Zemplén, 1930. július-december (61. évfolyam, 47-84. szám)
1930-07-02 / 47. szám
2. oldal. ZEMPLÉN 1930 julius 2. időkig befejezést nem nyerhetvén, a megcsonkított Törvényhatóságokat érdeklő vagyonmegosztás kérdése a párizsi szerződésben nyert olyaténképen megoldást, hogy a békeszerződés rendelkezései alá tartozó javak a két szerződő félnek tulajdonában maradnak, amennyiben azok az illető állam területén vannak. E megállapodás értelmében, a többi csonka Törvényhatóságok között, súlyos károsodás érte Zemplénvármegyét is, melynek nagyon is számbavehető értékes vagyona maradt az elszakitott részen s elesett attól, hogy ebből a vagyonból megfelelő arányos részesedéshez juthasson. Ezen körülmény indította Ra- kovszky Endre, Abauj-Torna vármegyei felsőházi tagot, hogy az egyik legutóbbi ülésen hatájozati javaslatot terjesszen elő a következő szöveggel: — Tekintettel arra, hogy a trianoni országhatár által területükben megosztott önkormányzati területek a román és jugoszláv viszonylatban a két utódállammal a trianoni szerződés 256. cikke alapján kötött külön egyezmények szerint a megosztás folytán szenvedett vagyoni veszteségekre megfelelő kárpótlásban részesültek, mig ellenben a cseh-szlovák határon érdekelt vármegyék, városok és községek vagyonuk felosztására vonatkozólag a magyar kormány kiküldötte s a cseh szlovák állam képviselete között Párizsban 1930. évi április 26-án létrejött megállapodással elfogadott területi elv következtében ily kártalanítástól elestek, a felsőházi felhívja a kormányt, hogy ezeknek a közületeknek megfelelő kártalanításáról gondoskodjék. A határozati javaslatot a felsőház elfogadta s ennek eredményeképen legközelebb értekezlet lesz a külügyminisztériumban, melyen részt fognak venni az érdekelt csonka vármegyék s igy Zemplén- vármegye alispánja is s értesülésünk szerint minden kilátás megvan a kártalanítás kérdésének kedvező elintézésére. fejsze vetkezet és tejgazdaság Vármegyénk főispánjának tervezete az egész vármegye kisgazdáinak óhajával és örömének kifejezésével találkozik. Alig pár nappal ezelőtt adta ki Széli József főispán egy létesítendő vármegyei Tejszövetkezet, illetve Tejgazdasági Központ létesítésére vonatkozó körlevelét a vármegye községeinek s már is a legnagyobb érdeklődéssel és lelkesedéssel csatlakoznak a községek ezen hasznos gazdasági lehetőséget ígérő eszméhez. Arról van t. i. szó, hogy az utóbbi években a kisgazda közönség a nehéz gazdasági viszonyokkal küzködve nehezen fenntartott kis tehénkéjének tejtermék fölöslegét vagy egyáltalában nem tudta értékesíteni, vagy oly minimális áron vesztegeti el, hogy maholnap le kell mondania a haszonhajtó tehéntartás foglalkozásáról is. A nagy gazdaságok ma is úgy megkapják a tej árát, mint régen. Hatalmas vasúti gyüjtőkocsik szállítják Budapestre az éjjeli vonatokon a tejmennyiséget. A föld- birtokosok naponta több ezernyi liter tejszállitmánya azután el is látja Budapest gyomrát. Ezt a quantumot még kiegészíti a pest- környéki tejkofák napi szállítmánya. A zempléni gazda pedig 2—3 liter tejfölöslegével sóvárogva néz a tejszállitó vonat után, hiszen még Miskolc is oly messze esik tőle, hogy — ha csak gyalog be nem vinné túróvá összerázott fejecskéjét a városba eladni, még költségeit sem fedezné — sőt rá is fizethetne. Ha már most a sok kicsi sokra megy elve alapján a sok kisgazda a tejfölöslegét leköti egy gyűjtő központ számára, úgy csaknem kitenné a mennyiség egy nagyobb gazdaság szállítmányát s még csak nem is hektoliterekről, hanem vagontételekről s tejszállitó gyűjtő- kocsikról lehetne beszélnünk. Erre gondolt a főispán, amidőn körlevelét kiadta a Sátoraljaújhelyi Tejközpont létesítése tárgyában s várt reményeit meghaladó lelkesedésre talált, hiszen maga a gazdaközönség is óhajtotta s álmainak megvalósítását látja benne. Érdekes megemlíteni, hogy pl. Taktaharkányban, ahol évek hosz- szu sora óta naponta szemtanúi a gazdák a báró Harkányi uradalom vasúti tejszállitásának s irigykedve nézik a sok tej Budapestre vándorlását s elgondolásában a temérdek pénz visszaérkezését, már tavaly Nemes Dezső tanító kezdeményezésére akartak a községben ily irányú Tejközpont R T.- ot felállítani. 200 részvényesre lett volna szükség, de sajnos a magyar paraszt áldozatkészségi fogyatékossága miatt csak 101 részvényest sikerült a „Nemes“ ügynek megnyerni. Hát ez igy nem is megy. A magyar paraszt minden eszmét nagy lelkesedéssel :ud felkarolni, ha azonban a tejből még nem vettek el tőle egy liternyit sem, mig kézzel fogható bizonyítéka nincs annak, hogy a tejére szükség van, addig ne is csodálkozzunk az ő bizalmatlanságán, amely elvégre is mindjárt egy „fizess“, „vegyél, jegyezz részvényt“ jó hangzású, de a maBeszámoltunk már arról, hogy az a gyönyörű fekvés és klimatikus jellegű környék, mely a mai Magyarország legészakibb pontján fekvő városunkat az ország egyik — eddig még kevéssé méltatott — legszebb helyévé emeli, itteni kezdeményezésre arra ösztönözték a kultuszminisztert, hogy a fenyvesekkel és tölgyerdőkkel övezett csodaszép szárhegyi völgyben tanítói üdülőtelepet létesítsen. Megírtuk, hogy az üdülőtelep a Kovács testvérektől megvett kb. 9 kát. holdnyi területen létesült, mely egy nagyob villaépületet, mellék- épületeket és 8 kát. hold területű szőlőt, gyümölcsöst és parkot foglal magában. Megfeszített munka után sikerült az üdülőtelep parkját, szőlőjét és gyümölcsösét teljesen rendbehozni, , gas pótadóra emlékeztető hátbor- zongatássá változik át náluk. Ily körülmények közt sokkal kedvezőbb feltételeket lát a gazdaközönség egy vármegyei és biztos talajú tejakcióban, ahol az üzleti rizikót nem őneki kell majd viselni. Jobb is ez igy. Hagyjuk meg a magyar gazdát a termelésnek s ne kössük le erejét a spekulációkra. A magyar paraszt nem álmodik nagyokat, nincsenek nagy vágyai, tehát nincsenek is nagy csalódásai, de lelkesedni tud minden tiszta és nemes célért. Ezzel a tiszta és önzetlen lelkesedéssel fogadták a zempléni kisgazdák a főispánnak Tejközpont létesítésére vonatkozó körlevelét is. Taktaharkány község gazdaközönsége már is bejelentette csatlakozását s csak ebből az egy községből cca napi 300— 400 liter tej szállítása már is biztosíttatott. A kisgazda számára ez a biztos pénzforrás valóságos létkérdés A tejmelléktermékek, melyek visszafutnak a termelőkhöz, a másik haszon s a sertéshizlalásnál nyer nagy fontosságot. Ez az érem egyik oldala. A másik oldala egy ilyen modern Tejközpontnak a hazai tejtermékek intenzivebb előállítása. Ma már Magyarország világviszonylatban is fel tudja venni a versenyt a külföldi tejtermékekkel. (A hires tescheni vajat az uhor- szkai, zólyomi tótoktól vették meg a tescheni kereskedők) Svájc után miért épen Hollandia következne, amikor Magyarország is vezethetne e téren. Zemplénmegye pedig különösen kitűnő a tehenészetben. Erről tanúskodott a most lezajlott két megyei állatkiállitás, melyeken még napi 26 liter tejet adó tehén is elvonult a bizottság előtt. (R. O.) sőt mintaszerűvé fejleszteni és ez év tavaszán sor kerülhetett a villaépületnek üdültetésre alkalmassá való átalakításához és megfelelő berendezéséhez. Ezek az átalakítási, illetve berendezési munkálatok most fejeződtek be, úgyhogy az üdülőtelep f. hó 1-én egyelőre 8 modernül berendezett kétágyas szobában 16 üdülővel megnyílhatott. Az üdülők között, akik a nyár egy részét itt fogják tölteni, nemcsak helybeliek és abaujiak, hanem főleg alföldiek és budapestiek vannak. Az üdülőtelep eredeti rendeltetésének megfelelően julius hó 1-től szeptember hó 1-ig tanítók — elsősorban zempléni és abauji tanítók és tanítónők — üdülésére és pihenésére szolgál. Amennyiben igénybe nem vett helyek maívilt a szárhegyi üdülőtelep °-.oraljaujhelynek üdülővárossá való fejlesztése - szerint az üdülőtelep rövidesen nagyobb jelentőségű intézménnyé fogja magát kinőni (Saját tudósitónktól.) amelyet Bethlen István is sérelmesnek tartott a magyarságra nézve. Csak keserű szavakkal beszélt a hadvezetőségnek arról a nagy hanyagságáról, hogy a vi- í lágháboruban az erdélyi szorosokat úgyszólván teljesen védelem nélkül hagyta. Majthényi Géza egészben véve rokonszenves, minden bohémsége mellett is komoly, határozott, önálló és értékes egyéniség volt. E tulajdonságánál fogva Sátoraljauj hely független polgárai és hazafias munkásai 1929-ben a városi képviselőtestület tagjává választották. Későn. Már ekkor sokáig lappangó betegsége megkezdte romboló munkáját erősnek látszó szervezetében. Weisz Bertalan orvosi tudása, példás lelkiismeretessége, tapintatossága, a balatonfüredi üdülés, az ideiglenes diéták, barátainak figyelmeztetései már csak késleltethették, de el nem háríthatták a rá várakozó sötét végzetet. Orvosi tanácsra Budapestre utazott abban a hitben, hogy a Korányi-klinikánTszak- szerü ápolással helyreáll egészsége. Elutazásának napján bementem hozzá és jó utat, gyógyulást ki- 'ántam neki. Vidám hangulatban 'adott. „Majd júliusban haza * meglátogatsz — mondotta elbeszélgetünk a régi jó időkről.“ Reménye hamar, nagyon hamar teljesült. Már junius végső napján Pestre kellett mennem, d a te ajkad, Géza, néma volt t hideg. Circumdederunt te gemitus mortis ... A halál borzalmai környeztek téged. Gyászravatalon feküdtél . . . Minő viszontlátás volt ez! Megrendülve álltam bús koporsódnál Elmémre sok gondolat tolult: élet és halál, test és lélek, anyag és erő. Isten és természet, végenyészet és föltámadás. E gondolatok súlya sem bírta elnyomni bennem a panaszt, a halk zúgolódást tragikus sorsod miatt. Meddő panasz, erőtlen zúgolódás Panaszaink, zúgolódásunk, köny- nyeink nem tudnak téged életre kelteni! Halálod nagy veszteség ránk, rendtársaidra, tanítványaidra, barátaidra, tisztelőidre, a városra és a magyar tanügyre, amelynek harminc éven át lelkes és kitűnő munkása voltál. Multis tu flebilis occidisti, nulli flebilior, quam mihi. Elmúlásod sokaknak okozott fájdalmat, de leginkább nekem, mert benned legrégibb, legjobb barátomat vesztettem el. Emléked elkísér engem — síromig. Kedves Géza, Isten veled! Kontraszty Dezső kegyesrendi tanár.
