én dús király volnék. b) Noseda K: Piros Rózsa, c) Lavotta: Rég volt. 3. a) Boito; „Mefistofele“ operából (Margaréta börtönjelenete, b) Puccini: Mimi áriája a „Bohéméletéből c) Meyerbeer: Dinorah áriája. 4. a) Mascagni: Santuzza ária a „Paraszt- becsületéből. b) Puccini: „Pillangó kisasszony “-ból: Egy nap még meglátjuk . . . c) Rossini: Semiramide ária. 5. a) Liszt Ferenc: Ha álmom mély . .. b) Farkas Ferenc: „Egy tulipánthoz“ Csokonai Vitéz Mihálytól. c) Kun L: Soh’ sem nyit ... 6. a) Carissimi: Jefte oratóriumból Sírjatok . . . b) Max Reger: Mária bölcsődal i. c) Strauss R: Tavaszi hangok. Előadja: Alexay Edith operaénekesnő. Zongorán kiséri: Klacskó Béla, A zenei műsor két része között : Mesék. Irta és előadja: dr. Mauks Ernő kir. tanfelügyelő. Helyárak: I. r. ülőhely 2 P, II. r. ülőhely 1 P, állóhely és karzat 50 fillér. Jegyek előre válthatók a főtőzsdében. — Zempléni tanltötest- véreiinhez! Az egri Érsek úr őexellenciája a kisvárdai kántor- tanítói állásra nevezett ki s igy zempléni tanitótestvéreimtől meg kell válnom. Amidőn búcsút intek és megköszönöm szives támogatásukat úgy a vezetésem alatt állott tanítói kör tagjainak, mint a többi zempléni tanitótestvéreimnek, egyben kérem tartsanak meg jő emlékezetükben, aminthogy én sem fogom elfelejteni az én kedves zempléni kartársaimat. Adjon az Isten erőt további sikeres működésűnkhöz. — Kartársi szeretettel: Benőcs József. — Véletlenül agyon szúrtál* egy borsi! magyar embert a cseh vonatban. Megrendítő szerencsétlenség érte f. hó 1-én Tamás Mihály borsii lakost a Tőketerebes felől Sátoraljaújhely felé robogó személyvonatban. Délután több bodrogszerdahelyi ie- génytársával a terebesi cukorgyárból igyekezett hazafelé. Köztük volt a gyárnak egy Uporban lakó munkása is, aki szerdahelyi társait folyton azzal molesztálta, hogy kártyázzanak vele. Mivel egyikük sem mutatott erre hajlandóságot, összeveszett velük és nagy botrányt idézett elő. A zajra csakhamar előjött a kalauz is, aki a duhajkodó legényt kötelességszerüen csendre intette, mire a dühöngő ember kést rántott és a kalauz felé szúrt. A kalauz azonban idejekorán félreugrott s a dühöngő legény késével a mögötte csendben ülő Tamás Mihályt szúrta meg olyan erővel, hogy a kés szivét járta át és rögtöni halált okozott. A gyilkos upori legényt nyomban átadták a legenyemihalyi csendőrségnek, ahonnan a kassai törvényszék fogházába szállították. Az áldozatul esett Tamás Mihályt — a boncolás foganatosítása után — Legenyemihalyiban temették el. A véletlen tragikuma mellé hozzájárul még az a sajnálatos körülmény, hogy a vérengző upori legény áldozata fiatal feleségén kívül 7 apró gyermeket, köztük 6 hónapos ikreket hagyott hátra a legnagyobb nélkülözések között. A szinmagyar Borsi lakossága nagy részvéttel van a kenyérkereső nélkül maradt nagy család iránt. — A Károly-o§apatk«- reszt jogosultságának igazolása. A Károly-csapatkereszt jogosultságának megállapítására kitűzött határidőt ez év december hó 31-ig meghosszabbították. A jogosultság, az érdekelttel együtt szolgálatot teljesített két tiszt hatóság előtt tett írásbeli nyilatkozatával, vagy két legénységi állományú egyén eskü alatt tett vallomásával igazolandó. A nyilatkozatot, illetve esküt, a tanú lakóhelyén állomásozó katonai parancsnokság előtt, vagy ennek hiányában a községi elöljáróság, városokban a polgármester előtt kell letenni.
