Zemplén, 1930. január-június (61. évfolyam, 1-46. szám)

1930-03-02 / 16. szám

Hatvanegyedik évfolyam. 16. szám. Sátoraljaújhely, 1930 március 2. •gj«lanlkhetenként kétmr iitrdin ii szombaton Szerkesztőség'és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (VArmegryehi* XX. adv) Zemplén i BISflsetáat ár: Negyedévre . . 2 pangó Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyllttér sőrénként 20 fillér TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. hkAiu TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. szAm Zemplén MódLolata Irta: PÉCSI JENŐ. Az idők mérhetetlenségé­ben, amelyben „folynak a napok, mint a forrás vize, cseppennek a századok, mint a viz a cseppkőben“, nemünk egész története csupán vé­konyka ér, a nemzetek élete pedig legfeljebb röpke sóhaj, vágtató lovasnak elhaló do­bogása, óceánt hasitó gőz­hajónak a kéményéből kiröp­penő szikra, amelyet elnyel az éj és a tenger. Mégse féljünk megsemmi­sülni a tér- és időbeli vég­telenség súlya alatt! Hiszen — amint Quinet Írja — a merész emberi gon­dolat bizonyára meghódol- tatja magának e végtelensé­geket, ha titkaikat megérti és magáévá teszi. Már pedig az egész min- denség a világnak Isten gon­dolataivá való kivirágzása az emberi lélekben, s maga a nagy Természet és a világ­történés teljessége sem egyéb, mint Istennek rezgő szózata, amely céltalan lenne, ha nem rezegne meg tőle az emberi szív, amelyben e rez­gés meleg érzésekké ma­gasztosul. És ha igy gondolkodva: lélekkel igyekezünk felérni azt, amit a bölcs „titkon érző kebele óhajtva sejt", ha mindmegannyi önálló isteni gondolatra eszmélünk az égi világok és — köztük — földünk pályájában, bennük a tűz és viz örök harcában, a fűben és a fában, a fale­vélen remegő napsugárban, a szervetlen anyagot alakitó titokzatos kristályosító erő­ben s igy tovább mindenben, ami csak él, örökkön válto­zik és fejlődik: úgy e lelki­ség legátfogóbb müveként terebélyesedik ki a nemzetek isteni rendeltetésének a tudata és áiérzése. Egy hindu közmondás sze­rint: ha két ember szereti egymást, ezzel az Isten kút­ját fúrják. Ha ez igy van, akkor az is bizonyos, hogy a legtisztább és legmelegebb viz abból a szeretetfúrta leg­mélyebb kutból meríthető, amely szeretetben egy nem­zetnek fiai olvadnak fel egy­más megbecsülésében és ha­zájuk egyetértő szeretetében. Még pedig úgy, hogy — a vér ösztönös szaván és a verejtékükkel öntözött föld vonzásán is túl — lelkűkben tudatossá válva isteni szikra­ként ég a hazájuk .szeretete. A magyar nemzet ezeréves hajója a huszadik század második évtizedében zá­tonyra került. Elhullottak legjobbjaink a hosszú harc alatt, Ausztriától és Kö- zépeurópától megszabadulva, egyedül és testvértelenül ma­radtunk, kulturális és politi­kai összefüggésünk minden irányban megszakadt, vasúti sínjeink az országhatáron fel­szedve, embert és árut se ki, se be nem vittek többé, táviró és távbeszélő drótjaink a határpóznákon szétvag­dalva, fűben és bozótban vesztek el és nem adták to­vább emberi fülnek az ország segélykiáltásait. És századok után ölünkbe hullott „sza­badságunk“ olyan lett, ami­lyen „csak' a tanyákról ki­szorult szegénylegénynek, a nádasba vert bikának, az éhező téli farkasnak a sza­badsága." Elvéreztünk, kí- fosztattunk, tönkrementünk. Afflavit Deus et dissipati sumus. És ekkor valóban gond- viselésszerünek bizonyult a széthúzásra olyan hajlamos magyarságnak egy akarattal történt összeforrása abban, hogy nemzetgyűlésének az 1920. évi március hó 1. nap­ján megtartott ülésén „mél­tányolva azokat a nagy ér­demeket, amelyeket nagy­bányai Horthy Miklós úr, a magyar nemzeti hadsereg fő­vezére, volt cs, és kir. al­tengernagy ........... a háború nehéz küzdelmei közt a haza védelmében, majd a nemzeti hadsereg megszervezésével a belső rend és biztonság hely­reállításában és fenntartásá­ban s igy a pusztulás és vég­enyészet szélére jutott ország megmentésében szerzett, s áthatva attól a bizalomtól, hogy a nemzetet súlyos meg­próbáltatásai között a nem­zetgyűléssel egyetértésben az alkotmányosság ösvényén megerősödés, fejlődés felé fogja vezetni", őt Magyar- ország kormányzójává válasz­totta. Carlyle szerint: kikeresni az országban a legrátermet­tebb embert, aki ott talál­ható ; felemelni öt a legma­gasabb polcra és híven hó­dolni előtte, annyit tesz, mint abban az országban a töké­letes kormányzatot életbe léptetni. Az ilyen ember a Carlyle-i hősiesség változatos alakjai­nak az összfoglalata, aki napról-napra, óráról-órára megtanít bennünket arra, a mit tennünk kell. Regulátor a neve, aminél még jobbak az angol és német elnevezé­sek : King, Könning, amik annyit jelentenek, hogy képes, tehetséges ember. És ezért életösztönünk su­gallatának tekinthetjük, hogy újabb történetünk legválsá- gosabb szakában a legráter­mettebb magyar férfiú állít­tatott a vezetésre, akinek — a trianoni békeszerződés ke­retei és lehetőségei közt — sikerült is nemzeti szellemű, megbízható hadsereget felál­lítania, az egész társadalmat visszavezetnie a békés mun­kához és teljessé tennie a jog uralmát, amik nyomán remény költözött ez árva hon árva fiainak szívébe, remény a jobb jövendőben. Hálás érzésekkel és mély­séges hódolattal emlékezik meg tehát a magyar nemzet fennkölt Kormányzójának a magyar haza újraalapítása körül szerzett érdemeiről, amelyeket alkotmányos kép­viselete utján törvénybe cík- kelyezni is rendelt. Zemplénvármegye közön­Egyes s^ám ára lO fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom