Zemplén, 1930. január-június (61. évfolyam, 1-46. szám)
1930-03-02 / 16. szám
2. oldal. ZEMPLÉN 1930 március 2. sége is méltón kiveszi részét e hálás megemlékezésből, a mai napon ünnepélyes díszközgyűlést tartva „ nagybányai vitéz Horthy Miklós ö Főméltóságának Magyarország Kormányzójává történt választása 10 éves évfordulójának megünneplésére.“ Ám lélekben minden jó magyar hódol e napon annak a Férfiúnak, akit Hunyady János, Szilágyi Mihály és Kossuth Lajos mellett negyedikül emelt Kormányzójává nemzete a legsorsdöntőbb időiben. Alkotmányos érzelmű angol iró mondja: „Hamis tan az, amit az utóbbi sceptikus század tanított nekünk, hogy ez a világ gőzgép. Isten van ebben a világban s az Istennek szentesítése vagy megsértése tűnik ki az emberek minden parancsából és engedelmességéből, minden erkölcsi tényéből. Nincs erkölcsibb tény az emberek között, mint az uralkodás és engedelmesség ténye." Vezessen is minket, parancsoljon is nekünk a mi magunk választotta Főmél- tóságu Kormányzó Urunk ! Mi híven engedelmeskedünk Néki. Lelkünk mélyén meglővén győződve arról, hogy az ő „sugalmas ösztöne jó utat mutat“ nekünk egy szebb és boldogabb magyar jövendő felé. * * * A nagy Zt mplénvármegye történelmi emlékekben oly gazdag elöidői magasztosultak föl ma előttünk - ezen a borús március elsei napon —, mikor a csonkaország többi törvényhatóságai sorában Zempiénvarmegye Törvény- hatósági Bizottsága is lelkes együttérzéssel, tántoríthatatlan ragaszkodással, hódolatos tisztelettel ünnepelte meg az államfőnek nagybányai Horthy Miklósnak, Magyar- ország kormányzójává történt megválasztása tizedik évfordulóját. Az ősi vármegyeháza nagytermében nemcsak a diszmagyarok és fekete ünneplők külsősége jelezte az ünneplést, hanem a szivek legteljesebb harmóniája is a forradalomban lezüllött erkölcsi tradícióink visszaállitójával szemben, aki a sok sikert látott kormányosnak minden félelmetes fizikai és erkölcsi erejével kormányozta a népek tengerén csapzott kötelekkel, tépett vitorlákkal és megviselt bordákkal küzködő ezeréves bárkát az Óceán minden orkánjának, rémének, sötétségének és kísértéseinek ellenére is a nyugalmat, eny- hületet és vigaszt Ígérő zöld partok felé. És Rákóczi és Kossuth vármegyéjében, ahol sok helyütt fel van Írva a megviselt falakra a magyar szenvedésnek és a magyar köny- hullásnak sok-sok története, búskeserves históriája, ö reá tekintett ma minden szem s egybeolvadta kiáltás: Magyarország kormányzója, az ősi Zemplén szive dobban feléd s kér fényt nevedre, áldást életedre 1 Az ünnepségek sorrendjét a templomokban tartott istentiszteletek vezették be. A róm. kát. templomban Páyer Ferenc ap. proto- notárius, ált. püspöki hetynök celebrált ünnepi szent misét fényes segédlettel, mig a gör kát templomban Damjanovich Ágoston c. kanonok, főesperes. A ref. templomban Kiss Ernő esperes, az ág. h. ev. templomban pedig Dómján Elek főesperes tartották az ünnepi beszédet. Az izr. templomokban az istentiszteletek keretében emlékeztek meg a Kormányzó jubileumáról. Az istentiszteleteken Szélt József főispánnal élükön részt vettek az összes hivatalok és hatóságok, a m. kir. honvédség, csendőrség. vámőrség s igen nagyszámú közönség. A délelőtt 11 órára összehívott díszközgyűlésre zsúfolásig megtelt a vármegyeháza nagyterme. Szebbnél szebb diszmagyarok váltakoztak a katonai egyenruhák és polgári ünneplőkkel. A karzat is ros- kadásig megtelt érdeklődő közönséggel — a Mansz helyi csoport jának tagjaival. A terembe lépő Széli József főispánt felállással üdvözölte a közgyűlés, aki a ku- ruckorbeli Rákóczi zászlók alatt a következő beszéddel nyitotta meg a közgyűlést: Tisztelt Díszközgyűlés I A régi Hellas ókori történelmi világában van egy legendaszerü monda arról hogy az egykori athéni köztársaság súlyos háborús konfliktusba keveredett Mytiléné- vel. A hatalmas és büszke nép az athéni geruziában az öregek tanácsában hosszú vita után elhatározta, hogy háborút indít Mytiléne ellen és elpusztítja azt Nyomban kiküldöttek egy feketére festett hadigályát fekete lobogó alatt annak jeléül, ahol az hajó ki fog kötni, ott nem lesz irgalom és kegyelem. Erről a mytiléniek megdöbbenéssel értesültek és szivszorong- va várták a kegyetlen ítélet végrehajtását. Közben az athéni Geruziában győzött a békésebb elemek jobb belátása és azt határozta, hogy eltekint Mytiléne ellen a szigorú Ítélet végrehajtásától és más módon intézi el a komfliktust Evégből egy fehér szinü gályát indítottak el, fehér lobogó alat*, amely azzal a parancsai ment, hogy a fekete gályát térítse vissza útjáról. A mytiléniek napokon át sziv- szorongva várták a tengerparton, hogy melyik gálya fog előbb megérkezni. Az életükért és vagyonukért aggódó lakosság áldozati tüzeket gyújtott az isteneknek, kérlelve őket, hogy gyorsítsák meg a kegyelmi gálya megérkezését, mert tudják azt, hogy létük függ attól, hogy melyik gálya fog előbb megérkezni. És ime az Istenek csodát tettek, mert a fehér gálya érkezett meg elsőnek és igy Mytiléne épségben maradt. Tisztelt Törvényhatósági Bizottság! Mytilénéhez hasonló kétségbeejtő helyzetben volt Magyarország 1919-ben, akkor, mikor Horthy Miklós fővezér megszervezte hadseregét nemzeti létünk megmentésére A teljes összeomlás után ellenséges megszállás alá jutott országban a proletárdiktatúra után Horthy Miklós hadserege volt az alapja az ország reorganizációjának, amely az államfő székfoglalásával vette kezdetét. Ennek a nevezetes történelmi eseménynek 10 éves évfordulóját ünnepeljük meg, hálát adva a Magyarok Istenének, hogy Magyarországot megmentette a teljes szétzülléstől. Ünnepélyes díszközgyűlésre gyűltünk össze, hogy ünnepeljük azt a nagy férfiul, akit az isteni gondviselés úgy küldött nekünk, mint Mytilénének a fehér gályát. Azt a férfiút, aki azóta is az állam élén a honpolgári kötelességek teljesítésében, mint talpig magyar és mint talpig igaz ember példájaként jár elő. A lelkes éljenzéssel fogadott megnyitó után, elnöklő főispán szives szavakkal üdvözölte a Törvényhatósági Bizottság vendégeit, az egyházak, a honvédség, a polgári hatóságok képviselőit, a Bizottság tagjait — felkérte Bernáth Aladár alispánt a határozati javaslat előterjesztésére. Bernáth Aladár alispán rövid szavakban méltatta a felemelő aktus jelentőségét, a következő határozati javaslatot terjesztette elő: Mély megilletődéssel tekintünk vissza a reánk kényszeritett világháború befejezését követett szomorú eseményekre. Ezer éves hazánk romjai merednek azokból elénk. Elpusztulás és végenyészet fenyegeti az országot és nemzetet. Ám a teljesen elborult láthatár sötét méhéből egy biztató sugár tör magának utat: nagybányai vitéz Horthy Miklós Ur volt cs. és kir. altengernagy fővezérlete alatt megalakul a nemzeti hadsereg és annak támogatásával megkezdődik a belső rend és biztonság helyreállítása. Az erre irányuló törekvés szilárd alapot nyert azáltal, hogy a nemzetgyűlés a nemzeti hadsereg fővezérét nagybányai vitéz Horthy Miklós urat, 1920. március 1-én az ország kormányzójává választotta. Ezzel a ténnyel kezdetét vette Magyarország és a magyar nemzet újjászületése. Még azután is súlyos megpróbáltatások vártak ugyan a nemzetre, mert elkeltett fogadnia egy igazságtalan béke-diktátum kegyetlen feltételeit, melyek eltorlaszolták a nemzeti megerősödés és fejlődés útját. Ámde kormányzó urunk törhetetlen hite a magyar nemzet történelmi hivatásában visszaadta a bizalmat a nemzet összességének is saját életerejében és az erőből fakadó hit és remény alapot nyújtott a törvényhozásnak és kormányainknak egy megérdemelt jobb jövő megteremtésére. Ennek a jobb jövőnek derengő fénye hálával tölti el sziveinket Főméltóságu Kormányzó Urunk iránt és tízéves évfordulóján, — az Ö szerencsés megválasztásának — indíttatva érzi magát a vármegyénk közönsége, hogy hálás érzelmeit hódolatteljesen tudomására hozza, Kelt Zemplén vármegye törvényhatósági bizottságának Sátoraljaújhelyben, 1930. évi március hó 1-én tartott közgyűléséből. A zugó éljenzéssel fogadott ja- j vaslat után az itt következő távirat elküldését határozta el a közgyűlés : Kabinetiroda főnöke Budapest. Zemplénvármegye törvényhatósági bizottsága mai napon tartott közgyűlésében hálatelt szívvel és mély hódolattal emlékezett meg arról, hogy a nemzetgyűlés tiz évvel ezelőtt nagybányai Horthy Miklós urat, a nemzeti hadsereg akkori fővezérét és volt cs. és kir. altengernagyot Magyarország kormányzójává választotta és ezáltal szilárd alapra helyezte az ország megerősödésének és fejlődésének lehetőségét. Elhatározta a közgyűlés, hogy e felett érzett háláját mély hódolatának kifejezése mellett hozza Kormányzó Urunk tudomására. Méltóztassék a közgyűlés határozatát a törvényhatóság hódolatának tolmácsolása mellett öfőméltóságának bejelenteni. Most Páyer Ferenc ap. proto- notárius, ált. püspöki helynöknek adta meg a szót elnöklő főispán, akinek itt adott gyönyörű, maga sabbrendü gondolatoktól átszőtt, ihletett beszéde valósággal lenyűgözte a hallgatóságot s mindenkoron megszivlelésre méltó emléke marad a nagy időket megért közgyűlési teremnek: Méltóságos Főispán Űrt Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! A vármegye alispánjának most elhangzott javaslatát, hogy a vármegye közönsége Főméltóságu Horthy Miklós kormányzó urat kormányzóságának 10. évfordulója alkalmából üdvözölje, neki hűségét és hódolatát tolmácsolja, szivem egész melegével üdvözlöm, azt magamévá teszem és ahhoz őszinte örömmel és lelkesedéssel hozzájárulok. Horthy Miklós alakja nemzetünk ezer éves történetének szem határán a világháború harmadik évének végefelé, pontosan 1917 május 15 napján tűnik fel először. Ezen a napon folyt le az otrantói tengeri ütközet, melyben Horthy Miklós vezényletével egy 3 könnyű cir kálóból és 2 torpedónaszádból álló hajórajunk vett részt. Ezzel a kis hajórajjal áttörte az otrantói szorost elzáró őrhajók vonalát, ezekből húszat elsülyesztett, majd harcba keveredett a sokszorosan erősebb angol-francia olasz hajóhaddal, ennek angol vezérhajóját úgy megrongálta, hogy kevéssel utóbb ez is elsülyedt. Az elsülyesztett hajó legénységéből 72-őt sikerült győztes matrózainknak ki menteniük. Ennek a győzelemnek a hire szokatlan örömet és jogos büszkeséget váltott ki az egész nemzetből (mely pedig eléggé el volt kényeztetve a sorozatos győzelem tői) részint azért, mert leggyöngébb fegyvernemünk aratta sokszoros túlerővel szemben a diadalt, de főként azért, mert ez a győzelem magyar harci erényekben gazdag vezér: Horthy Miklós nevéhez fűződik, kinek legendás hősiességéről, elszánt kötelességtudásáról, vezéri képességeiről beszélt akkor az egész világ. Fájdalom, a világháborút mégis elvesztettük. Hiábavaló volt a magyar katona minden hősiessége, acélos kitartása és határtalan ön feláldozása. A túlerő (hiszen valamennyi Fájdalmak Aspirin Gyógy» világrész ellen embertelen — két, gyermekek tengeri blokád: felmerült hihe nélkülözés föl idegek összen lelkek összeró' sem győztek ’ ha a közpo peinek pillanat! defetista elemei nem használta lelkeket csügg< lenségbe, majd dórja. Bizony igaza is: »Nem, nen vágta sebét.“ megritkitott ma dobott a „vör pusztítsa mind« még megkímélt legszálasabb I nemzet nagy v mennyi értékes dőlnie a vörös tói... Minden felfot den a pusztulás gára; jog, szat társadalmat e erőnek, a szereit elnémították és tajtékzó szája uccaszögleten polgárra. Közb használta ezt harcot arra, hói hatoljon ország román hadserei sunkba s csak rázdálkodás u magával vivén megmozdítható péktől az utols Az erkölcsi í ruságnak olyan az egész nemz( talista megadás tekintett a jövő lett; mint a cs szabadulást. A az időszaka me szállás kegyeim bérként egyesíti gyárt a nemzet« hászkodásban, nyiünk ajkáról tás: A mélysé hozzád Uram, én szómat 1 Ekkor jelenik mes alakja a elszánt seregén sunkban és hiv ségtörő büuösö élete ellen tört< Úgy éreztük da megtörtént. Horthy személy lés küldötte j szuggesztiv erő ségével magáh ritse a szétszó erőket;, úgy ér érkezett az, a önmagába és bizalmát és hité már „nem talál ban.“ S midőn a 1920. márc. 1-é hangulatnak m mányzói méltós déssel megvált szerre megszün mely a nemzet tóttá, egyszerre élő szobor“ me
