Zemplén, 1930. január-június (61. évfolyam, 1-46. szám)
1930-05-11 / 34. szám
Hatvanegyedik évfolyam. 34. szám. Sátoraljaújhely, 1930 május 11. Hiszekegy Istenben,hiszek egy hazába Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen Párizs után Végre megismerheti az ország a három havi nehéz küzdelem után megkötött párizsi egyezmények szövegét abból a törvényjavaslatból, amelyet Bethlen István miniszterelnök az egyezmények becikkelyezése tárgyában a képviselőház elé terjesztett. Az elért eredmények mérlegelésénél szem előtt kell tartani az erőviszonyokat és a kényszerhelyzetet, amelyet a trianoni békediktátum teremtett Magyarország részére. Minden négyszögöl földterületért, minden újabb pengőnyi járandóságunkért hatalmas és szívós küzdelmet kellett megvívnunk. És ha a párizsi egyezmények végeredményben nagy javulást és könnyebbséget hoznak azzal az állapottal szemben, amely a megegyezés előtt állott fenn, ez a javulás csak a kormány szívós kitartásának köszönhető. Röviden összefoglalva a párizsi megegyezés eredményeit a mérleg a következő- képen fest: A trianoni béke- szerződés értelmében sok milliárd jóvátétel, valamint különböző címeken további sokszázmillió teher szakadt volna a nyakunkba. Mindaddig, amig a jóvátételi bizottság ezeket a milliárdos összegeket rajtunk be nem hajtotta, Magyarország összes állami bevételei zálogul szolgáltak volna ezekre a fizetségekre. Ezzel szemben a párizsi egyezmények szerint Magyarország a szanálási kölcsön alkalmával már vállalt kétszáz millió aranykorona jóvátételen felül egyébb címeken évi 13 és félmillió aranykorona részlettörlesztést vállalt 1947-től 1966- ig, ami mai tőkeértékben 80 millió aranykoronának felel meg. De ezzel azután teljesen és végképen megszabadultunk a békeszerződés összes terheitől. Viszont sikerült a párizsi egyezményekben kiverekedni, hogy a jóvátételi és egyéb címeken a külföldnek fizetendő összegből a magyar nemzeti vagyon részére 340 millió aranykorona megtérül, holott az egyezmény nélkül az utódállamok sohasem tettek volna eleget annak a kötelességüknek, hogy a magyar állampolgárok elvett vagyonáért kártalanitást fizessenek. Az ország ma már pontosan tudja, hogy az elkobzott földbirtokokért és egyéb magyar vagyonokért mennyi kártérítést kapnak a magyar állampolgárok. De ezenkívül a jövőre nézve biztosította a magyar kormány, hogy esetleges elkobzások ellenében megkárosított polgárai a döntőbíróságok ítélkezését vehetik igénybe. Végeredményben az egyezmény visszaállitja Magyarország pénzügyi szuverenitását, ami lehetővé teszi, hogy az állam ismét kölcsönt vehessen igénybe. Ezt az államkölcsönt 500 millió összegben rövid idő alatt meg is kapjuk s a kormány megindíthatja a gazdasági életet megtermékenyítő nagy beruházási munkákat. A párizsi megegyezés nélkül erre Isten tudja mikor kerülhetett volna csak a sor. Az eddigi bizonytalanság helyébe most már szerződésileg megállapított bizonyosság lép. Ez a legnagyobb haszna a megegyezésnek. A felvidéki gazda-akció Azok a kétségbeejtően nehéz | viszonyok és körülmények, melyek 1 országszerte a gazdasági életet uralják, az ország minden részében szervezkedésre, tömörülésre birták a gazdákat. Felvidékünkön már az elmúlt év nyarán Grosz Andor bekecsi nagy- birtokos és nagybérlő indítványára felvidéki gazdáink egy kisebb része összeállt oly célból, hogy az együttes, a nagyban való vásárlás előnyeinek kihasználásával az egyes gazdaságok részére szükséges nyersanyagokat olcsón vásárolják meg. Gazdáink ezen első megmozdulása, a bizalmatlanság folytán, egy ideig a kezdet nehézségeivel küzdött, mig végre a múlt év december hó 9-iki miskolci nagy gazdaösszejövetelen uj alapokra fektetve, hatalmas arányokban indult meg a szervezkedés, amely rövid időn belül Borsod, Zemplén és Abaujvármegyékre is kiterjedt s ma már mint felvidéki gazdaakció ismeretes az ország gazdaközönsége előtt. Az akció vezetősége: dr. báró Waldbott Frigyes, dr. gróf Bethlen Pál, Grosz Andor, Melczer Béla, Vitéz Árpád, Gosztonyi Andor, Lukács Béla és dr. Műnk István a f. évi február hó 15 éré már 120.000 hold szántóterületet reprezentáló gazdákat vontak be a szervezetbe oly módon, hogy ezek a traktorpetroleum, traktorolaj, traktorgázolaj, egyéb olaj és kenőanyagféle, műtrágya, csávázószer és szénszükségleteik kötelező beszerzésére az akciónak adtak felhatalmazást. Ilyen felhatalmazás birtokában azután sikerült is az akció intéző- bizoltságának az anyagérdekeltsé- gekkel olyan kedvező eredményű tárgyalásokat kezdeni és lefolytatni, amelyek várakozáson felül előnyére voltak az akcióba tömörült gazdatársadalomnak. Az akció intézőbizottsága legutóbbi miskolci gyűlésén dr. báró Waldbott Frigyes számolt be a szép számban megjelent gazdaközönségnek az elért eredményekről s a gyűlés lefolyása arra enged következtetni, hogy az intézőbizottság az akció további programját is olyan gondossággal és körül tekintéssel oldja meg, amely minden további kérdésben biztosítja az összhangot a gazdaérdekek kielégítésében és védelmében. GYÓGY FÜRDŐ Orvoskapacitások által ajánlott klimatikus gyógyhely, vérszegénység, női bajok, légzőszervek, idegkímerültség, gyomor és bél megbetegedéseknél Inhalatorium pneumatikus gípehhel Fenyves erdőktől övezett Strandfürdő modern szállókkal, pensiókkal Vasúti kedvezmény. — Kérjen prospektust a Fürdőigazgatóságtól, Bardiovské Kupéié (Slovensko). Épül a szerencsi út Két kilométeres kövezett útvonal Szerencs községen át. — Mit jelentene a cseger—bekecsi törvényhatósági útvonal kiépítése a Hegyalja számára. (Saját tudósítónktól.) Szabolcsvármegye szerencsés kölcsönök utján még évekkel ezelőtt megkezdte a vármegye útjainak kiépítését s ma már alig van Szabolcsban útvonal, mely a közlekedés mai követelményeinek meg ne felelne. Sajnos, ami Szabolcs- vármegyének oly szerencsés körülmények közt sikerült, csak alig egy-két megyében volt utánozható- Nem szégyen a szegénység s be kell vallanunk, hogy Zemplénvár- megye, ez a borzalmasan megnyirbált határszéli vármegye, szerényen húzódik meg szükebbre mérhető anyagi keretei közt. Sok váddal illették utjai miatt, mégis büszkén kell megállapítanunk, hogy ma már nincs ok a szégyenkezésre. Zemplénvármegye utjai a körülményekhez képest jó karban vannak s ha mód van rá, ha kellő fedezet is van rá, mindent megtesznek itt is a megyei utak kiépítésére és a községek utainak kijavítására Most Szerencs városa (tudatosan nem nevezem községnek, hiszen a községházán is „Városháza“ felírás van) jutott abba a szerencsés helyzetbe, hogy a községen át vezető cca 2 kilométeres főuccáját hozzák rendbe uj kövezettel. Az útvonal lázas munkával készül. A főucca teljesen el van zárva. Napbarnított arcú kövezőmesterek kopácsolnak végig az úttesten. Nyikorgó talicskákon hordják a finom homokot és a formás kockaköveket. Szinte jól esik látni a lázas sürgést-forgást, hiszen ilyet az ember csak valamikor régen, az u. n. „békebeli állapotban“ láthatott, amikor még volt pénz s amidőn a község egy- egy útvonal kiépítésére a költséget úgy dobta oda, mint a háziasszony a cselédnek a délebédi husravalót. Tehát újabb lehetőség nyílik az amúgy is szépen fejlődő Szerencs további fejlődéséhez. — Szerencs község agilis főjegyzőjével is volt alkalmam elbeszélgetni s a mostani útépítéssel kapcsolatban rátértünk — mint ilyenkor szokás — azon jövőbeli reményeink kifejezésére is, hogy talán emellé az ut mellé Egyes szóm ára ÍO fillér.
