Zemplén, 1930. január-június (61. évfolyam, 1-46. szám)

1930-04-09 / 26. szám

2. oldal. ZEMPLÉN 1930 április 9 egyelőre leveszi a kérvényt a na­pirendről. Marajda István képviselőtestü­leti tag szóval is megindokolta írásban benyújtott indítványát, amelyben a hadirokkantak, árvák és özvegyek és hadikölcsön ká­rosultak intenzivebb kormánysegé­lyezését szorgalmazta. — A rokkantakkal senki sem törődik — mondotta (erős túlzás­sal) — csak addig törődtek velük, mig olyanok voltak, hogy a harc­térre vihették őket... ha a kor­mánynak van pénze a nagybir­tokos optánsok kártalanitására(?), kell hogy legyen pénze erre is. Ezzel a tárgysorozat végére ér­tek és dr. Grosz Dezső interpel­lációjára került a sor, aki a pol­gármestert a Kereszt-tér csatorná­zása ügyében interpellálta, miután nagynak találta azt az összeget, amelyet a csatornázás folytán reá, mint érdekelt háztulajdonosra hoz­zájárulásként kiróttak. — Ha 150 évig nem volt sür­gős ez a csatornázás, ma sem az . . . nem helytelenítem azért, csu­pán azt, ahogyan végrehajtják . .. Lánczi Aladár javadalmi hivatali vezetőnél a hozzájárulási össze­gek megállapítása során fenyeget­tek egyeseket . . . pöcegödör ásásra való kötelezéssel fenyegetni nem lehet . . . Dr. Orbán Kálmán polgármes­ter azonnal válaszolt az interpel­lációra — Ebben a városrészben a szennyvíz az uccán folyik . . . hogy eddig is tűrték, elég szo­morú ... az érdekelt lakosság szorgalmazta a rendezést ... és most köszönetét szavazott a vá­rosnak, hogy hozzáfogott ... a város 9000 P költségből 6000 P-t vállalt magára . . . hogy a hoz­zájárulási összegek megállapítá­sánál a tehetősebbek többet fizet­nek mint a szegények, az — ter­mészetes ... aki húzódozott a hozzájárulástól, azt kikapcsoltuk, megcsináltuk nélküle ... a ha­tározat különben megfelebbezhető. A közgyűlés fél 7 órakor ért véget. A Singer varrógépek mégis A LEGJOBBAK! fiz €rzsébet-kőzkórház elmúlt éve A Zemplénvármegyei Erzsébet- közkórház forgalma az 1929. évben csökkent. Az ápolási napok száma 1929-ben 118.654 volt, ami a meg­előző esztendőhöz képest 1995 na­pos csökkenést jelent. Az 1929. évi 2557 beteglétszám az előbbi évivel szemben 231 egyénnel csök­kent. Mindamellett az évre felvett 112 046 ápolási nappal szemben 6608 többlet ápolási napot telje­sített. A seb- és szülőnőosztály 1120 (1928 ban 1175) betege közül 888 esett át műtéten (1928-ban 936), amikor is 102 esetben (1928-ban 143) hasüri szervek kerültek mű­tétre. Ezen osztályon 58 haláleset közül 9 esetben haldokolva szál­lították be a beteget. A halálozási százalék 5.5. Igen feltűnő, hogy a szülészetre 8 esetben ev- vagy gennyvérüség- gel szállítottak be nőket, köztük 4 eset valószínűleg idegen beavat­kozással előidézett elvetéléshez kapcsolódott. 14 halvaszületett gyermek jelzi a bujakór fokozott terjedését, nem különben a 7 esetben a veleszü­letett gyengeségben elpusztult csecsemő halálesete. A belosztály 67 halálesete leg­nagyobbrészt gyógyíthatatlan tu­berkulózis és 15 haldokolva beho­zott halálesetből származik A kórház laboratóriumában vég­zett vegyi bakteriológia és szövet­tani vizsgálatok száma 1929-ben 2070 (1928-ban 2217), a kórbon­colások száma 51 (1928-ban 23) esetben. Röntgen felvételek száma 379 (1928-ban 306), mély besugárzást 66 esetben (1928-ban 72) alkal­maztak. A diathermiát és a kvarclámpát, mint gyógyító tényezőt egész éven át igénybe vették. A családi ápolás négy telepén 1082 beteget (1928 ban 694) 192.851 ápolási napon át orvosol­tak (1928-ban 167.310). A közkórház és családi ápolási telep együttes zárszámadása sze­rint 39.908 P 93 fillér többlet- bevétel maradt, amely többletet a forgótőke növelésére kellett for­dítani. Az évi kiadásokat jelentékenyen növelte az a körülmény, hogy a számlák rendes kifizetésére a kór­ház kölcsönt volt kénytelen igénybe venni, aminek kamatai 5661.50 pengővel terhelték meg a kiadá­sokat. A közel 200.000 P forgó­tőke a kórházi követelések kése­delmes kifizetése miatt nem volt elegendő. Úgy mint a megelőző években, most is a családi telep többlet jövedelme biztosította a kórház pénzügyeinek fokozott javulását E telepek nemcsak gazdasági szem­pontból, hogy t. i. Sátoraljaújhely és környékén jelentékeny pénzösz- szeget osztanak ki a gondozás fe­jében ; továbbá, hogy sok munka­erőt vehetnek igénybe, de egész ségi szempontból is kiváló ered­ményekkel jár. A gondozó családok egészség- ügyi gondolkodása javul. Mindig többen és többen padlózzák szo­báikat, nagy ablakok, nagy ajtók készülnek, a kutakat befödik. A községi utak javulnak A betegek külsejének rendbetartása mellett a gondozók önmaguk, családtagjaik és gyermekeik külsejére is több gondot fordítanak. A kórházzal kapcsolt intézmé­nyek közzé tartozik a mentőállo­más, amelyet a kórház 1929. évi február eleje óta üzemben tart. Baleset esetében igen keveset vet­ték igénybe, a betegszállítás ké­pezi a fő célját. A közönség egy ideig abban a tévedésben élt, hogy minden betegszállításhoz igénybe veheti. Pedig az csak hatósági orvosi bizonyítvány, vagy a költségek megfizetése mellett használható. A vörös-keresztes néneiskola két éves tanfolyamán 7 elsőéves és 7 másodéves néne kapott kiképzést. A tüdőbeteggondozó egész éven át foglalkozott az újhelyi tüdőbe­tegek bejáró kezelésével. Sajnos, hogy az évi jelentés szerint a tü­dővész terjedőben van, mert a tüdővészes fertőző betegeket nem tudják elkülöníteni. Az év elejétől a kórház saját betegpénztárát megszüntette. Az év folyamán a Dókus-emlék- alapitvány kamatait Emri Józsefné főápolónő kapta. A személyi viszonyokban az a változás történt, hogy a kórház igazgatását a seb- és szülőnőosz­tály vezetésétől külön választva, az utóbbit külön osztályos főor- 1 vossal töltötték be. A vármegyei járványkórház, a tüdőbeteg és a szülészeti pavilion végleges jóváhagyott terveit, be­rendezéseit, pénzügyi kiviteli módo­zatait egybefoglaló ügydarabokat, még május havában terjesztették fel a népjóléti és munkaügyi minisz­tériumba. Most már az illetékes tényezőkön a sor, hogy a tervek mikor kerülnek kivitelre hogy a betegforgalomnak elejétől meg nem felelő kórház mikor fog megfelelni a fokozódó kívánságoknak. 2=3C X £3 33 — Nemzeti munkavédelmi ellenőrzési szemle. Vitéz Ta- vassy Gyula nyugáll. ezredes, a m. kir. miskolci nemzeti munka- védelmi hivatal vezetője, folyó hó 7-én délelőtt a városháza tanács­termében ellenőrzési szemlét tar­tott, melyen Sátoraljaújhely város munkavédelmi tagjai nagy szám­ban vettek részt. A névsor felol­vasása folyamán a hivatal veze­tője feljegyezte a tagoknál beál­lott személyi változásokat, majd röviden összefoglalva, ösmertette a nemzeti munkavédelmi intéz­mény célját és tagjainak feladatát, befejezésül pedig a további szer­vezés szükségességéről szólott. Tavassy ezredes még aznap Pál- házára s onnan a Bodrogközre utazott az ottani szemlék megtar­tására. — Irodalmi emlékünnep. A Zemplénvármegyei Kazinczy- Kör 1930. évi április hó 12-én, szombaton d. u. 6 órakor a vár- megyeháza nagytermében irodalmi emlékünnepet rendez Szemere Mik­lós, Boruth Elemér és Szabó Endre költők és irók, Zemplénvármegye szülöttei emlékezetére a következő műsorral: 1. Elnöki megnyitó. 2. Megemlékezés Szemere Miklósról. Mondja: Emődy László, a kör elnöke. 3. Hegedű-szóló. Előadja: Szabó Ernő hegedűművész, kiséri: A. Lévay Adél zongoraművésznő. 4. Boruth Elemér emlékezetét fel­újítja : dr. Matolay Viktor iró. 5. Szemere Miklós és Szabó Endre költeményeiből szaval: Emődy László. 6. Szabó Endréről meg­emlékezik : Komáromi János iró. 7. Boruth-dalok megzenésítései. Szerzetté és előadja : Pfau Józsefné. Helyárak- ülőhely 1 P, álló 50

Next

/
Oldalképek
Tartalom