Zemplén, 1930. január-június (61. évfolyam, 1-46. szám)

1930-04-09 / 26. szám

Hatvanegyedik évfolyam. 26. szám. Sátoraljaújhely, 1930 április 9. kétmr '■•rdám éc szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház II. udv) 'Tanon ■bbbmbbhbh Zemplén i Slifliotéol ár: Negyedévre . . 2 pengő Hirdetések: négyzetcentiméterenként. UyUttér soronként 20 fillér TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. uftm POLITIKAI HÍRLAP TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. szám Hiszek egy Istenben,hiszek egy .hazában Huzek egy isteni Orők igazságban, Hiszek Magyarerszág feltámadásában Ámen Gjorsabb és egyszerűbb töfBénybezÉs A kormány számolt az ország jelenlegi viszonyaival, amikor arra határozta el magát, hogy az állami életnek minden vonalán egyszerűsíti azokat az eljárásokat, amelyek a jelenlegi állapothoz mérten elégtelenek­nek mutatkoztak. Ennek oka elsősorban abban keresendő, hogy az államháztartás és az adófizető polgárság nem tud elviselni olyan túlméretezett intézményeket, amelyeket a béke boldog éveiben Nagy- magyarország elviselt. Az ál­talános takarékossági szem­pont, az egyszerűség és gyor­saság vezérelvei vezetik ebben a reformunkálatban most az igazságügyi kormányzatot is, amikor a törvénykezés egy­szerűsítéséről szóló törvény- javaslatot hozta napirendre. Ezt a nagyjelentőségű javas­latot, melyet a szakkörök és a közönség is örömmel üdvö­zöl, már letárgyalta az egy­ségespártnak az értekezlete s általában el is fogadta azt. A törvénykezés egyszerűsí­téséről szóló törvényjavaslat vezérszempontja az, hogy az esetleges módosítások ne vál­janak a törvénykezés olcsóbbá- tételének hátrányára, és ne okozzanak nehézséget s kárt a jogkereső közönségnek sem. A kormányzópárt ahhoz is ragaszkodik, hogy a javaslat­ból semmi olyan intézkedést nem enged elalkudni, amely az igazságügyi eljárás olcsób- bitását eredményezi. Azok a vészkiáltások, amelyek a napi sajtóban az egyéni szabadság védelmének leple alatt elhang­zottak, nem helytállóak és nem tárgyilagosak, mert a javaslat büntető része csak bizonyos egyszerűsítési és gyorsítási intézkedéseket fej­leszt tovább, amelyeket már 1921-ben megkezdettek. A javaslaton a gyakorlati ember tapasztalatai látszanak meg s a tervbevett intézke­dések legnagyobb részben gyakorlati megfontolásból erednek. A napi sajtó nem emlékezett meg arról az intéz­kedéséről, mely az egész kö­zönség érdekeit szolgálja, a mikor vidéki törvénynapok tartását rendeli el. Ha tudjuk, hogy a magyar vidéken az igy egyszerűsített eljárásnak mi­lyen időmegtakaritó jelentő­sége van, akkor azt mond­hatjuk, hogy igenis ez a ja­vaslat minden olyan régi kívánságot valóra fog váltani, amely eddig a jogkereső kö­zönség részéről a sokszor ta­lán hosszadalmas lassú eljárá­sok miatt megnyilvánult. A javaslat a polgári és büntető eljárásunkhoz nem nyúl hozzá semmi olyannal, amivel kárt okozhatna. Nem szabad elfe­ledkezni azonban arról, hogy az idő halad és a legjobb al­kotásokon is repedések mu­tatkoznak. Ujhcly, ápr. 7. Hétfő délután a városháza ta­nácstermének hivalkodóan kopott falai nem mindennapi látványos­ságban részesültek. A városi kép­viselőtestület közgyűlésén valami újszerű hang csendült bele a szo­kásos unalmasságba ... Orbán Kálmán dr. polgármester 4 órakor nyitotta meg a tanács­kozást, amelynek első pontjait be­jelentések töltötték ki. Bejelentet­ték elsősorban, hogy Horthy Miklós kormányzó a jubileuma alkalmá­ból kifejezett i üdvözlő hódolatért köszönetét nyilvánította; majd, hogy a belügyminisztérium jóvá­hagyta a 190.000 dolláros törlesz- téses kölcsön felvételére vonatkozó képviselőtestületi határozatot. Az első, vitára alkalmat adó tárgy, az a felhívás volt, melyet Széli József főispán, mint a To- kajhegyalja Szőlőgazdálkodási Se­gélyakció kormánybiztosa intézett a város polgármesteréhez aziránt, hogy 30 darab üzletrész jegyzésé­A magyar törvénykezési el­járásnak is számolnia kell az élet követelményeivel s ha az élet és a törvény keresztezik egymást, úgy az életnek kell érvényesülnie az elvek szelle­mében. Másik nagy előnye e javaslatnak az, hogy a polgári perrendtartást egységes szer­kezetbe fogja össze s ezáltal mindazok a nehézségek el fognak esni, amelyek eddig gátlólag és lassitólag befolyá­solták a lefolytatandó ügyeket. A közönség és az állam ér­dekei azt kívánják, hogy ezt az igazán korszerű és régen kivánt javaslatot még a nyári szünet előtt letárgyalja a kép­viselőház, hogy utána mindjárt az egyszerűsített törvénykezés egyszerűbb és gyorsabb szel­lemű célzata hathassa át a gyakorlatban is mindazok lel­két és munkáját, akiknek a magyar törvénykezésben jog­kereső és jogszolgáltató vo­natkozásaik vannak. vei a város is lépjen be a Tokaj- hegyaljai Bortermelők Pinceszö­vetkezetébe. Többen felszólaltak; igy Dubay István dr., aki ázt ja­vasolta, hogy a kormánybiztosi felhívás kérelem gyanánt kezeltes sék(?) de vele szemben a képviselő- testület a polgármesteri indítványt fogadta el, hogy t. i. a Szövetke­zet támogatásával a város közön­sége szempontjából is jelentős szőlőgazdálkodás részesül támo­gatásban és hogy a megadandó 1200 P különben is alig több az erkölcsi támogatásnál, legfeljebb demonstráció az ügy mellett. A szavazás során IS igen és 8 nem hangzott el. Nyeviczkey László főjegyző nyug- dijkérvényének tárgyalására kerül­vén a sor — egyes közbeszólások a városi tiszti ügyészt kezdték rek­lamálni és ekkor derült ki, hogy a közgyűlés nélküle tárgyalt, tehát a hozott határozatok jogszerűségéhez szó fér. A kérvényt előterjesztő bizottsági javaslathoz különben többen hozzászóltak. Grosz Dezső dr. a napirendről való levételét indítványozta azzal, hogy várja meg a képviselőtestület a főjegyző ellen folyó fegyelmi eljárás befe­jezését és a kérvénye felett csak azután határozzon. Végül is a nyugdíjazás iránti kérelmet és az összes évi nyugdíj­nak 4891 pengőben való megál­lapítását ajánló bizottsági javasla­tot 21 szavazattal 6 ellenében — visszautasították. A vármegyei hozzájárulásnak Sátoraljaújhelyt terhelő 77.680 P összegének az elengedése iránti kérelmezését javasolta a pénzügyi . »izottság ( a közgyűlés ilyen ér­telemben határozott. Szintúgy elfogadták a pénzügyi bizottságnak a munkácsi millenáris emlékmű Ujhelybe hozatalára vo­natkozó javaslatát. Az emlékművet tudvalévőén a képviselőtestület már 1924-ben át akarta hozatni Ujhelybe. A cseheknek azonban az átadásért felszámított 146.578 cK követelését túlzottan magasnak ta­lálta a város s igy az ügy abban maradt. Most ismét az tette az ügyet aktuálissá, hogy a prágai kormány alkudozási ajánlatot tett a városnak. A pénzügyi bizottság a cseh javaslattal szemben arra az álláspontra helyezkedett, hogy a megszerzés költségeit a kormány viselje és a város pedig a karban- taitás és megőrzés kiadásait vál­lalja. A gazdasági továbbképző iskoia 1928—29. évi zárszámadásainak során egyhangúan elhatározták, qogy az iskola megszüntetését fogják kérelmezni. A köztemető diszsirhelyeinek — a kereslet hiányában — I. oszt. helyekké leminősitése során Ma­joros Gyula a sirásások közegész­ségügyi szempontból való ellen­őrzését kérte, miután szerinte az előirt 2 m. mély sírok helyett csak 1.5 m. eseket ásnak A Sátoraljaújhelyi Atlétikai Club segély iránG kérvényével kapcso­latban az volt a pénzügyi bizottság javaslata, hogy a sporttelep fenn­tartásánál elérendő megtakarítás­ból adjon a város a Clubnak tá­mogatást. Ezt a megoldást azon­ban a képviselőtestület maga sem tartotta megfelelőnek s miután teljes megértéssel fogadta Szeszlér Ödön képviselőtestületi tag pártoló felszólalását, úgy határozott, hogy Városi közgyűlés Uj hangok a városházin. — Az első szocialista felszólalás. — Csatlakozási magánügy — mint közügy. Grosz Dezső interpellációja. — Saját tudósitónktól. — Egyes szóm ára ÍO fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom